IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

black_friday_kep-01.pngA Black Friday mára igazi amerikai hagyománnyá nőtte ki magát: a hálaadás utáni nap reggelén felkerekednek az emberek, családok, és elözönlik a bevásárlóközpontokat, hogy minél jobb vételeket üssenek nyélbe. A fekete péntek egyre nagyobb hangsúllyal megjelenik a magyar kereskedelmi palettán is, egyes statisztikák szerint idén már nagyjából a hazai webshopok 80 százaléka rendez Black Friday-t. Jellemzően óriási a költekezés ezeken a napokon – ez azonban nagymértékű szennyezést is jelent: a termékek csomagolóanyagai, az utakra vonuló nagyszámú szállító járművek mind-mind kiveszik részüket a környezet terheléséből – arról nem is beszélve, hogy ezen a napon sokan impulzusvásárlóként olyan termékeket is megvesznek, amelyekre nincs is igazán szükségük. Nem véletlen tehát, hogy a Black Friday ellenzői kampányszerűen megvalósítják a saját különféle színekben pompázó, alternatív péntekjüket: a fenntarthatóságot és a fogyasztói tudatosságot népszerűsíti például a kék, a zöld és a ragyogó (bright) péntek, de olyan boltokat is találunk, akik ezen a napon bezárnak, kirándulni küldik dolgozóikat vagy duplájára emelik áraikat.


Ünnepi szezon kick-off

A Fekete Péntek eredetét illetően sokféle verzió él a köztudatban. Az egyik, közkedvelt – és kissé rózsaszín – változat szerint a Black Friday tulajdonképpen a profit napja: miután a boltok az év nagy részében a kimutatásokban piros színnel jelölt vesztességet jegyeztek, a hálaadási bevételek hatására visszatért az üzlet a fekete zónába, azaz nyereségesre fordult a működésük. Az igazság azonban az, hogy az üzletek a legnagyobb profitot hagyományosan a karácsony előtti szombaton termelték. A Black Friday név valójában két kevésbé bájos történethez kötődik: először 1869-ben használták arra a napra, amikor Jay Gould és Jim Fisk nagyszabású ügyeskedéseiket követően bedöntötték a részvénypiacot, illetve az 1950-es években kapták fel a rendőrök Philadelphiában a hálaadást követő napon tartott Katonaság-Tengerészet meccs nyomán a városban kialakuló káosz megjelölésére. A gyorsan terjedő kifejezésre hamarosan lecsaptak az üzletek, és előnyükre igyekeztek formálni – ekkor kezdődött a már hagyománnyá vált, hálaadásnapot követő nagy leárazások péntekje.

A nagy akciók napja évről évre egyre korábban kezdődik: Amerikában a boltok már a hálaadás estéjén kinyitják kapuikat, ám a helyzet Magyarországon is ebbe az irányba tart: a kedvezményes nap hivatalosan csak november 23-án kezdődik, de már számos üzletben elindították a leárazásokat, emellett hírlevelekben és előugró ablakokban biztatják a fogyasztókat arra, hogy feliratkozzanak a fekete pénteki akciós termékek listájára, de olyan is van, aki novemberben igazi akció-maratont rendez, és szinte minden nap valamilyen új leárazást hirdet meg.

Nálunk egyébként az esemény inkább az online térben népszerű, elsősorban a webáruházak hirdetik meg: a GKI Digital felmérése szerint tavaly a webshopok 62 százaléka kapcsolódott be az akcióba, idén ez az arány akár 80 százalék is lehet. Elképesztő az érdeklődés és az igény a magyarok részéről: a Google Trends statisztikái azt mutatják, hogy az elmúlt két évben Dél-Afrika és az Egyesült Államok után országunkban keresnek rá az internetezők a legtöbb alkalommal az elnevezésre. Ennek nyomán idén már arra is számítani lehet Várkonyi Balázs, az Extreme Digital alapító-ügyvezetője szerint, hogy a fekete péntek idén először lenyomja a karácsonyi előtti ajándékvásárlási hajrát is, vagyis a novemberi forgalom magasabb lehet, mint a decemberi.

A nagy mennyiségű online rendelés azonban rengeteg csomagolóanyagot, végső soron tehát szemetet jelent. Továbbá – a hirtelen megnövekedett forgalom miatt – az átlagosnál több járművet állítanak forgalomba a szállítás miatt – ezen elképesztő logisztikának a kulisszái mögé pillanthatunk be a Staveley Head oldalán.
Vannak azonban, akik egy fenntarthatóbb fogyasztói kultúrát igyekeznek támogatni – akár úgy is, hogy lemondanak a Black Friday kétségtelenül kiemelkedőnek számító bevételeiről. Nézzük meg ezeket!

Az ellenkampányok árnyalatai

Ragyogó péntek

A Hubbub elnevezésű londoni jótékonysági szervezet nem beszél a levegőbe: felmérést készítettek ugyanis arról, hogyan érzik magukat az emberek a fekete péntek hatására. Meglepő, de az emberek kétharmada nem élvezi túlságosan a leárazásokat, és körülbelül a felüket egyenesen kellemetlen érzéssel tölti el a Black Friday koncepciója. Emellett azonban nyomást éreztek arra, hogy vásároljanak, és 45% költött olyanra, amit valójában nem engedhetett meg magának, 70% pedig olyan termékkel távozott az üzletekből, amelyet aztán sosem használt. A Bright Friday célja az, hogy ezt a nyomást megszüntesse és alternatív időtöltést kínáljon: élvezetes közösségi programokkal, ruhacserékkel és kreatív workshopokkal dolgoznak azon, hogy az emberek újra beleszeressenek a meglévő holmikba – mindezt hol máshol, mint Brightonban. Hasonló kezdeményezés volt tavaly a brooklyni Ace&Jig divatcég #TakeBackBlackFriday hashtag alatt futó kampánya, amely szintén a ruhacserés programokra kínált platformot ebben az időszakban.

Kék péntek

A United by Blue nevű felelős ruhamárka egész évben minden eladott termék után egy font mennyiségű szemetet távolít el a világ különböző vizeiből. A novemberi időszakban általában nagy port kavaró Black Friday elnevezést ők is a saját képükre formálják és kampányuk hátszeléül használják: idén már harmadszor tartják meg a Kék Pénteket, ami Amerikában egy országos szintű szemétszedési akció: csak egy közeli parkot és csapatot kell keresni, és indulhat a felelős munka a bolygóért!

Fehér hétfő

A svédek nem várták meg a pénteket, már a hét első napján végigsöpört az országon a „White Monday” láz. Ez a hétfő a fenntarthatóbb vásárlási módokra való ösztönzésről szólt, főként az újrahasználatra és az átalakításra hívták fel a figyelmet. Országszerte 120-nál is több cég és szervezet csatlakozott a megmozduláshoz, hogy az új fogyasztói szokások és a körforgásos gazdaság kialakulását segítsék.

Volt profit, nincs profit

Jó hír, hogy vannak olyan cégek, aki hajlandóak lemondani a Black Friday nyomán befutó profit többletről. A REI nevű szabadidős felszereléseket áruló cég évek óta zárja be a boltot (mind a 149-et) a Black Friday napján és fizetett szabadságra, kirándulni küldi a dolgozóit. Az #OptOutside hashtag-gel igyekeznek megmozgatni az embereket is, és arra biztatják őket, hogy a bolti tülekedés helyett válasszák maguk is a természetet. Az esemény évről évre egyre nagyobb, idén már több mint 475 szervezet promotálja a programot, ezen kívül számos márka, illetve nemzeti parkok is csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Dupla annyi, mint általában
Egy kis norvég webshop tulajdonosa sem kevésbé merész lépésre szánta el magát tavaly: Torbjørn Selseng a nagy napon megkétszerezte a Bjøddn online áruház árait, hogy ezzel tüntessen a felelőtlen és túlzó költekezéseket bátorító kultúra ellen. Sok kisebb cég éppen a Black Friday nyomán reméli a felkapaszkodást és a növekedést, de Torbjørn szerint változásokra van szükség, ha a következő évszázadig ki akarjuk húzni.

Más üzletek ugyan nyitva állnak fekete pénteken is, ám az aznapi bevételüket egy az egyben jó ügyekre fordítják. Tavaly például az amerikai ruházati cég, a Patagonia 10 millió dollárt gyűjtött össze és adományozott különböző, a környezettudatosság területén tevékenykedő nonprofit szervezetnek. A #GivingTuedsay hashtag pedig 2012 óta azokat a kezdeményezéseket jelöli a közösségi médiában, amelyek a Black Friday és Cyber Monday utáni kedden adományozásba fognak, és céljuk, hogy az ünnepi vásárlási szezon elindulásával párhuzamosan a jótékonykodás időszakát is elindítsák. Az esemény pedig idén másodszor Magyarországon is megjelenik egy fesztivál keretében.

A Black Friday keretében meghirdetett akciók nem az ördögtől valók, sokak számára lehetőséget jelentenek arra, hogy a karácsonyi ajándékokat, drága háztartási eszközöket kedvezményesen tudják megvenni. Nem mindegy azonban, hogy hogyan vágunk neki az online és offline boltoknak, hogy mennyire tudatosan vásárolunk. Ezen a héten infografikánkkal arra bátorítjuk az olvasókat, hogy igazán felelős fogyasztóként gondoljanak a jövőre!

black_friday_mobil-01-01.png

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr714388612

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.