IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (2) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (25) fenntartható (3) fenntarthatóság (96) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (81) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (4) környezettudatos (5) környezetvédelem (5) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (8) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (273) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (7) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_328415435.jpgMi, magyarok évente körülbelül 2-2,5 millió karácsonyfát állítunk: az otthoni ünneplés mellett az óvodák, iskolák, közterek és sok esetben a vállalatok is vesznek fenyőt. Sokan azonban úgy gondolják, hogy felesleges és értelmetlen dolog kivágni a fenyőfákat az ünnep kedvéért, vagy pedig a lepotyogó tűlevelekkel vívott harcot szeretnék elkerülni, ezért egyre többen választanak műfenyőt. Utóbbi akár több éven keresztül is használható, és nem kerül januárban az elszáradt, kidobott fenyők közé. Érdemes azonban tüzetesebben is megvizsgálni, hogy valójában melyik megoldás a zöldebb – az igazi vagy a műfenyő?

Erdőirtás

A karácsonyfa-állítás hagyománya Magyarországon a 19. század második felében indult, és az első fákat – például amit Brunszvik Teréz, a hazai óvodák megteremtője is feldíszített – valóban az erdőből szállították a gazdagabbak lakhelyére. Az utóbbi kétszáz évben pedig szélesebb körben is elterjedt a karácsonyfa, alig találunk ma már olyan lakást, ahol az ne lenne az ünnep része. A mai fáknak azonban csak töredéke származik természetes élőhelyről, erdőből – a hagyomány terjedésével párhuzamosan ugyanis egy egész iparág alakult a karácsonyfák kereskedelmére.  A fákat farmokon nevelik épp úgy, mint a gabonát – vagyis karácsonyfa-ültetvényeket telepítenek és ezeket gondozzák a termesztők. Magyarországon a termesztési területek körülbelül 1500-2000 hektárra tehetők, és a fák legnagyobb részét Vas, Zala és Somogy területén termesztik.

A fenyőerdőket általában dombos vidékekre telepítik, amelyek más termények számára nem igazán lennének alkalmasak. Amíg pedig fejlődnek és növekednek, addig a karácsonyfa-kezdemények nagyon is hasznosak a környezet számára: növekedésük évei alatt nagy mennyiségű szén-dioxidot kötnek meg a légkörből, de az általuk kibocsátott aeroszolok is segítenek csökkenteni a klímaváltozás hatásait. Miután pedig kivágták őket, új fákat ültetnek a helyükre a gazdák – akár többet is. Emellett pedig érdemes megemlíteni azt is, hogy több száz munkahelyet teremtenek az országban, amely révén a vágottfenyő-biznisz a helyi gazdaságot támogatja. A termesztőknél vagy az eladóknál megmaradt fenyők nem vesznek kárba, akár már a telephelyen is megkezdődik a hasznosításuk. A zöld ágak virágkötők számára továbbíthatók, a törzseket és az ágakat pedig hőerőművekbe viszik.

Az újrahasznosítás kihívásai

Persze a vágott fenyőnek is van ökolábnyoma: a Carbon Trust 2013-as adatai szerint egy 2 méter magas fenyő széndioxid-kibocsátása körülbelül 16 kilogrammra tehető, ha a szeméttelepen végzi. Ha azonban a kertben elégetik, felaprítva talajtakaróként felhasználják vagy akár komposztálják, akkor ez a karbon lábnyom 80%-kal csökken. A fa elégetésével pedig tulajdonképpen nem keletkezik több széndioxid, mint amennyit a fa 5-10 éves élete során felhasznál.

A fentiekből is látszik, hogy az élő karácsonyfák esetében az igazán fontos kérdés az, hogy mit kezdünk a karácsonyfákkal, miután kiszolgáltak, vagyis hogyan hasznosítjuk őket újra. Jelenleg a legtöbb település esetében a fák hulladékégetőkbe kerülnek – Budapesten például a felaprított fákat a Fővárosi Hulladékhasznosító Mű kazánjaiba küldik. A fenyőfa a magas gyantatartalma miatt kiváló tüzelőanyag, az elégetése során több tízezer budapesti háztartás számára biztosít fűtési gőzt és villamos áramot. A fenyőt komposztálni is lehet, bár ez a magas gyantatartalom és a tűlevelek viaszos bevonata miatt már trükkösebb lehet. Az 1990-es évek elején Budapesten elindult az Angyallátta komposzt nevű program, amely keretében a begyűjtött karácsonyfákat ledarálták és komposztálták, a projekt azonban a komposztálás kihívásai miatt azóta már megszűnt. Ha jól csináljuk, a fenyőfa is komposztálható vegyes hulladékhoz keverve, erre számos tippet olvashatunk az interneten. A fenyőhulladék egy másik hasznosulási formája pedig a mulcs Sopronban és Győrött a kidobott karácsonyfákat felaprítják, és a darálékot talajtakarónak használják.

Műanyag fenyő, igazi fenntarthatóság?

Az amerikai Karácsonyfa Szövetség (American Christmas Tree Association) és a Nielsen felmérése szerint az amerikaiak harmada állít karácsonyfát, ennek pedig 80 százalékát teszik ki a műfenyők. Számos oka lehet ennek: a kényelmi szempontok mellett sokan vannak, akik környezetvédelmi okokból ódzkodnak a fák kivágásától, emellett pedig sokan fenntarthatóbb vagy kevésbé pazarló választásnak tartják a műfenyőt, hiszen azt több éven át lehet használni.

A piacon fellelhető legtöbb műfenyő PVC-ből és acélból készül, és Kínából érkezik az országba. A műfenyő elemei tehát sokkal kevésbé hasznosíthatók újra, és elkészítésük önmagában terhelőbb a környezet számára, mint a fenyőfák termesztése. Mindez nem hangzik túl fenntarthatónak vagy környezetbarátnak, ám egy másik, ugyancsak az amerikai Karácsonyfa Szövetség megbízásából készült kutatás szerint az öt évig használt műfenyő összességében kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint ha öt évig minden évben újabb – tehát összesen 5 darab – vágott fenyőt vennénk. Ahhoz tehát, hogy a műfenyő tényleg környezettudatos választás legyen, több évre kell vele terveznünk.

Tudni kell azonban, hogy a műfenyők anyagát, a PVC-t a gyártás során ólommal stabilizálják, ami a már nem használt, hulladékká váló műfenyők esetében probléma lehet: a műanyag karácsonyfa így nem elég, hogy a világban halmozódó műanyag szemét mennyiségét növeli, de amennyiben az égetésére kerül sor, annak során rákkeltő anyagok szabadulhatnak fel belőle.

Nincs olyan, hogy rossz karácsonyfa

Összességében azt láthatjuk tehát, hogy az igazi fenyő és a műfenyő esetében is nagyon sok múlik a fogyasztók tudatos döntésein. Az igazi fenyő a termelése során nem terheli a környezetet, ügyelnünk kell azonban arra, hogy valóban jó forrásból, termelőktől vásároljunk, és lehetőleg hazai termelésű fát vegyünk. Ezen kívül pedig az ünnepi időszakot követően figyelnünk kell arra is, hogy hogyan hasznosítjuk újra a fát – ennek érdekében a helyi hulladékszolgáltatóktól is érdemes tájékozódni. A műfenyők pedig előállításuk során nagyobb terhet rónak a környezetre, ám ezt némileg kompenzálhatjuk azzal, ha valóban többször újra használjuk őket, és legalább 5 éven keresztül ugyanazt a fát díszítjük fel.

Emellett ne felejtsük el, hogy a fa-dilemma igazából csak egy apró csepp az óceánban: az ünnepekkel járó elképesztő mértékű vásárlás és utazás hatásához képest szinte eltörpül, hogy milyen fát választunk. Ha igazán környezettudatos módon szeretnénk ünnepelni, akkor látnunk kell a fától az erdőt – jelen esetben például az ajándékozás dilemmáit is. Egy korábbi, a Black Friday őrületéről szóló posztunkban már adtunk tippeket a fenntartható ajándékozáshoz, érdemes lehet újra csemegézni belőle!

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5214482916

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szerintem egy kétméteres fenyő össztömege nem éri el a 16kg-ot így erős kétségeim vannak a 16kg kibocsátott széndioxiddal kapcsolatban. Ok, az oxigén nem belőle származik, de akkor is...
Mi legutóbb 2 éve üveges sörökből állítottunk fát, a ser hasznosult az üvegeket visszaváltottuk, tavaly meg nem volt fa, minek.
A karbon lábnyoma 16 kg szerintük, amibe beleszámít minden az ültetéstől az égetésig.

Mellesleg azzal számolnak, hogy a szeméttelepre kerül ahol a rohadása alatt metán keletkezik ami 25x veszélyesbb mint a Co2....

Szerintem kicsit túltolták...
10 éve műfenyőt használunk, összecsukható, 10x10x200 cm dobozban a pincében tároljuk az ízléses tartójával együtt. Igaz karácsonykor nincs fenyőillat, de nekem megér annyit, hogy életben marad évente egy-egy fenyőfa. Emlékeim szerint 4000 ft volt az ára, és örökké tart.
@papa5: Alapvetö igazság, hogy semmi sem tart örökké... A te "örökké" tartó müfenyöd elöállítása és megsemmisítése jóval több kárt okoz a Föld számára mint az igazi fenyö. Arról nem beszélve hogy a müfenyöd egy milligramm levegöt sem tisztított meg. Amit a fák kivágásáról írsz az bizony csacsiság. Nem tarvágásról van szó, hanem erdögazdálkodásról. A kivágott fák helyett folyamatosan ültetik a következö facsemetéket, hogy kb 10 év után megint legyen mit kivágni. Ez egy természetes körforgás, aminél ember jobbat alkotni nem tud. Nem akarlak megsérteni, de a müfenyönek semmi értelme nincs. Morálisan sincs. Mü karácsonyhoz biztosan passzol a mü fenyö. Ezen az alapon rajzolhattál volna egy karácsonyfát, az is elég lenne, nem? A majdnem az, az nem az.
@isti75: Én még egy kicsit próbálom értelmezni a műfenyő erkölcsösségéről írt mondatát, mivel Ön azt írja, hogy az nincs neki...