Közlekedés újragondolva: fókuszban a fenntarthatóság

2019. január 25. 16:47 - CHIKANSPLANET

shutterstock_554001493.jpgMa már számos módon eljuthatunk A pontból B pontba, az autók, tömegközlekedési eszközök megjelenésével adott a lehetőség, hogy a számunkra lehető legjobb és legkényelmesebb megoldást válasszuk. Szerencsére szép számmal akadnak olyanok, akik nem vetik meg a gyalogos vagy kerékpáros közlekedést, a többség viszont még így is a gépjárműveket, tömegközlekedési eszközöket használja a mindennapok során. A legtöbb jármű azonban súlyos károkat okoz a különböző károsanyag kibocsátások nyomán. A blogon egy ideje már nem esett szó a fenntarthatóság és a közlekedés kapcsolatáról, így ezen a héten ebben a témában mélyedtünk el.

Zöld utak

A fenntartható közlekedést – illetve, ahogyan más néven szokták nevezni, a „zöld közlekedést” –több nézőpont alapján is értelmezhetjük. Alapvető célja a lakosság egészségének megőrzése, az ökoszisztéma veszélyeztetésének mérséklése és megelőzése. Azokat a járműveket nevezzük fenntarthatónak, amelyek megújuló energiaforrás felhasználására épülnek, valamint a megújuló és a nem megújuló energiát, üzemanyagot lassabban fogyasztják el a megújuló energia újratermeléséhez képest.

Az ehhez szorosan tartozó másik értelmezés szerint a fenntartható közlekedés során a mód, amelyet választunk, alkalmazkodik a külső feltételekhez, vagyis nem jelent az őket körülvevő rendszerek számára terhet, illetve önszabályozó rendszerként figyelembe veszi a közlekedésben részt vevők egészségét, a környezetvédelmi törekvéseket.

Felvenni a kesztyűt

Hogy miért lesz a fenntartható közlekedési módokra egyre égetőbb szükség? Ha hihetünk a jóslatoknak, az idő előrehaladtával egyre több ember tömörül majd kisebb-nagyobb városokba: az Európai Parlament 2015 decemberében elfogadott határozata szerint Európa 82 százaléka válik városlakóvá 2050-re. Márpedig a károsanyag kibocsátás, a zajszint mértéke jelentősen hozzájárul az általános – és egyre súlyosbodó – egészségügyi problémákhoz. A „hagyományos” üzemanyaggal működő gépjárművek számottevő mértékben vannak jelen hétköznapjainkban: a teljes képet tekintve az uniós közlekedés 96 százalékának hajtóerejét a kőolaj adja, illetve az energiafogyasztás megközelítőleg harmadát ezen forrásból „nyerjük”.

Az ENSZ Környezetvédelmi Programja kimutatta, hogy 2,4 millió, a kültéri légszennyezettség számlájára írható, korai halálesetet tudnánk megelőzni 2030-ig azáltal, hogy aktív fellépést tanúsítunk annak mérséklésére, illetve élhetőbb, környezetkímélő megoldásokat vezetünk be a közlekedésben is.

Kezdeményezések egyébként szép számban születtek magyar viszonylatban is, ezek például a fenntartható, élhetőbb közlekedést, térségfejlesztést tűztek ki célul, avagy a hazai, közösségi elektromos autóbérlést is meghonosították.

Mit hoz a jövő, min hoz a jövő?

Az Eurobarométer 2013-ban publikált különjelentése megállapította, hogy az európai polgárok mintegy fele napi szinten használ autót vagy motort, ami a kerékpárt (12 százalék) és a tömegközlekedési eszközöket (16 százalék) használók együttes számát is meghaladja. A megkérdezett lakosság úgy véli, hogy a légszennyezettség, a forgalmi torlódások, az utazási költségek, a balesetek és a zajszint jelenti a városi lét főbb problémáit. A kutatás szerint a városi területeken megtett utazások közel fele 5 kilométernél rövidebb, amely így a gyalogos, kerékpáros vagy tömegközlekedési eszközökkel történő utazás mellett foglal állást.

Az egyik legköltséghatékonyabb módszer a trendek átalakítására – városi viszonyokat tekintve – a „lassú, de biztos” lehetőségek alkalmazása. Zéró károsanyag kibocsátás mellett mind a gyaloglás, mind a kerékpár, illetve a roller használata is gyors megoldást, és persze némi testmozgást is nyújt. Itt viszont meg kell említeni, hogy az említett közlekedési módok/eszközök használatához megfelelő városi infrastruktúra is szükséges (kiépített járdák, kerékpársáv stb.). A különjelentés alapján Magyarországon a gyalogos közlekedés igen nagy népszerűségnek örvend: a megkérdezett lakosság 74 százaléka napi szinten, 15 százaléka pedig heti pár alkalommal szokott gyalogolni.

Kirívó példa, de „zéró kibocsátó” a vitorlázás is: tény, hogy nem a városi közlekedési, sokkal inkább a szabadidős trendeket szolgálja ki, ugyanakkor természetes, megújuló energiát, a szelet hasznosítja, ezáltal környezetkímélő.

A fentebb említett különjelentés alapján a tömegközlekedési eszközök igénybevétele az alacsony közlekedési viteldíjak, a szolgáltatások széles köre és a fejlődő úthálózatok kapcsán nyújt ideális alternatívát a városi mobilitás javítására. Az Európai Unió országai közül a tömegközlekedési eszközöket napi szinten a legtöbbet (28 százalék) a magyarok használják. Dicséretes, hogy a fenntarthatóságot olyan tömegközlekedési vállalatok is előtérbe helyezték, mint a Budapesti Közlekedési Központ: 2016 óta egyes vonalakon elektromos meghajtású buszokat üzemeltet a vállalat.

Érdemes megemlíteni a hibrid járműveket is, amelyek a hagyományos autók alternatívájaként jöttek létre, a belsőégésű motor és az elektromos motor technológiájának vegyítéséből; egyúttal ide sorolhatunk egyes gáz-, vagy teljesen elektromos meghajtással üzemelő járműveket is. A két technológia kombinálása azért is ideális, mert a villanymotor alkalmazása lakott területen belül környezetszennyezés nélkül valósul meg, országúton viszont nem kell aggódni a hatótáv rövidsége miatt, arra az esetre ugyanis benzinmotoros meghajtásra vált át a jármű.

Alternatív meghajtások

A bioüzemanyag egyes területeken egyre népszerűbbnek bizonyult az elmúlt évek során – mára a világ üzemanyag felhasználásának 1,8 százalékáért felelős. Mind a bioetanol, mind a biodízel javarészt az újrahasznosítás elvét alkalmazza. Előállításuk komoly problémákba ütközik, azonban a folyamatos kutatási erőfeszítéseknek köszönhetően egyre több alapanyagból lehet a jövőben bioüzemanyagot készíteni, így például algából is. Bíztató adatot jelent a bioüzemanyagra alkalmas – és főként dízelmotorral rendelkező – járművek egyre szélesedő listája, amennyiben emellett tesszük le a voksunkat.

A téma kapcsán sokszor előkerül a napenergia, mint lehetséges megoldás. Nem hagyhatjuk ki a sorból, ugyanakkor ez egyelőre a jövő zenéje marad: remélhetőleg bekövetkezik az a technológiai ugrás, amely révén a tömegközlekedésre is alkalmassá válik ez a fajta megújuló energia. Ebben az esetben az energia-felhasználás javítását is figyelembe kell vennünk – egy jármű meghajtásához rengeteg energia szükséges, amely fokozottan igaz, ha a járművet több személy is igénybe veszi. Jó jel azonban, hogy egyes cégek – jelen esetben a kínai, napelemmel foglalkozó cég, a Hanergy – már tervbe vette a napelemes autók tömeggyártását.

Végezetül, a hidrogén alkalmazásában hatalmas potenciál rejlik, felhasználására már most lázas technológiai kísérletezések folynak: az univerzum leggyakoribb alkotóelemeként nulla károsanyag kibocsátásra is alkalmas lehet, akár az elektromos motorok, akár a belsőégésű motorok javítására hasznosítják. Jelenlegi formájában túlontúl drága lenne ez a megoldás, illetve felmerül egy probléma is, nevezetesen a hidrogén kiszűrése a megújuló energiaforrásokból; ám ahogy a napelemek esetében, itt is egy vagy több technológiai áttörés szükségeltetik az új üzemanyag tömeges felhasználására.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4714588496

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Gödör Pöce 2019.01.28. 13:55:39

A biciklizés (sőt a gyaloglás is) CO2 kibocsájtással jár, csak nem a bicikli pöfögi ki, hanem a tekerő személy.

na4 2019.01.29. 06:21:58

Egy kisebb vulkánkitörés több CO2-t nyom a légkörbe, mint a világ összes autója. Meg kell büntetni a vulkánokat.