IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


tegla_2k.pngAz épületek nagy része a felhasznált elemek, a friss levegő, az ivóvíz, az energia és a tápanyagok maradékát a felhasználást követően a környezet számára lényegében haszontalan – vagy egyenesen káros – formában bocsátja ki: „rossz levegő”, szennyvíz, hulladék hagyja el a házakat, miközben a meleg is kiszökik. Hogyan érhetnénk el, hogy az építményeink a természetes környezettel együttműködve, sőt, önmagukban fenntartható, öngyógyító és ciklikus módon, kibocsátásukat semlegesítve működjenek? Összegyűjtöttünk néhány olyan jövőbe mutató és egyben meglepő megoldást, amelyek bár jelenleg még távolinak tűnnek, néhány év múlva fenntarthatóbbá tehetik az építőipart. Szó lesz a vizeletből készült tégláról, de az okos tégla és az öngyógyító beton technológiai hátterét is megvizsgáljuk.

Jókora ökológiai lábnyomot hagy maga után otthonaink, épületeink, illetve városaink felhúzása és üzemeltetése: az energiafogyasztás és a károsanyag-kibocsátás igen nagy százalékáért felel az építőipar és a lakossági energiafelhasználás is. A globális energiafogyasztás 36%-át, az energiához kapcsolódó széndioxid kibocsátás 39%-át adják. A cement- és építőipar önmagukban is hihetetlenül szennyező ágazatok: a becslések szerint csak a cement előállítása felel a széndioxid-kibocsátás 7%-ért - ezt igazából csak a vas- és acélipar übereli. A jelenleg használt építészeti alapanyagok, a már említett cement mellett a beton, vagy a tégla előállításához is igen nagy hőmennyiségre van szükség, így lassan valóban égető probléma lesz ezek helyettesítése.

Fenntartható építés - gyorstalpaló

A fenntarthatóság azonban nem csak azt jelenti, hogy a nyersanyagok termelési folyamata nem szennyező és nem használ túl sok erőforrást. Ennél többről van szó, ugyanis a létrehozott anyagoknak, elemeknek segíteniük kell a belőlük kialakított épületek fenntartható, tudatos működtetését is. Az épület összetevőinek egy körforgásos folyamatba kell illeszkedniük, hasonlóan a természetben is látható körfolyamatokhoz, amelyek a felépülés és lebomlás váltakozó ritmusát mutatják. Annál jobb, minél inkább a konkrét lokális körülményekhez igazodik az épület kialakítása: a nap, a széljárás, a csapadék jellemző eloszlása, a légáramlatok és az azokat terelő növényzet és domborzat mind meghatározhatják az épület mikroklímáját. Így, ha a ház tervrajza a körülményekhez pontosan igazodik, akkor természetes módszerekkel lehet kezelni annak hő-és vízháztartását, például az esővíz és a szennyvíz hasznosításával, vagy a megfelelő nagyságú és elhelyezésű átlátszó felületek révén a fűtést szolgáló sugárzási nyereség növelésével. Az a legszerencsésebb tehát, ha a létesítmény anyagai a környezettel interakcióba lépnek, például hőt vesznek fel és tárolnak, vagy semlegesítenek különböző káros anyagokat. Ez a dinamikus kapcsolat amellett, hogy a lakók kényelmét és az erőforrások fenntartható felhasználását segíti, akár magának az építőelemnek a fennmaradását is támogatja – ebben az esetben az elem tehát valamilyen külső tényező hatására beinduló öngyógyító képességgel rendelkezik, ami a tartóssá és ellenálló teszi.

Nézzük, melyek lesznek a jövő megoldásai az építőiparban!

A folyékony arany is beépül

A dél-afrikai University of Cape Town három diákja olyan téglát fejlesztett ki, amely nem csak, hogy százszázalékos biotégla, de ráadásul az emberi vizelet az egyik alkotóeleme. Ez a tégla természetes folyamatok eredményeként jön létre, és a recept a már említetten kívül még egy kis kalcium, homok és különböző baktériumok. Az anyag szobahőmérsékleten szilárdul meg, 4-6 nap alatt pedig olyan erősségű és keménységű lesz, mint a 40 százalékban mészkő-összetételű tégla – de a szilárdságot az ügyfél igényeihez lehet szabni, ha hosszabb ideig hagyjuk kifutni a szilárdulási folyamatot. Az innováció a 100 százalékos hasznosulás elvét is teljesíti: a vizeletből kivont nagy mennyiségű karbonátion és kalcium értékes anyagként műtrágyákhoz adagolva hasznosul újra.

A tégla, ami megemészti a környezetet

Egyes kutatók lázasan dolgoznak egy olyan programozható okos téglán, amely képes különböző forrásokat kivonni a levegőből, napfényből és vízből. A Newcastle University kutatói úgy gondolják, hogy egy téglának a tehén gyomrához hasonló módon kellene működnie – az ugyanis több különböző üregből áll, amelyek mindegyike más anyag feldolgozását végzi egyedi módon. Ugyanígy az újonnan fejlesztett tégla is több, más-más mikroorganizmust tartalmazó cellából áll össze. A cellák érzékelik majd a környezet változásait, és azoknak megfelelően például víztisztító feladatokat látnának el, vagy akár áramot is termelhetnek. A házunk így tulajdonképpen egy olyan emésztőrendszerrel egészülhet ki, amely optimalizáltan és adatvezérelten képes a természethez alkalmazkodni.

A beton, ami újraépíti magát

A mikrobiológus Henk Jonkers és a beton specialista Erik Sclangen egy olyan új keveréket talált ki, amely képes a saját repedéseit kijavítani. A betonhoz kis kapszulákban baktériumokat adnak hozzá, amelyek akár kétszáz évig is akcióra készen szunnyadhatnak az épületek anyagaiban. Ezek repedés esetén kiszabadulnak tokjukból és egy gél-szerű gyógyító anyag a rés kitöltése után megszilárdulva megakadályozza a beton további korrodálódását. Az újítás rengeteg anyag-és fenntartási költséget spórolhat meg, de emellett a betongyártás nagymértékű széndioxid-kibocsátását is visszaszoríthatja.

A matéria, ami a szén-dioxidot megeszi vacsorára

A MIT vegyészmérnökei egy olyan szintetikus polimert állítottak elő, amelyre akár a növények is könnyen féltékenyek lehetnek: az anyag ugyanis a növényekhez hasonlóan szén-dioxidot vesz fel a levegőből, amelynek révén építi magát, azaz tovább tudja növelni saját méretét és erősségét – így akár repedései öngyógyításra is képes lehet. A matéria eredeti formájában gél állagú, ezért könnyen szállítható, az építkezés helyszínén azonban levegő vagy napfény hatására megszilárdul. Egyelőre sajnos még nem elég erős ahhoz, hogy építőelemként működjön – ezen még dolgoznak a kutatók – viszont öngyógyító bevonatot már most is lehet belőle készíteni.

Bár ezek a megoldások egyelőre távolinak és rendkívülinek tűnnek a megszokott építkezési metódusokhoz képest, az irányok jók és várhatóan a jövőben lassacskán megjelennek majd az építőiparban ezek a technológiák is, így a fenntarthatóság életünk egy újabb területén jelenhet meg eredményesen.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr9114375777

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.