IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) ALTEO (4) alteo (6) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (5) erdőirtás (3) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) Fenntarthatóság (4) fenntarthatóság (99) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (4) hulladékhasznosítás (19) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (6) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (8) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (278) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (2) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (8) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_554001493.jpgMa már számos módon eljuthatunk A pontból B pontba, az autók, tömegközlekedési eszközök megjelenésével adott a lehetőség, hogy a számunkra lehető legjobb és legkényelmesebb megoldást válasszuk. Szerencsére szép számmal akadnak olyanok, akik nem vetik meg a gyalogos vagy kerékpáros közlekedést, a többség viszont még így is a gépjárműveket, tömegközlekedési eszközöket használja a mindennapok során. A legtöbb jármű azonban súlyos károkat okoz a különböző károsanyag kibocsátások nyomán. A blogon egy ideje már nem esett szó a fenntarthatóság és a közlekedés kapcsolatáról, így ezen a héten ebben a témában mélyedtünk el.

Zöld utak

A fenntartható közlekedést – illetve, ahogyan más néven szokták nevezni, a „zöld közlekedést” –több nézőpont alapján is értelmezhetjük. Alapvető célja a lakosság egészségének megőrzése, az ökoszisztéma veszélyeztetésének mérséklése és megelőzése. Azokat a járműveket nevezzük fenntarthatónak, amelyek megújuló energiaforrás felhasználására épülnek, valamint a megújuló és a nem megújuló energiát, üzemanyagot lassabban fogyasztják el a megújuló energia újratermeléséhez képest.

Az ehhez szorosan tartozó másik értelmezés szerint a fenntartható közlekedés során a mód, amelyet választunk, alkalmazkodik a külső feltételekhez, vagyis nem jelent az őket körülvevő rendszerek számára terhet, illetve önszabályozó rendszerként figyelembe veszi a közlekedésben részt vevők egészségét, a környezetvédelmi törekvéseket.

Felvenni a kesztyűt

Hogy miért lesz a fenntartható közlekedési módokra egyre égetőbb szükség? Ha hihetünk a jóslatoknak, az idő előrehaladtával egyre több ember tömörül majd kisebb-nagyobb városokba: az Európai Parlament 2015 decemberében elfogadott határozata szerint Európa 82 százaléka válik városlakóvá 2050-re. Márpedig a károsanyag kibocsátás, a zajszint mértéke jelentősen hozzájárul az általános – és egyre súlyosbodó – egészségügyi problémákhoz. A „hagyományos” üzemanyaggal működő gépjárművek számottevő mértékben vannak jelen hétköznapjainkban: a teljes képet tekintve az uniós közlekedés 96 százalékának hajtóerejét a kőolaj adja, illetve az energiafogyasztás megközelítőleg harmadát ezen forrásból „nyerjük”.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja kimutatta, hogy 2,4 millió, a kültéri légszennyezettség számlájára írható, korai halálesetet tudnánk megelőzni 2030-ig azáltal, hogy aktív fellépést tanúsítunk annak mérséklésére, illetve élhetőbb, környezetkímélő megoldásokat vezetünk be a közlekedésben is.

Kezdeményezések egyébként szép számban születtek magyar viszonylatban is, ezek például a fenntartható, élhetőbb közlekedést, térségfejlesztést tűztek ki célul, avagy a hazai, közösségi elektromos autóbérlést is meghonosították.

Mit hoz a jövő, min hoz a jövő?

Az Eurobarométer 2013-ban publikált különjelentése megállapította, hogy az európai polgárok mintegy fele napi szinten használ autót vagy motort, ami a kerékpárt (12 százalék) és a tömegközlekedési eszközöket (16 százalék) használók együttes számát is meghaladja. A megkérdezett lakosság úgy véli, hogy a légszennyezettség, a forgalmi torlódások, az utazási költségek, a balesetek és a zajszint jelenti a városi lét főbb problémáit. A kutatás szerint a városi területeken megtett utazások közel fele 5 kilométernél rövidebb, amely így a gyalogos, kerékpáros vagy tömegközlekedési eszközökkel történő utazás mellett foglal állást.

Az egyik legköltséghatékonyabb módszer a trendek átalakítására – városi viszonyokat tekintve – a „lassú, de biztos” lehetőségek alkalmazása. Zéró károsanyag kibocsátás mellett mind a gyaloglás, mind a kerékpár, illetve a roller használata is gyors megoldást, és persze némi testmozgást is nyújt. Itt viszont meg kell említeni, hogy az említett közlekedési módok/eszközök használatához megfelelő városi infrastruktúra is szükséges (kiépített járdák, kerékpársáv stb.). A különjelentés alapján Magyarországon a gyalogos közlekedés igen nagy népszerűségnek örvend: a megkérdezett lakosság 74 százaléka napi szinten, 15 százaléka pedig heti pár alkalommal szokott gyalogolni.

Kirívó példa, de „zéró kibocsátó” a vitorlázás is: tény, hogy nem a városi közlekedési, sokkal inkább a szabadidős trendeket szolgálja ki, ugyanakkor természetes, megújuló energiát, a szelet hasznosítja, ezáltal környezetkímélő.

A fentebb említett különjelentés alapján a tömegközlekedési eszközök igénybevétele az alacsony közlekedési viteldíjak, a szolgáltatások széles köre és a fejlődő úthálózatok kapcsán nyújt ideális alternatívát a városi mobilitás javítására. Az Európai Unió országai közül a tömegközlekedési eszközöket napi szinten a legtöbbet (28 százalék) a magyarok használják. Dicséretes, hogy a fenntarthatóságot olyan tömegközlekedési vállalatok is előtérbe helyezték, mint a Budapesti Közlekedési Központ: 2016 óta egyes vonalakon elektromos meghajtású buszokat üzemeltet a vállalat.

Érdemes megemlíteni a hibrid járműveket is, amelyek a hagyományos autók alternatívájaként jöttek létre, a belsőégésű motor és az elektromos motor technológiájának vegyítéséből; egyúttal ide sorolhatunk egyes gáz-, vagy teljesen elektromos meghajtással üzemelő járműveket is. A két technológia kombinálása azért is ideális, mert a villanymotor alkalmazása lakott területen belül környezetszennyezés nélkül valósul meg, országúton viszont nem kell aggódni a hatótáv rövidsége miatt, arra az esetre ugyanis benzinmotoros meghajtásra vált át a jármű.

Alternatív meghajtások

A bioüzemanyag egyes területeken egyre népszerűbbnek bizonyult az elmúlt évek során – mára a világ üzemanyag felhasználásának 1,8 százalékáért felelős. Mind a bioetanol, mind a biodízel javarészt az újrahasznosítás elvét alkalmazza. Előállításuk komoly problémákba ütközik, azonban a folyamatos kutatási erőfeszítéseknek köszönhetően egyre több alapanyagból lehet a jövőben bioüzemanyagot készíteni, így például algából is. Bíztató adatot jelent a bioüzemanyagra alkalmas – és főként dízelmotorral rendelkező – járművek egyre szélesedő listája, amennyiben emellett tesszük le a voksunkat.

A téma kapcsán sokszor előkerül a napenergia, mint lehetséges megoldás. Nem hagyhatjuk ki a sorból, ugyanakkor ez egyelőre a jövő zenéje marad: remélhetőleg bekövetkezik az a technológiai ugrás, amely révén a tömegközlekedésre is alkalmassá válik ez a fajta megújuló energia. Ebben az esetben az energia-felhasználás javítását is figyelembe kell vennünk – egy jármű meghajtásához rengeteg energia szükséges, amely fokozottan igaz, ha a járművet több személy is igénybe veszi. Jó jel azonban, hogy egyes cégek – jelen esetben a kínai, napelemmel foglalkozó cég, a Hanergy – már tervbe vette a napelemes autók tömeggyártását.

Végezetül, a hidrogén alkalmazásában hatalmas potenciál rejlik, felhasználására már most lázas technológiai kísérletezések folynak: az univerzum leggyakoribb alkotóelemeként nulla károsanyag kibocsátásra is alkalmas lehet, akár az elektromos motorok, akár a belsőégésű motorok javítására hasznosítják. Jelenlegi formájában túlontúl drága lenne ez a megoldás, illetve felmerül egy probléma is, nevezetesen a hidrogén kiszűrése a megújuló energiaforrásokból; ám ahogy a napelemek esetében, itt is egy vagy több technológiai áttörés szükségeltetik az új üzemanyag tömeges felhasználására.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5714588496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A biciklizés (sőt a gyaloglás is) CO2 kibocsájtással jár, csak nem a bicikli pöfögi ki, hanem a tekerő személy.
Egy kisebb vulkánkitörés több CO2-t nyom a légkörbe, mint a világ összes autója. Meg kell büntetni a vulkánokat.