IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (5) erdőirtás (3) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) Fenntarthatóság (4) fenntarthatóság (99) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (4) hulladékhasznosítás (19) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (6) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (8) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (278) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (2) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (8) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_1110639695.jpgLegyen szó egyszer használatos, elnyüstölt, megromlott, vagy éppen fölöslegessé vált termékekről, azok javarészt ugyanúgy a szemetesben kötnek ki. Szerencsére egyre többen akadnak, akik tudatosan szortírozzák a szemetet, és az annak megfelelő hulladékgyűjtőkbe helyezik azokat. Ebben a posztban megpróbálunk árnyaltabb képet adni a szelektív hulladékgyűjtésről és az arról kialakult tévhitekről, valamint kitekintést nyújtani az ehhez fűződő megoldásokra.

Mennyit szemetelünk?

Egymással rokon értelmezésben állnak, azonban fontos határvonal húzódik két fogalom, a szemét és a hulladék között. Közös vonásuk, hogy haszontalanná vált anyagról beszélünk. A szemét alatt azt az anyagot értjük, amelyet a tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni, amely (miután kikerül a gazdasági körforgásból) a többi felesleges szeméttel együtt szemétlerakóba vagy -égetőbe kerül. Ezzel szemben a hulladék szelektíven gyűjtve, feldolgozást követően újrahasznosítható. A köznyelvben a két meghatározás közötti jelentés nem különül el élesen.

Az Európai Unió statisztikai irodája, az Eurostat nemrég publikálta 2017-es adatait az EU országainak területén egy főre jutó kommunális szemét mennyiségéről. Az egy főre jutó átlagos szemétmennyiség 487 kilogrammot tesz ki; „jó hír” azonban, hogy a magyarok ennél jóval kevesebb, átlagosan 385 kilogramm kommunális szemetet termeltek fejenként. Azzal, hogy minden magyar állampolgárra napi legalább 1 kilogrammnyi újonnan kitermelt szemét jut, Magyarország az ötödik legjobban teljesítő uniós ország.

További pozitív adat, hogy egyre kevesebb a lerakókba eljuttatott kommunális hulladék országos mennyisége: a 2005-ös 3859 tonnányi összes (újrahasznosítható és nem újrahasznosítható) hulladék mértéke 2016-ra nagyjából a felére, 1888 tonnára csökkent Magyarországon.

2014-es adatok alapján a gazdasági tevékenységekből és a háztartásokból származó hulladék teljes mennyisége az Európai Unió országait tekintve 2503 millió tonna volt. Arányaiban a legtöbb melléktermékért az építőipar tehető felelőssé, a szemét 34 százalékát ez az iparág termeli ki; mögötte a bányászat szorosan a második helyen áll, 30 százalékkal. Továbbá, az ipar 10 százalékot tudhat magáénak, ezután következik a háztartási hulladék, mintegy 8 százalékos részesedéssel.

Mindig van hova fejlődni

Érdemes röviden bemutatni az elsődleges és a másodlagos nyersanyagokat: az előbbi alatt azt az anyagot értjük, amely feldolgozatlan, vagy minimális feldolgozást követően kerül forgalomba (például a kőolaj, fa, ércek), míg az utóbbi a korábbi, leselejtezett késztermékek újrafeldolgozásából készül.

A szelektív hulladékgyűjtés elsődleges célja az egészséges környezet, a fenntartható fejlődés biztosítása: ennek során az egyes hulladékok külön-külön gyűjtve kerülnek újrafeldolgozásra, újrahasznosításra, adott csomagolásból pedig másodnyersanyag válik – így készülhet például polár pulóver a pillepalackból. Az újrafeldolgozással elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, valamint megkíméljük a természeti erőforrásokat és egyben csökkentjük a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét is. Ez környezetvédelmileg pozitív hatással bír, ám nem szabad elfeledni, hogy az újrahasznosítás folyamata sem valósulhat meg minimális környezetszennyezés nélkül.

Magyarország a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében egyelőre alulteljesít: az Európai Bizottság hulladékkezelési irányelve által 2020-ra kitűzött, 50 százalékos hulladék-újrahasznosítási célt feltehetően nem fogja tudni elérni az ország, 13 másik tagállammal egyetemben. Bár a jelentés rámutat, hogy az európai, így a magyar hulladék-gazdálkodás és újrahasznosítás is fejlődik, szükséges a termelői felelősségvállalás terjesztése, a hatékony hulladékelválasztó rendszerek további reformja is.

Országosan jelenleg közel 4000 gyűjtősziget áll rendelkezésre, amelyek révén megszabadulhatunk a szelektíven gyűjthető háztartási hulladéktól. Lehetőségünk van továbbá 70 hulladékudvar egyikébe elszállítanunk a nem kívánt mellékterméket: ezek a gyűjtőszigetekhez hasonló, de kerítéssel, személyzettel és nyitvatartási idővel is rendelkező szelektív hulladékgyűjtő helyek. A gyűjtőszigetek és hulladékudvarok helyeiről, valamint az újrahasznosítási folyamatokról további információ ezen az oldalon érhető el.

Tévhitek

Az idők során az újrahasznosítás kapcsán is sok közhiedelem kapott szárnyra. A HVG cikke alapján kiválogattunk néhányat, amelyek segítségével könnyebben megérthetjük a hulladékszelektálás folyamatát.

Állítás: A szelektíven összegyűjtött szemetet összeöntik.

Valójában: Nagyjából tíz évvel ezelőtt valóban szokás volt összeönteni a szelektív kukák tartalmát, mivel az emberek egyrészt nem értették a rendszer működését, másrészt nem érte meg külön gyűjteni a hulladékot. Azóta jelentős fejlődésen esett át a rendszer. Az újrahasznosításra kialakított kukásautók egy része például eleve több rekeszből áll, így már a begyűjtés során képes külön kezelni a hulladékot. Egyes esetekben valóban előfordul ma is, hogy összeöntik, például az irodaházban külön gyűjtött hulladékot a szolgáltatás megrendelésének hiányában. Azonban nem mindig a rendszer és infrastruktúra tehető ezért felelőssé: a szelektív gyűjtők mintegy 60 százaléka szennyezett, ami azt jelenti, hogy javarészt mi magunk öntjük rossz helyre, avagy tisztítatlan formában a szemetet, nem pedig a közszolgáltató.

Állítás: Mivel a szelektíven gyűjtött szemét feldolgozását a szakemberek utóválogatással kezdik, nekünk ezt nem kell elvégezni.

Valójában: A válogatócsarnokokban gépesített folyamatok mellett emberek is végzik a hulladék válogatását, ezáltal részben a mi „félkész” munkánkat végzik el. Bár manapság rövid idő alatt elvégzik a szelekciót, fontos szem előtt tartanunk, hogy mekkora erőforrást, energiát fektetnek a hulladékok szétválogatásába. Természetesen akadnak szürke zónák: például nem jelent nagy gondot, ha nem vágjuk le a tejes doboz tetejéről a műanyag kupakot (pedig erősen javasolt), de például nem szabadna megengednünk magunknak, hogy a használt elemeket a fémek közé dobjuk. Az utóválogatás a szelektív gyűjtésnél sokkal nehezebb, a nem megfelelő döntések pedig megnövelik annak az esélyét, hogy újrafeldolgozás helyett inkább elégetik a hulladékot.

Állítás: Nem szükséges a szelektív hulladékgyűjtés, ha azt később elégetik.

Valójában: Magyarországon a hulladék nagyjából 60 százaléka lerakóban végzi. Országosan csupán egy kommunális hulladékégető üzemel, méghozzá Rákospalotán. Mielőtt elégetnék az arra szánt szemetet, nem válogatják szét, ennek következményeként pedig rengeteg újrahasznosítható hulladék és energia is kárba vész.

Állítás: A flakonok vizes tisztítása fölösleges és vízpazarlással jár.

Valójában: Először is érdemes megjegyezni, hogy minden termék előállításához – egyebek között – víz is szükséges, rendszerint több, mint amennyit a tisztításához használnánk. Szelektív gyűjtésük azok elöblítése nélkül pedig elvileg nem lenne lehetséges. Javasolt ilyenkor a csomagolások mosogatóvizes kiöblítése, kefével történő átsúrolása, hogy a lehető legtöbb szennyeződéstől megszabadítsuk az újrahasznosítható hulladékot.

A legjobb megoldás

Az eddigiekben szót ejtettünk az újrahasznosításról, az újrafelhasználásról, azonban a folyamat nulladik lépéséről, a megelőzésről még nem esett szó.  

A hulladék szelekciója és feldolgozása egy szükséges lépés a fenntarthatóság kérdésében, amely sok energiát és még több felelős döntést igényel. Környezetvédelmi szempontból azonban az jelent előnyös megoldást, ha eleve kevesebb hulladékot termelünk, hiszen az a legjobb hulladék, amelyik nem keletkezik. A megelőzésre sajnos még a hatékony újrahasznosítási folyamatok mellett sem képes a rendszer tökéletes alternatívát nyújtani, így a hulladék tárolására, megsemmisítésére jelenleg is szükséges jelentős mértékű erőforrást csoportosítani.

A megelőzés többszereplős folyamat, az ahhoz szükséges első intézkedéseket az adott ország gazdaságának szükséges megtennie. Ezek közé tartoznak a hulladékszegény technológiák támogatása, valamint az olyan gazdasági ösztönzők bevezetése, mint a hosszú élettartamú, kisebb tömegű, javítható termékek gyártása, a betétdíjas csomagolás alkalmazása, vagy a környezetterhelő termékek (például a műanyag zacskók) megadóztatása.

A fogyasztók szempontjából legalább ugyanennyire fontos a környezettudatos vásárlás támogatása. Ahogy a szeméttermelés, úgy a vásárlás is egy döntés, általunk dől el, milyen termékeket, milyen ügyet támogatunk. Megannyi apró lépés közül az első, amit kezdetnek mi magunk is megtehetünk, az az egyszer használatos termékek leváltása tartós eszközökre, vagy például a nyomtatott reklámanyagok, szórólapok visszautasítása.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3614601828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A szeméttel, szemétben való matatás a kukások, kezelők dolga, nem azé, aki fizet a hulladéka elszállításáért, kezeléséért.

Ez a kiindulása a probléma kezelésének. Ennek a felelősségnek a fizető félre hárítása aljas húzás, nem kevésbé alja húzás ennek kapcsán hibáztatni bárkit.

Hasonlóan aljas húzás a szemét mosogatását - a mosogatószer, a mosogatóeszköz, a víz, melegvíz költségét- a munkához szükséges időt, a szemét elszállításáért és kezeléséért amúgy is fizető félre hárítani, nem is szólva arról, hogy semmiféle ilyen törvényi kötelezettsége nincsen egy embernek sem.

Túl a jogi és megrendelői helyzeten, ami a felek feladatait és kötelességeit meghatározza, megjegyezném, hogy a hetvenes/nyolcvanas években épített magyar lakások többségében nincs a szelektív gyűjtéshez szükséges tér, edényzet, a konyhákban a mosogatott szemét és a mosogatásra használt eszközök sem különíthetők el.
A maiakban sem.

Nem is szólva a higiénés szabályokról és egészégvédelemről.

A hulladék mosogatása, öblögetése, szárítgatása a háztartásnak totálisan gazdaságtalan, különösen, hogy az így kezelt másodnyersanyagokért a kutya nem fizet annak a lakosnak, aki gondosan megtisztítva gyűjtögeti.
A kár a lakóké, a haszon a kezelőké.

Erről kellene a méregzöld propaganda helyett írni itt ,nem marhaságokkal tömni az emberek fejét és kiadásokba, kukázásba hajtani őket.
Tetszett a bejegyzésed. Manapság már nagyon fontos az, hogy óvjuk kék bolygónkat, ennek érdekében mi is sokat tehetünk. Például az általad említett szelektívhulladék-gyűjtés. A napokban olvastam ebben a témában egy hasonlóan érdekes cikket. Amiben arról tájékoztatnak, hogy bővül a szelektíven gyűjthető háztartási hulladékok köre. Engedd meg, hogy megosszam ezt a cikket Földünk érdekében. tudomanyplaza.hu/szelektiven-gyujtheto-hulladekok/