IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

hamburger2-01.pngEgyre többször olvashatunk véres – vagy inkább céklával színezett – műhúsokról és rovarokból készült rágcsálnivalókról. Egyre gyakrabban hallani, hogy Földünk érdekében érdemes volna áttérni a húsmentes életmódra, valamint, hogy a húsipar igazi bűnbak, mert a szarvasmarhák nagy mennyiségű metánt eregetnek a levegőbe kérődzés közben, és mert 1 kiló marhahús előállításához 15 ezer liter víz szükséges. Eközben a népesség húsfogyasztása egyre nő, sőt, 2050-ig akár meg is duplázódhat. Mi az igaz ezekből az állításokból? Mit jelenthet a fenntartható étkezés napjainkban és a jövőben? Kétrészes cikksorozatunkban áttekintjük a húsipart érintő vádakat: most a húsiparhoz kapcsolódó károsanyag-kibocsátás és az erdőirtás problémája lesz terítéken, jövő héten pedig körbejárjuk, hogy mi a helyzet a vízzel és az élelmiszerforrások pazarlásával.

Az étkezési szokásaink és a klímaváltozás szorosan összefonódnak, a kettő kölcsönösen és elválaszthatatlanul függ egymástól. A felmelegedés és az esőzési mintázatok változásai nagy hatással vannak az élelmiszerbiztonságra – korábban már írtunk arról, hogy a felmelegedés veszélyezteti például a világ csoki- és sörállományát is. Emellett viszont az élelmiszertermelés is visszahat az bolygó állapotára, hiszen a mezőgazdaság az üvegházhatású gázok globális kibocsátásának 30%-áért felelős. A bolygó klímája egyre kedvezőtlenebb irányba halad: az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) friss jelentése szerint 2040-re már drámai következményekre számíthatunk, ha a nem változtatunk valamin. A termelést és a fogyasztást tehát legfőbb ideje fenntarthatóvá tenni.  

Hús előttem, műhús utánam?

Az egyik, tulajdonképpen egyre sikeresebb és igazán szemléletformáló kampány a húsfogyasztás ellen zajlik, hiszen a médiát elárasztották a hústermelés fenntarthatatlanságát boncolgató információk.  A hús előállítása során nagy mennyiségű széndioxid – a szarvasmarhák részéről pedig metán – kibocsátására kerül sor, emellett hihetetlen nagy vízszükséglete is van a húsiparnak. Továbbá a haszonállatok tartása érdekében sok erdőt vágnak ki, ezzel pedig csökkenő biodiverzitást okoz és a légkör tisztán tartását is megnehezíti ez az ágazat. Azzal is vádolják a húsipart, hogy az állatok etetéséhez nagy mennyiségben használnak (f)el olyan élelemforrásokat, amelyek az emberek számára is fogyaszthatóak lettek volna – így pedig az élelmiszertermelés mellett az élelemforrások pazarlása is felróható neki.

Az elmúlt években folyamatosan nő a húsfogyasztást elítélő, vegetáriánus étrendre térő emberek száma, ezen kívül a növényi eredetű ételekben gazdag, de húsban szegény, ún. flexitáriánus étrend híveinek száma is dinamikusan növekszik. A kutatók egyre nagyobb erőfeszítéseket tesznek annak érdekében, hogy különböző húsalternatívákat fejlesszenek ki növényekből, rovarokból, algából, sőt, a műhús megteremtői laboratóriumi úton is próbálnak fogyasztásra alkalmas izomszövetet előállítani. Az ügyet nagy nevek is támogatják, Bill Gates és Richard Branson a San Franciscó-i Memphis Meats cégbe fektet, Leonardo DiCaprio pedig a Beyond Meat elnevezésű, növényi alapú húsfélékkel kísérletező céget protezsálja. De amerikai sztárbefektetők is közel 6 millió dollárt invesztáltak a tücsöklisztből készült fehérjeszeleteket forgalmazó Exo Foods tevékenységébe.

Fenntarthatóság – hol a marha helye?

Az ENSZ fenntartható fejlődési céljai nagyon világosan megjelölik, hogy mire kell törekednünk az élelmiszerekkel kapcsolatban. Az éhezés visszaszorítása, az élelmiszerbiztonság kialakítása, az élelmiszerek tápértékének növelése, a fenntartható termelés elősegítése – ez a négy fő cél. Ha a hústermelést nézzük, akkor is egyértelműen körvonalazhatóak az átfogó célok: a termelés során gondosan karban kell tartani a földet, és azt a jövő nemzedékei számára is használható állapotban kell meghagyni. A kibocsátást minél alacsonyabb szinten kell tartani, és minél fenntarthatóbb alapanyagokat, minél optimálisabb elosztásban kell használni. Ha azonban közelebbről nézzük a kérdést, már jóval bonyolultabb útvesztőkben és mindenféle dilemmák közepette találjuk magunkat. A haszonállatok, illetve a termelés ciklusai igen sok mindent befolyásolhatnak, és a termelés módjai és körülményei elég változatosak: ami egy régióban szinte tökéletesen fenntartható rendszernek tekinthető, az egy másik helyen már kevésbé működik. Amerikai példákból szemezve például a mérsékelten száraz éghajlatú nebraskai Sandhills régióban egész máshogy nézhet ki egy fenntartható rendszer, mint például a szubtrópusi klímaövezetbe eső Floridában.

A hús – vagy ha már itt tartunk, bármelyik más étel – ökológiai lábnyomát kiszámolni épp ezért valójában igen nehéz. Hogyan termesztik az adott élelmiszert? Milyen földet használnak? Milyen állapotba kerül a föld a termelés következtében? Hogyan és hova szállítják az ételt, hogyan csomagolják? A termelés során milyen, egyébként emberi tápláléknak is alkalmas forrásokat használtak fel? Milyen a tápértéke az adott ételnek? Ha a kérdéseknek ebbe a kavalkádjában elmerülünk, akkor végül még azon is elgondolkodhatunk, hogy lehetséges-e egyáltalán az egész világ számára elegendő mennyiségű fenntartható kalóriát termelni? Simone Fairlie könyvében például azzal áll elő, hogy a korábban felsorolt, húsipart érintő vádak nem helytálló érvek a kérdésben, hiszen rossz a kiindulópontjuk. Nem elég felmérnünk ugyanis azt, hogy a hús előállítása során mekkora földterületet és mennyi erőforrást használnak fel, azt is meg kell vizsgálnunk, hogy egy egységnyi hús tápanyagával egyenértékű növényi élelmiszer ehhez képest mekkora földet és mennyi erőforrást igényel. Egy hamburgerhús ugyanis tartalmában nem hasonlítható egy szelet kenyérhez vagy egy adag krumplihoz. Ha ezen az úton megyünk tovább, egész más kép tárul elénk. Kezdjünk hát el nézelődni!

A kibocsátás ügye

Az ENSZ mezőgazdasági és élelmezési világszervezete, a FAO 2006-ban publikált tanulmánya szerint az állattenyésztés az üvegházhatású gázok kibocsátásának 18 százalékáért tehető felelőssé. 2009-ben pedig a Worldwatch Institute azt jelentette, hogy ez az arány valójában 51%. Ezek a számok sokak számára ismerősen csengenek, hiszen nagy megbotránkozással fogadták őket annak idején. A FAO azonban nem sokkal később, 2010-ben elismerte, hogy az elképesztő eredményhez hibás számítások vezettek: az elemzés például főként a fejlett világ szarvasmarha- és sertéstenyésztésre épülő húsiparát vette alapul, pedig máshol nem feltétlenül ezek a meghatározó haszonfajok – Magyarországon a marhahúsfogyasztás nem annyira elterjedt, a sertéshúsfogyasztásnak csak körülbelül tizedét teszi ki. A FAO azóta 14,5 százalékra korrigálta ezt a számot, Fairlie becslései szerint pedig 10, az amerikai környezetvédelmi hatóság 2016-os jelentése szerint 3,9 százalékról van szó. Az állattenyésztésén belül csak a tehenek kérődzése során termelődő metán a FAO korrigált adatai nyomán az összes károsanyag kibocsátás 5 százalékát teszi ki - emiatt megfontolandó kérdés marad a szárnyas- és sertéshús előnyben részesítése.

Az erdők ügye

A haszonállatok tartásához szükséges legelők számos erdőterület megsemmisítését követelik meg. Egyes számolások szerint a hús világszintű elhagyásával 76 százalékkel kevesebb területre lenne szükség az élelmiszertermeléshez. A húsipar károsanyag-kibocsátási mutatóiért is nagymértékben az erdőterületek visszaszorítása felel, nem pedig a termelés folyamatában kibocsátott anyagok. A FAO 2006-os adatai azonban az erdők területének megcsappanását globális jelenségként kezeli annak ellenére, hogy a fejlett világban ennek a trendnek inkább az ellenkezője a jellemző. Épp ezért az amerikai haszonállattartás a számítások szerint csak 2,8 százalékkal járul hozzá az ország összes károsanyag-kibocsátásához, az amerikaiak húsmentes étrendre való átállása tehát valójában nem segítene olyan sokat az emberi tevékenységből eredő széndioxid-termelés visszafogásában.

A 2006-os jelentés emellett azonban másban is hibádzik: az erdők helyén kialakított legelőket tulajdonképpen haszontalan egységekként kezeli, azaz elfelejtették számításba venni azt, hogy a legelők a természeti környezet részeként maguk is fontos szerepet láthatnak el. Pedig a kutatók a jelentés óta arra a megállapításra jutottak, hogy a legelők a szén-dioxid megkötésével kompenzálni képesek a húsipar széndioxid-kibocsátását: jelenlegi mennyiségükben és állapotukban a világ széndioxid-termelésének körülbelül 4%-át képesek megkötni – ezzel pedig a klímaváltozás csökkentésében fontos szereplők lehetnek. Az EU klímastratégiájában – amely elsősorban a megújuló erőforrásokra fókuszál – sajnos a talajminőséggel kapcsolatos kérdések elég alultárgyaltak, de több ország (köztük Írország), illetve több kutatócsoport is eljutott már arra a felismerésre, hogy a talaj széndioxid-megkötésének javítását és gyakorlatát kiemelt fontosságú lenne szabályozások révén terjeszteni és támogatni. A legelők szénmegkötési képessége egyébként más gazdálkodási formáknál, kaszálóknál vagy akár az újratelepített erdőkénél is hatékonyabb tud lenni.

Összességében azt láthatjuk, hogy ismét az történt, ami a tudományos eredmények esetében is gyakran előfordul: egy sokkoló eredmény vagy statisztika könnyen elterjed, a korrekció és a cáfolatok pedig már sokkal kevesebb emberhez jutnak el. A műhús és a vegetáriánus étrend terjesztői ügyesen meg tudják lovagolni ezeket az áramlatokat, amiért nem is marasztalhatjuk el őket, hiszen populáris sajtótémáikkal sokakat gondolkoztattak el a fenntarthatóságról. A fenntartható jövő azonban a hús elhagyásánál összetettebb megoldást igényel – megfontoltan át kell tekintenünk az emberiség tápanyagszükségleteit, javítanunk kell az élelmiszerek tápanyagtartalmán és a megfelelő élelmiszerek termelését fenntarthatóbbá kell tennünk. Ebben a képben pedig a műhúsnak és a rovarból készült rágcsálnivalóknak is helye lehet: bármilyen új alternatív élelmiszer-megoldás kutatásra és fejlesztésre érdemes, hiszen a jövőben nem csak a technikai eszközeinknek kell egyre okosabbá válnia, hanem az étkezésünknek és a tápanyagbevitelünknek is. De ne szaladjunk előre, jövő héten ugyanitt tovább boncolgatjuk a húsipar dilemmás pontjait, konkrétan a termelés során felhasznált víz és élelmiszerforrások lesz a téma.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr9614406070

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Egy neves nemzetközi kutatócsapat 1972--ben megjósolta, hogy a kőolajlészletek 1990-re kifogynak.
Később a kőolajkorszak vége 2000-re lett kitolva.

A tekintélyes nemzetközi tudóscsoportok ismét nem jósoltak jól, ezért átnyergeltek a globális felmelegedésre, gyűlöletet és sarcokat követelve az autóinkra, akkumulátorainkra, autógumijainkra, üzemanyagainkra, elektromos energiánkra,tüzelőanyagainkra, hűtőgépeinkre, ipari alapanyagainkra, csomagolóanyagainkra.
Aljasságuk, eszementségük nem becsülhető alá picit sem, mert ahogy nézem, lassan sorra kerül a sörárpa, a tej, a kakaó és a tejtermékek, a marha, majd a sertés és a baromfi hús is.

Azt gondolom, hogy ezt az eszement tombolást ideje lenne leállítani.
Szerintem elmehetnek a fenébe a jóslataikkal.
Ha lehet még ma.
Inkább lottózzanak.

A klíma változik, amióta a föld létezik és volt ennél magasabb hőmérséklet és CO2 szint is.
Lesz is, ha a méregzöldek betiltanak és megsarcolnak mindent, akkor is, mert a doktriner kultúrmarxista terror nem hat sem a napra, sem a föld pályájára, sem a vulkanikus tevékenységre, sem az óceáni planktonra, sem a tenger CO2 elnyelő képességére és még nagyon sok mindenre ezeken kívül.
Méghogy rovarok, igaz magyar ember még a bejglibe is disznósajtot tölt.
napjainkban is létező gének azok, amelyek sikeresen tudták örökíteni magukat a múltban. Gyakori, hogy egy adott génnel több egyed is rendelkezik. Ha egy egyed halála elősegíti a többi egyed fennmaradását ugyanazzal a génnel, akkor az egyed halála növeli az adott gén fennmaradási esélyeit is. Ez az alapja Richard Dawkins Az önző gén című könyvében kifejtett elméletének, amely a géneket tekinti az evolúció alapjának, nem a fajokat. Költőiesen: a mi az élet értelme kérdésre adott válasz a gének túlélése és továbböröklődése lehet.

https://hu.m.wikipedia.org/wiki/Gén

Versus....

"
genetikai meghatározottság még kisebbnek látszik: a friss kutatás eredménye szerint a főként amerikai adatokat tartalmazó nagy mintán mindössze hét százalék. Ha így van, 93 százalékban a táplálkozásunk, alvásunk, lelki folyamataink, egészséges vagy egészségtelen életmódunk a felelős azért, hogy előbb vagy utóbb halunk-e meg.

index.hu/techtud/2018/11/07/nem_a_genekben_van_a_hosszu_elet_titka/

Ellentmondàsos a tudomàny.
Àllítàs

"A fenntartható jövő azonban a hús elhagyásánál összetettebb megoldást igényel – megfontoltan át kell tekintenünk az emberiség tápanyagszükségleteit, javítanunk kell az élelmiszerek tápanyagtartalmán és a megfelelő élelmiszerek termelését fenntarthatóbbá kell tennünk. Ebben a képben pedig a műhúsnak és a rovarból készült rágcsálnivalóknak is helye lehet: bármilyen új alternatív élelmiszer-megoldás kutatásra és fejlesztésre érdemes, hiszen a jövőben nem csak a technikai eszközeinknek kell egyre okosabbá válnia, "

Versus

"VG összefoglalója kiemeli, hogy az ENSZ mezőgazdasági szervezete, a FAO adatai szerint a világ tehetős országaiban évente keletkező élelmiszerhulladék mennyisége (222 millió tonna) nem sokkal marad el Afrika szubszaharai térségének teljes éves élelmiszertermelésétől (230 millió tonna"

m.origo.hu/gazdasag/20181016-feleslegesen-kidobott-elelmiszer.html

Azért egyek mühúst...meg rovarokat......mert idiòta ,felszines,majmok nem képesek megbecsülni az élelmiszert és kidobjàk.
Baszki.....a tudòsok meg a milliimosok ebbe fektetnek milliàrdokat.
Ez egy hülye tàrsadalom.
Nem tudòsok...hanem idiòtàk halmaza.
Hadd "tomboljam" ki magam.....Éheslò utàn szabadon.

"De ne szaladjunk előre, jövő héten ugyanitt tovább boncolgatjuk a húsipar dilemmás pontjait, konkrétan a termelés során felhasznált víz és élelmiszerforrások lesz a téma."

Remélem a posztolò letesz a tovàbbi "okossàg" (azaz baromsàg) terjesztéséröl.
A kommentelök véleménye alapjàn.
Csak azt bizonyítja....ha a jövöhéten is posztol ebben a témàban.....mennyire ostoba.
Én szívesen megeszem a szintetikus húst is, meg a rovarhúst is, ha finoman van elkészítve. Éppen csak nem lehet ilyeneket kapni a boltban. Így kénytelen vagyok még mindig csirkét, pulykát, malacot, marhát meg halakat enni. Szóval ami történik, az nem az én hibám, hanem a termelőké.
@Burgermeister:
A feleségem kajànul megjegyezte nemrégiben (valahol olvasta)
"Kivàgjuk a fàkat ,papírt készítünk belòle......hogy ràírhassuk -ne vàgj ki több fàt"

Tovàbbmegyek.....szines ujsàgokat nézegetünk...sok termékröl amit megvehetünk (tesco-lidl-auchan reklàmujsàg) hogy kényelmesebben éljünk.....ahelyett hogy az erdòben vagy a természetben sétàlnànk....inkàbb kivàgjuk...letarojuk!

Ràgcsàljak rovarlisztes müzlit!
Majdha...bolond lennék!
@steery:
A termelök öregem a te hisztijeidet szolgàljàk.
Dràga!
Csúnya!
Kevés!
Romlott!
Vegyszeres!
Stb.
A te hibàd hofy nem tudod magadnak megtermelni azt amit megeszel.
Nem a termelöé.
Egy tömör de alapos összefoglaló a globális problémákról, a felmelegedésről:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml
És ha elfogynak a rovarok ?
@csakférfi: Azért ezekkel a kutatásokkal én elég óvatos lennék. Pl. ha egy gettóban vagy kábítószerkereskedő, akkor nem biztos, hogy a génjeid fogják meghatározni az élettartamodat. Ráadásul az amcsiknál az egészségügyi rendszerhez való hozzáférés sem annyira egyenlő.

Az igazi probléma pedig a népességrobbanás. Azért kellene szöcskét enni, mert a 60-as években Kunta Kintéék elzavarták a fehér gyarmatosítókat, mondván hogy nagyfiúk és nagylányok ők és dönteni akarnak a saját sorsukról. Rögtön azután pedig patkányokat megszégyenítő szaporodásba kezdtek. A 60-as évek óta megtízszerezték a létszámot, 30 éven belül duplázni fognak, aztán az évezred végéig ismét. Ez a gond.
Ha végigolvassa az ember, egészen korrekt cikk!
A marha nem bont vizet. Felveszi a táplálékkal aztán leadja. Ha nem ő, akkor az, aki megissza a tejét, megeszi a húsát. Ennyit a 15000 literről. Simán visszakerül a természetes körforgásba.
Minek van nagyobb ökológiai lábnyoma? A szomszéd településen megtermelt sertésnek, baromfinak vagy a föld túloldaláról ideszállított egzotikus növényi akárminek amit a vegánok tömnek magukba?
A pálmaolajért még 1 cm2 erdőt sem vágtak ki....
Hogy lehetnek olyan szűk látókörűek a malmok, hogy a rovarokat tartalmazó gabonát át sem veszik, pedig némelyik tételen csak úgy nyüzsögnek az Ínycsiklandó lisztbogarak és zsizsikek?
A réteken termő növényeket pedig a tehenek helyett majd megeszik a tudósok és a fejőgépre kötve 25-30 liter fehérjében gazdag anyagot adnak le! Addig kell rajtuk hagyni a gépet!
Lelkesedtek már okos emberek az anyatejmentes újszülött táplálásért, a biodízelért és az ördög tudja, hogy még mennyi baromságért. Majd ez is elmúlik...
Ne felejtsétek!

Maga az ember a legnagyobb "hulladék" a földön.
Kicsit túl sokan vagyunk már egy harmonikus élethez a természettel és az élővilággal.

Tehát a legfőbb gond: a TÚLNÉPESEDÉS
Sok itt a negatív komment. A víz mennyíség amit leírt, nem csak az amit megiszik, hanem amit megeszik is. A fűveslegelők víz igényesebekk, mint az erdők, a gabonafélékhez, amivel etetik szintén sok víz kell. Ezeket pedig ember is fogyaszthatná. Én vidéken élek Szabolcs megyében és itt főleg takarmány kukoricát termesztenek, nem csemegét.
De a cikkben van egy rész amivel nem értek egyett. Brazilia a legnagyobb hús és takarmány exportáló ország. Az esőerdőket azért vágják ki hogy legelők legyenek. De vannak a szavannához hasonló gyérfás, fűves területek is amiket viszont szójabab termelésre használnak fel. Ezeket pedig nyugati országokba exportálják az olcsóáruk miatt.
A tápanyag szügségleti résznél pedig valljuk be őszintén, mennyi zöldségfélet eszünk mi magyarok vagy bár mely nyugati ország? Mikor ettél meg egy répát rágcsálni valónak chips helyett? A sok elhízott gyerek akik ezeken nőnek fel a cukron és olajos zsíros kajákon azért kövérek mert más nem jutt a szervezetükbe. Azért éhesek mindig mert azok az ásványianagyok és vitaminok amikre szüksége van a szervezetnek nem jutnak be természetes módon. Ekkor jönnek a táplálék kiegészítők.
Nagyszüleink idejében a "színtiszta hús" nem volt napi minden napi étek. Igen ettek hurkát kolbászt szalonnát, de csirkecombot, halat ilyeneket nem. Sőt a pénteki bőjtön nem is lehetett enni húst. Egy héten egyszer mindenki lemondhatna az állati eredetű termékekről. Nem dől össze a magyar gazdaság. Az egyik kiváló hús pótló pedig a gomba. Teljesértékű fehérjéből áll, hasonlóan mint az állati eredetű húsoknál. Ipari termesztése nem igényel nagy vagy jó mínőségű földterületet és napfénytsem. Sőt mezőgazdasági hulladékot is lehet használni termőtalaj helyett.
Valóban nagy az élelmiszer pazarlás a termelők, a feldolgozóipar, a szolgáltatóipar, és az egyének részéről is.
Élelmiszer boltban dolgozok, a zöldségek csak elsőosztályuak lehetnek minden hibás, csúnya vagy enyhénsérűlt árút selejtezni kell. Ez pazarlás. Vevők is csak a legszebbet veszik meg hiábba olcsóbb a csúnya. Egy étteremben úgy keletkezik a sok hulladék hogy megveszik a menűt a nagyobatt és a felét vagy negyedét megsem eszi megy a kukába. Pedig a disznókat vagy csirkéket lehetne ezekkel is etetni így kevesebb takarmányt eszik és változatosabb tápanyagokhoz jutnak.
Vegyük a pékárúkat bár mi ami nem friss alig 2-3 órás az már nem kell a vásárlónak. Az éjszaka közepénlesütött kifli ami eljutt akár 30km távolságba lévő üzletbe az már kicsit kemény és már kérdezik nem tegnapi ez? De az igazi gond a kiszámíthatatlanság. Egyiknap mindent elhordanak, másiknap többszáz db selejt lesz.
A mai modern korban ahol a logisztika már szinte elképesztő, olyan mint az érhálózat az ember testében mindent eltudunk jutattni oda ahova csak akrjuk. Csak a mennyíség nem megfelelő. Hol kevés, hol sok. Az it techologia segítségével és talán egy ksi álldozattal hogy előre eldöntjük más nap mitveszünk meg, hol ebédelünk és mit és ezt jelezzük akkor egy kiszámíthatóbb, hatékonyabb élelmezési redszer születhet meg. De hát ezekhez az egyszerű kis lépésekhez is ÁLLDOZATOKAT KELL HOZZNI. Mint hogy egy nap nem eszek húst6állati eredetű terméket, vagy nem megyek be a boltba és találomra vásárolok, vagy beülök kajálni egy mostválasztott éterembe 10 percig toporogni hogy miot is kéne ennünk.
Bezony nagyszüleinknek és dédszüleinknek ez a luxus nem volt meg még is élnitudták mindennapjaikat.
utóirat: tudom jól borzalmas a helyesírásom,de ha csak ezt tudták leszürni belőle akkor nem tudták értelmezni a az írott sorokat.
@steery:
Aha......értem!
Nem akarsz földettúrni....sem ganézni a disznòk alòl.
De....neked jàr minden amit szemed szàd megkívàn.
Mert ki is vagy te?
Elàrulom.
Olyan lény aki a sajàt szükségleteit nàlànàl alacsonyabb rendü embereknek a munkàjàbòl kívànja kielégíteni.....azaz parazita.
Gratula!
A "nyugati fejlett" ember eljutott ide.
@csakférfi: A nyugati ember a szükségleteinek nagy részét saját maga állítja elő. Amit nem, az leginkább azért van, mert a kicsi kínai olcsóbb volt mint az ipari robot. Ezzel a tõkés is jól járt (az átlagpolgár annyira azért nem) és a kicsi kínaiak is, akik mára a világ műhelyévé váltak, miközben 50 éve még tömegesen haltak éhen.
@midnight coder:
A "nyugati ember" fogyaszt.
Kidobja amit màr nem hasznàl....mert van jobb.
Teleszemeteli a bolygòt a ...müanyaggal....a köolaj elégetéséböl co -val.....kidobott gyògyszerekkel....mütràgyával..stb.
Mohòsàg és a kapzsisàg ékes példàja.
Mindig vàltoztatni akar....nem elégszik meg azzal amije van.
Ezért keres új bolygòt.
Làsd Stephen Hawking elméleti jòslatait.
Olyan mint egy gyerek aki a jàtékait megunja félòra jàték utàn és keres valami ujat szebbet....jobbat...olcsòbbat.
Gyerekek vagyunk...làzadunk...vitatkozunk...egymàst szidjuk...
Làsd kommentelök.
Dedo a köbön.
@csakférfi: :-D
Nagyon aranyos vagy, hogy ilyen ügyesen, okosan, szépen megmondod nekem, hogy ki vagyok, mi vagyok. Nélküled sosem jöttem volna rá. Nahát! Hogy te milyen zseni vagy! Fúúú! Nem semmi! Azta! Váó!
@T. Nicolas: Teljesen mindegy, hogy eszi vagy issza vagy a trágyát mossák ki alóla a vízzel, akkor is visszakerül a körforgásba. A legelő vízigénye szvsz. kisebb mint a szántóké de ez sem számít, az a víz is a természetes körforgás része. Ha nem legeltetnénk, akkor is lehullana az eső, felvennék a növények a vizet.
@Kegy: Nem a lófaszt nem...
Aztán azt a pálmaolajat el is kell szállítani a világ túlsó végére, nem a vándormadarak hozzák a hátukon vagy a szél fújja ide.
A "bio" üzemanyagok termelése nagyobb területet igényel, mint a takarmánynövényeké...
@Boar.: Inkább az a kérdés, hogy abból mennyi, és mennyire szennyeződik?
@csakférfi: A termelők vastagon megkérik ennek az árát.
@pityókaborsommelier: Az a része, ami szennyvízként távozik, tisztításra kerül. Ami elpárolog azt meg a természet megoldotta...
Egy emberlakta településen végigfolyó csapadékvíz jobban szennyeződik.
Amúgy a 15000 liter/kg egy ordas nagy csúsztatás.
@Éhesló: Fentebb most arról van szó, hogy jelenidőben zajlik bődületes sebességgel egy felmelegedési esemény. Most és nem az ember előtti időben. Most, a Te statisztikai értelemben vett 73 éved alatt és nem biztos, hogy velem együtt túléled. Ez olyan mikor a küszöb alól folyik a víz és a házban nyitva van 100 vízcsap. Melyiket kell elzárni, vagy lejjebb tekerni, hogy bírják a nyelők . Capisci?
@Friedrichbulgakov: nem értek olaszul, ne majomkodj.

Az antropogén felmelegedés kamu.
A klímaváltozás (átlaghőmérséklet, légkörösszetétel) pedig évmilliók óta tény.
Ha érdekel, akkor itt megkukkolhatod:
joannenova.com.au/2010/02/the-big-picture-65-million-years-of-temperature-swings/

Remélem megérted.

De ha még érdekel a téma, guglizz rá és találsz még pár klímaarcheológiai kutatási eredményt.
a CO2-ről is:
www.johnenglander.net/sea-level-rise-blog/mass-extinctions-and-co2-levels/

Maradok a kakaómnál, aludtejemnél és marhasültemnél, aki pedig matatja őket, elverem a kezét!
@Éhesló: Én sem értek sehogy, csak ezen a bükkfa magyar-nyelven. Nekem semmi bajom a földtudományokkal meg az ilyen-olyan (nem légből kapott) mérési eredményekkel. Mindössze arra szeretnék utalni, hogy tűző napsütésben a legtöbb ember nem vesz fel jégeralsót, illetve ha levetette és még mindig melege van, akkor esetleg levágja a haját, vagy megborotválkozik. Szóval amikor valakinek ütőeres vérzése van, akkor nem kezdesz el foglalkozni az örökletes betegségeivel. Ezekkel mindössze azt szeretném példázni, hogy pánik van. Ezzel együtt az utolsó pillanatig kell és kötelező élvezni a bifszteket.
@Friedrichbulgakov: nem tudom kinél van pánik.
Nálam nincs.
Ahogy nézem az inuitoknál sincs és az izlandiaknál sem.
A "fejlett országok" PC médiájában van hiszti, amit az ilyen marhaságokkal keltenek, mint ez a chikán gyerek is itt a fos cégéből - erre foglalkoztatott PR-os sameszokkal - nyomatva a méregzöld fost, amit összekapar a nemzetközi sajtóból utánközlésre, források megjelölése nélkül.
Sokadjára.
Legalább alátehetné honnan schmidtpalizták ezt a kupacot.
.
@Éhesló: Nekem ez a kedvencem, konkrétan ~40 éve(!) még közelgő jégkorszakról vízionáltak a Science "tudósai":

3.bp.blogspot.com/_3kXzkUeNRy0/STaIiQFt4vI/AAAAAAAABJg/pYG9NfM5Sk0/s400/cool.jpg
@Boar.: "Az a része, ami szennyvízként távozik, tisztításra kerül."
1. megjegyzés: a tisztításnak is van ökológiai lábnyoma (telepített technika, energia) és költsége
2. megjegyzés nem biztos, hogy mindenütt elég akkurátusan tisztítják. Néhány évvel ezelőtt az illyefalvi volt kollektívistállóból még vígan csörgedezett a ganyélé az Oltba.

Ami a hús- és minden egyéb fogyasztást illeti: a lényeg a mérték. Itt már leírták, hogy régen (egyébként még az én gyermekkoromban is) nem volt mindennap hús, vagy hústermék az asztalon). Most sincs szükség rá. A pazarlás a másik gond. Mindamellett az egészséges táplálkozásnak fontos része a fehérje, aminek a legkívánatosabb előfordulási formája a hús, különösen Kovács Jenő flekkenje.
@Éhesló: Ha elolvastad, amit írt, akkor nem láthatnád, hogy ő is kritikusan nézi sötétzöldek agymenéseit. De hát van ideje egy trollnak végigolvasni azt, amibe beleugat?
@pityókaborsommelier: A tisztításra sokféle technológia létezik, ülepítéses, baktériumos is, ezekhez nem kell különösebb energia vagy technológiai háttér. Amúgy a trágyalé ami nem tartalmaz kemikáliákat, "bio" szennyvíz aminek szennyezőanyag tartalma táplálékul szolgál az ökoszisztéma erre szakosodott egyedinek.
@Boar.: Hagyományos gazdálkodás esetében így van. A trágya a legjobb talajjavító. De nem fog a növényzet annak örülni, ha pl 100 disznó friss hígtrágyáját két hektáron próbálod szétteríteni. A tyúkokról már nem is beszélve. Nagyapámék egész évben, a szalmaalommal keverve gyűjtötték a 8-10 tehén, 10-15 disznó, 40-50 szárnyas trágyáját, majd télen szórták ki, ráadásul úgy, hogy az utolsó két hónap "termését" meghagyták a következő évre.

Egyszóval a lényeg a mérték.
@pityókaborsommelier: elolvastam.
A korábbiakat is.
Semmiféle szkepszis nincs benne, tolja a sötétzöld fost a sameszével ész- és forrásmegjelölés nélkül.
@pityókaborsommelier: A "100 disznó" hígtrágyájára ott vannak az ülepítők kötelezően a sertéstelepeknél. A fölös állati trágyából amúgy biogázt csinálnak és áramot termelnek vele. Hidd el, hogy ez egy működő, rendesen kidolgozott rendszer, épp csak a vegán faszkalapok kikapják egy elemét, hazudnak róla egyet és azzal riogatják a jónépet.
@Boar.: Hát igen. A vegán faszkalapok előkapnak néhány rossz példát, és úgy tesznek, mintha az lenne az általános, a húsimádók pedig Dániára, az ottani jó példára mutogatnak, mintha az lenne mindenhol, szegény mérsékelt sommelier pedig mindkét tábortól megkapja a magáét. De jó lenne nácinak lenni.
@pityókaborsommelier: Körülnézhetnél egy kicsit fatornyos falucskád határain túl is. Nem kell elmenni Dániáig...
@Boar.: Háát erősen kell meresszem a szememet.
@Boar.: Téglából van a torony. A románoké betonból, mert azt 1965-ben építették.