IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (2) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (25) fenntartható (3) fenntarthatóság (96) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (4) környezettudatos (5) környezetvédelem (5) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (8) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (273) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (7) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_603277133.jpgEgy újabb év vette kezdetét, haladunk tovább a megkezdett úton és ebben az évben is a fenntartható fejlődés lesz a blog egyik központi eleme.  Ennek szellemében a 2019-es évet egy olyan bejegyzéssel kezdjük, amelyben jó tanácsokkal szolgálunk ahhoz, hogy az idei évben is a fenntarthatóságot és a környezettudatosságot szem előtt tartva élhessenek olvasóink.  Az alábbiakban összegyűjtöttük azokat a leggyakoribb és legfontosabb ökocímkéket, amelyeket érdemes keresnünk a boltok polcain található termékeken a tudatos vásárlás érdekében.

A fogyasztói társadalom fénykorában számtalan termék és szolgáltatás áll rendelkezésünkre, legyen szó ételről, italról, szépségápolásról, vagy éppen háztartási eszközről. A bőséges kínálatból leggyakrabban az olyan tényezők alapján választunk terméket, mint az ár/érték arány, minőség, márkaismertség. Érdemes azonban más szempontból is megvizsgálni a megvásárolni kívánt termékeket – például, hogy mennyire környezetbarát az adott termék előállítása, tisztességes munkakörülmények mellett készült-e el, vagy, hogy felelős gazdaságból származik-e.

A következő védjegyek, más nevükön ökocímkék útmutatással szolgálnak az egyes szolgáltatások, termékek környezetbarát, fenntartható mivoltát illetően.  

zold_pont.jpgZöld Pont (Der Grüne Punkt)

A címke olyan termékeket jelöl, amelyekre a gyártó befizette a nemzetközi csomagoláshasznosító szervezet részére a termék csomagolásának visszagyűjtésére, ártalmatlanítására, avagy újrahasznosítására szolgáló díjat.

 

europai_okocimke.jpg

Európai ökocímke (European Ecolabel)

Az 1992-ben alapított névjegy a vállalkozások szolgáltatásainak és termékeinek környezetbarát úton történő előállítását és piacra hozatalát szorgalmazza. A jelzés az EU követelményeinek megfelelő, legtöbbször szálas, fonalas, textil- és anyagtermékekre alkalmazható, de faápolási, bútor, bőrápoló, tisztítószer és papírból készült termékek megjelölésére is alkalmas.

kornyezetbarat_termek.jpgKörnyezetbarát Termék

Hazánkban 1994 óta használatos indikátor a „Zöld cédrus”, amely az Európai ökocímke mintájára jött létre. A címke a minőségi, egészséges termékeket, azok előállításának környezetkímélő módját jelöli. A rendszerben olyan vállalkozások szolgáltatásai és termékei vesznek részt, amelyek tiszta, környezetbarát technológiát alkalmaznak.

szeleketiv_gyujtest_igenylo_elektromos_berendezesek.jpg

Szelektív gyűjtést igénylő elektromos berendezések

A 264/2004. (IX. 23.) kormányrendelet által bevezetett védjegy, amelyet az elektronikai eszközökön, elemeken és akkumulátorokon kötelező módon fel kell tüntetni.

 

 


enerigiacimke.jpgEnergiacímke

1995 óta használt címke, amelynek célja a különböző elektronikai termékek (pl. fényforrások, légkondicionálók, mosó- és mosogatógépek) esetében energiafogyasztási összehasonlítást szolgáltatni a fogyasztók részére. Segítségével azonosíthatóvá, megkülönböztethetővé válik egy-egy termék energiahatékonyságának mérése, illetve lehetővé teszi az energiaköltségek tudatos csökkentését. 

 

 

 

eurolevel.jpgEurópai Uniós ökológiai logó (Eurolevél)

Az Európai Uniós Ökológiai gazdálkodásról szóló rendeletnek megfelelő, uniós tagállamokból származó, előre csomagolt biotermékeken előforduló jelzés. 2010-ben váltotta fel a logó a korábbi ökocímkét, a fogazott kör alakú, kék-zöld logót.



energystar.jpgEnergy Star

Az ezzel a védjeggyel ellátott termékek megfelelnek az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal energiafelhasználási feltételeinek.




felelos_erdogazdalkodas.jpg

Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa (FSC, Forest Stewardship Council)

A fenntartható, felelős erdőgazdálkodás jelképe, amely az 1993-as riói csúcs hatására született meg. A kezdeményezés a faanyag kitermelését, az erdők (újra)telepítésének módját szabályozza. Továbbá, a fából készült termékek eredetigazolásával és minősítésével foglalkozik, azt vizsgálva, mennyire érvényesülnek a folyamat alatt az ökológiai egyensúly fenntartására irányuló törekvések, illetve a helyi dolgozók és a lakosság érdekei és jogai.

rainforest_alliance_certified.jpgRainforest Alliance Certified

Ha már erdővédelemnél tartunk: az 1986-ban alapított nonprofit szervezet védjegye, amely a trópusi erdők megőrzésére fókuszál, olyan vállalkozások támogatásával, amelyek megfelelő alternatívát nyújtanak az esőerdőket károsító turizmus, legeltetés, erdőégetés és mezőgazdasági gyakorlatok ellen.

fairtrade.jpgFair Trade (Méltányos kereskedelem)

A védjegy a méltányos áron és tisztességes munkakörülmények között előállított, kiegyensúlyozott kereskedelmi feltételekkel rendelkező vállalatok termékeit jelöli. Azok a termékek, amelyek ezen besorolás alá esnek, támogatják az egyenlőtlenség és a szegénység elleni küzdelmet.

 

allatokon_nem_tesztelt.jpgÁllatokon nem tesztelt (Not tested on animals)

A címke a termékek előállításában, illetve a termékfejlesztés során folytatott állatkísérletek kizárása mellett foglal állást. Érdemes hozzátenni, hogy 2013 óta tilos az állatokon tesztelt kozmetikumokat forgalomba hozni az Európai Unió területén.

 

magyar_termek.jpgMagyar Termék

Ez az eredettanúsító védjegy a hazai piaci szereplők általi kezdeményezés eredménye, amely 2006 óta a hazai élelmiszergyártók könnyebb azonosítását, a magyar termékek iránti kereslet ösztönzését tűzte ki zászlajára. Olyan termékeket jelöl, amelyek végleges formájukat Magyarországon nyerik el, valamint elsősorban idehaza kerülnek forgalomba.


naturland.jpgNaturland

A német szövetség az állattartás, feldolgozás, zöldség- és növénytermesztés előírásainak betartását szorgalmazza, a kíméletesen feldolgozott, természetes állapotban meghagyott élelmiszerek előállítására törekszik. A címke tehát az ezen jellemzők mentén előállított termékeket jelöli.

 

demeter.jpg

 

Demeter

A címke a nemzetközi biodinamikus mozgalom képviselője, és az ökológiai gazdálkodásból származó termékeket jelöli, amely a világ nagyobb farmergazdaságait foglalja magába. Európában a legmegbízhatóbb, egyben a legszigorúbb szabályozás alá esik.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7114534536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.