Válogassuk meg – a szelektív hulladékgyűjtés helyzete

2019. február 01. 10:56 - CHIKANSPLANET

shutterstock_1110639695.jpgLegyen szó egyszer használatos, elnyüstölt, megromlott, vagy éppen fölöslegessé vált termékekről, azok javarészt ugyanúgy a szemetesben kötnek ki. Szerencsére egyre többen akadnak, akik tudatosan szortírozzák a szemetet, és az annak megfelelő hulladékgyűjtőkbe helyezik azokat. Ebben a posztban megpróbálunk árnyaltabb képet adni a szelektív hulladékgyűjtésről és az arról kialakult tévhitekről, valamint kitekintést nyújtani az ehhez fűződő megoldásokra.

Mennyit szemetelünk?

Egymással rokon értelmezésben állnak, azonban fontos határvonal húzódik két fogalom, a szemét és a hulladék között. Közös vonásuk, hogy haszontalanná vált anyagról beszélünk. A szemét alatt azt az anyagot értjük, amelyet a tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni, amely (miután kikerül a gazdasági körforgásból) a többi felesleges szeméttel együtt szemétlerakóba vagy -égetőbe kerül. Ezzel szemben a hulladék szelektíven gyűjtve, feldolgozást követően újrahasznosítható. A köznyelvben a két meghatározás közötti jelentés nem különül el élesen.

Az Európai Unió statisztikai irodája, az Eurostat nemrég publikálta 2017-es adatait az EU országainak területén egy főre jutó kommunális szemét mennyiségéről. Az egy főre jutó átlagos szemétmennyiség 487 kilogrammot tesz ki; „jó hír” azonban, hogy a magyarok ennél jóval kevesebb, átlagosan 385 kilogramm kommunális szemetet termeltek fejenként. Azzal, hogy minden magyar állampolgárra napi legalább 1 kilogrammnyi újonnan kitermelt szemét jut, Magyarország az ötödik legjobban teljesítő uniós ország.

További pozitív adat, hogy egyre kevesebb a lerakókba eljuttatott kommunális hulladék országos mennyisége: a 2005-ös 3859 tonnányi összes (újrahasznosítható és nem újrahasznosítható) hulladék mértéke 2016-ra nagyjából a felére, 1888 tonnára csökkent Magyarországon.

2014-es adatok alapján a gazdasági tevékenységekből és a háztartásokból származó hulladék teljes mennyisége az Európai Unió országait tekintve 2503 millió tonna volt. Arányaiban a legtöbb melléktermékért az építőipar tehető felelőssé, a szemét 34 százalékát ez az iparág termeli ki; mögötte a bányászat szorosan a második helyen áll, 30 százalékkal. Továbbá, az ipar 10 százalékot tudhat magáénak, ezután következik a háztartási hulladék, mintegy 8 százalékos részesedéssel.

Mindig van hova fejlődni

Érdemes röviden bemutatni az elsődleges és a másodlagos nyersanyagokat: az előbbi alatt azt az anyagot értjük, amely feldolgozatlan, vagy minimális feldolgozást követően kerül forgalomba (például a kőolaj, fa, ércek), míg az utóbbi a korábbi, leselejtezett késztermékek újrafeldolgozásából készül.

A szelektív hulladékgyűjtés elsődleges célja az egészséges környezet, a fenntartható fejlődés biztosítása: ennek során az egyes hulladékok külön-külön gyűjtve kerülnek újrafeldolgozásra, újrahasznosításra, adott csomagolásból pedig másodnyersanyag válik – így készülhet például polár pulóver a pillepalackból. Az újrafeldolgozással elsődleges nyersanyagot takaríthatunk meg, valamint megkíméljük a természeti erőforrásokat és egyben csökkentjük a lerakókba kerülő hulladék mennyiségét is. Ez környezetvédelmileg pozitív hatással bír, ám nem szabad elfeledni, hogy az újrahasznosítás folyamata sem valósulhat meg minimális környezetszennyezés nélkül.

Magyarország a szelektív hulladékgyűjtés tekintetében egyelőre alulteljesít: az Európai Bizottság hulladékkezelési irányelve által 2020-ra kitűzött, 50 százalékos hulladék-újrahasznosítási célt feltehetően nem fogja tudni elérni az ország, 13 másik tagállammal egyetemben. Bár a jelentés rámutat, hogy az európai, így a magyar hulladék-gazdálkodás és újrahasznosítás is fejlődik, szükséges a termelői felelősségvállalás terjesztése, a hatékony hulladékelválasztó rendszerek további reformja is.

Országosan jelenleg közel 4000 gyűjtősziget áll rendelkezésre, amelyek révén megszabadulhatunk a szelektíven gyűjthető háztartási hulladéktól. Lehetőségünk van továbbá 70 hulladékudvar egyikébe elszállítanunk a nem kívánt mellékterméket: ezek a gyűjtőszigetekhez hasonló, de kerítéssel, személyzettel és nyitvatartási idővel is rendelkező szelektív hulladékgyűjtő helyek. A gyűjtőszigetek és hulladékudvarok helyeiről, valamint az újrahasznosítási folyamatokról további információ ezen az oldalon érhető el.

Tévhitek

Az idők során az újrahasznosítás kapcsán is sok közhiedelem kapott szárnyra. A HVG cikke alapján kiválogattunk néhányat, amelyek segítségével könnyebben megérthetjük a hulladékszelektálás folyamatát.

Állítás: A szelektíven összegyűjtött szemetet összeöntik.

Valójában: Nagyjából tíz évvel ezelőtt valóban szokás volt összeönteni a szelektív kukák tartalmát, mivel az emberek egyrészt nem értették a rendszer működését, másrészt nem érte meg külön gyűjteni a hulladékot. Azóta jelentős fejlődésen esett át a rendszer. Az újrahasznosításra kialakított kukásautók egy része például eleve több rekeszből áll, így már a begyűjtés során képes külön kezelni a hulladékot. Egyes esetekben valóban előfordul ma is, hogy összeöntik, például az irodaházban külön gyűjtött hulladékot a szolgáltatás megrendelésének hiányában. Azonban nem mindig a rendszer és infrastruktúra tehető ezért felelőssé: a szelektív gyűjtők mintegy 60 százaléka szennyezett, ami azt jelenti, hogy javarészt mi magunk öntjük rossz helyre, avagy tisztítatlan formában a szemetet, nem pedig a közszolgáltató.

Állítás: Mivel a szelektíven gyűjtött szemét feldolgozását a szakemberek utóválogatással kezdik, nekünk ezt nem kell elvégezni.

Valójában: A válogatócsarnokokban gépesített folyamatok mellett emberek is végzik a hulladék válogatását, ezáltal részben a mi „félkész” munkánkat végzik el. Bár manapság rövid idő alatt elvégzik a szelekciót, fontos szem előtt tartanunk, hogy mekkora erőforrást, energiát fektetnek a hulladékok szétválogatásába. Természetesen akadnak szürke zónák: például nem jelent nagy gondot, ha nem vágjuk le a tejes doboz tetejéről a műanyag kupakot (pedig erősen javasolt), de például nem szabadna megengednünk magunknak, hogy a használt elemeket a fémek közé dobjuk. Az utóválogatás a szelektív gyűjtésnél sokkal nehezebb, a nem megfelelő döntések pedig megnövelik annak az esélyét, hogy újrafeldolgozás helyett inkább elégetik a hulladékot.

Állítás: Nem szükséges a szelektív hulladékgyűjtés, ha azt később elégetik.

Valójában: Magyarországon a hulladék nagyjából 60 százaléka lerakóban végzi. Országosan csupán egy kommunális hulladékégető üzemel, méghozzá Rákospalotán. Mielőtt elégetnék az arra szánt szemetet, nem válogatják szét, ennek következményeként pedig rengeteg újrahasznosítható hulladék és energia is kárba vész.

Állítás: A flakonok vizes tisztítása fölösleges és vízpazarlással jár.

Valójában: Először is érdemes megjegyezni, hogy minden termék előállításához – egyebek között – víz is szükséges, rendszerint több, mint amennyit a tisztításához használnánk. Szelektív gyűjtésük azok elöblítése nélkül pedig elvileg nem lenne lehetséges. Javasolt ilyenkor a csomagolások mosogatóvizes kiöblítése, kefével történő átsúrolása, hogy a lehető legtöbb szennyeződéstől megszabadítsuk az újrahasznosítható hulladékot.

A legjobb megoldás

Az eddigiekben szót ejtettünk az újrahasznosításról, az újrafelhasználásról, azonban a folyamat nulladik lépéséről, a megelőzésről még nem esett szó.  

A hulladék szelekciója és feldolgozása egy szükséges lépés a fenntarthatóság kérdésében, amely sok energiát és még több felelős döntést igényel. Környezetvédelmi szempontból azonban az jelent előnyös megoldást, ha eleve kevesebb hulladékot termelünk, hiszen az a legjobb hulladék, amelyik nem keletkezik. A megelőzésre sajnos még a hatékony újrahasznosítási folyamatok mellett sem képes a rendszer tökéletes alternatívát nyújtani, így a hulladék tárolására, megsemmisítésére jelenleg is szükséges jelentős mértékű erőforrást csoportosítani.

A megelőzés többszereplős folyamat, az ahhoz szükséges első intézkedéseket az adott ország gazdaságának szükséges megtennie. Ezek közé tartoznak a hulladékszegény technológiák támogatása, valamint az olyan gazdasági ösztönzők bevezetése, mint a hosszú élettartamú, kisebb tömegű, javítható termékek gyártása, a betétdíjas csomagolás alkalmazása, vagy a környezetterhelő termékek (például a műanyag zacskók) megadóztatása.

A fogyasztók szempontjából legalább ugyanennyire fontos a környezettudatos vásárlás támogatása. Ahogy a szeméttermelés, úgy a vásárlás is egy döntés, általunk dől el, milyen termékeket, milyen ügyet támogatunk. Megannyi apró lépés közül az első, amit kezdetnek mi magunk is megtehetünk, az az egyszer használatos termékek leváltása tartós eszközökre, vagy például a nyomtatott reklámanyagok, szórólapok visszautasítása.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr1914601828

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Éhesló 2019.02.01. 18:42:34

A szeméttel, szemétben való matatás a kukások, kezelők dolga, nem azé, aki fizet a hulladéka elszállításáért, kezeléséért.

Ez a kiindulása a probléma kezelésének. Ennek a felelősségnek a fizető félre hárítása aljas húzás, nem kevésbé alja húzás ennek kapcsán hibáztatni bárkit.

Hasonlóan aljas húzás a szemét mosogatását - a mosogatószer, a mosogatóeszköz, a víz, melegvíz költségét- a munkához szükséges időt, a szemét elszállításáért és kezeléséért amúgy is fizető félre hárítani, nem is szólva arról, hogy semmiféle ilyen törvényi kötelezettsége nincsen egy embernek sem.

Túl a jogi és megrendelői helyzeten, ami a felek feladatait és kötelességeit meghatározza, megjegyezném, hogy a hetvenes/nyolcvanas években épített magyar lakások többségében nincs a szelektív gyűjtéshez szükséges tér, edényzet, a konyhákban a mosogatott szemét és a mosogatásra használt eszközök sem különíthetők el.
A maiakban sem.

Nem is szólva a higiénés szabályokról és egészégvédelemről.

A hulladék mosogatása, öblögetése, szárítgatása a háztartásnak totálisan gazdaságtalan, különösen, hogy az így kezelt másodnyersanyagokért a kutya nem fizet annak a lakosnak, aki gondosan megtisztítva gyűjtögeti.
A kár a lakóké, a haszon a kezelőké.

Erről kellene a méregzöld propaganda helyett írni itt ,nem marhaságokkal tömni az emberek fejét és kiadásokba, kukázásba hajtani őket.

BNati 2019.02.11. 11:18:45

Tetszett a bejegyzésed. Manapság már nagyon fontos az, hogy óvjuk kék bolygónkat, ennek érdekében mi is sokat tehetünk. Például az általad említett szelektívhulladék-gyűjtés. A napokban olvastam ebben a témában egy hasonlóan érdekes cikket. Amiben arról tájékoztatnak, hogy bővül a szelektíven gyűjthető háztartási hulladékok köre. Engedd meg, hogy megosszam ezt a cikket Földünk érdekében. tudomanyplaza.hu/szelektiven-gyujtheto-hulladekok/