IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_511181866.jpgMúlt heti bejegyzésünkből már kiderült, hogy a mikroműanyagok több forrásból, így a műanyag palackokból lehúzott kortyok nyomán is a szervezetünkbe juthatnak. Ezen a héten sem távolodunk el túlságosan a témától, mivel a palackozott vizekről lesz szó: mi áll a folyamatosan növekvő fogyasztás hátterében, miért költjük a csapvíz árának sokszorosát a boltok polcain sorakozó termékekre? John Jewell újságíró pár évvel ezelőtt az évszázad marketingtrükkjének nevezte azt, ami miatt a több tonnányi műanyag hulladékot termelő iparág felfutott.


Kevés olyan élelmiszer van ma Magyarországon, amelynek az egy főre eső fogyasztása évről évre olyan nagymértékben növekszik, mint a palackozott természetes ásványvízé – állapítja meg honlapján a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség. A magyarok lassan kezdtek el rászokni a palackozott víz fogyasztására, a kilencvenes évek elején az egy főre eső évi fogyasztás 3 liter/fő körül mozgott. A fogyasztás 1993-ban kezdett el lendületesen felfelé ívelni, innentől kezdve évente 20-30%-kal nőtt, és 2017-ben elérte az évi, fejenkénti 125 litert. Ezzel az eredménnyel az Európai Unió első négy országa között vagyunk – a szóda hazája igazi ásványvízfogyasztó nemzetté nőtte ki magát. Az eladás napjainkban is dinamikusan nő: a Nielsen felmérése szerint 2018 április végéig Magyarországon 332 millió liter ásványvizet, azaz 222 millió palackot adtak el 208,5 milliárd forint értékben. Az üzletág nemzetközi szinten is virágzik: a kétezres évek elején még mindössze 20-30 milliárd dollár volt a vízpalackozásban, egy előrejelzés szerint ez 2020-ra körülbelül 280 milliárdra fog ugrani.

Sok pénzt költünk tehát vízre, hiszen a palackozott ásványvíz ára 50 forintnál kezdődik, és ebből általában nem csak egyet veszünk. Igazán nem tűnik ez sok pénznek, de érdemes perspektívába helyezni a kérdést: a számot az ivóvíz árával összehasonlítva, akár könnyen félre is nyelhetünk. A csapvíz literjének ára ugyanis Budapesten körülbelül 0,22 forint körül alakul, de még a csatornadíjjal kiegészülve is legrosszabb esetben 0,5 forintról van szó.

De mi van a palackban?

Azt gondoljuk, hogy a palackban mégiscsak valami több lehet, mint ami a csapból folyik. Mi tehát az ásványvíz? Ásványvíznek nevezhetünk minden olyan terméket, amelynek összetételében az összes oldott ásványianyag-tartalom eléri a legalább 500 mg/l-es értéket. Valójában azonban a meghatározott érték, sőt 50 mg/l ásványi anyag tartalom alatti értéknél is használhatják az elnevezést, ilyenkor annyi a megkötés, hogy a „csekély ásványianyag-tartalmú" és a „nagyon csekély ásványianyag-tartalmú" feliratot kötelező feltüntetni a csomagoláson. Emellett pedig még jelen vannak a palettán azok a termékek is, amelyek valójában a csapvíz palackozott verziói.

Ami pedig általában a magyarországi csapokból folyik, abban körülbelül 300-500 mg/l között találhatók meg az emberi szervezet számára fontos anyagok, a kálciumtól a magnéziumig. Az az érdekes helyzet áll tehát elő, hogy sokszor az ugyanolyan ásványianyag-tartalommal bíró vizekkel kapcsolatban két, homlokegyenest eltérő módon viselkedünk: az egyikért pénzt adunk a boltban, a másikat pedig fogyasztás helyett gyakran a lefolyóba engedjük. Pedig az adatok szerint hazánkban a legtöbb helyen az ivóvízminőség megfelelősége 95 százalék feletti. A vezetékes ivóvíz minőségi követelményeit európai uniós irányelven alapuló kormányrendelet szabályozza, és alapvető elvárás, hogy az mentes legyen a kórokozóktól, valamint az egészséget károsító kémiai és fizikai anyagoktól. Talán nincs is még egy annyira ellenőrzött élelmiszer a piacon, mint a csapvíz. A palackozott víz és a csapvíz összehasonlításakor természetesen muszáj megemlíteni, hogy a csapvíz fizikai korlátok miatt leginkább az otthoni vízfogyasztást tudja kiszolgálni, míg a palackozott víz bárhol rendelkezésünkre állhat.

Mi tehát a nagy trükk?

A feljegyzések szerint az első palackozott vizet 1767-ben adták el egy bostoni gyógyfürdőben – írja A palackozott forrásvizek természetes története című könyvében Francis H. Chapelle. Az igazi üzlet azonban a 19. században kezdődött, amikor az üvegkészítési technológia lehetővé tette a tömeggyártást, ennek köszönhetően 1856-ra már 7 millió üveg ásványvizet adtak el évente. Akkoriban kétféle fogyasztóra számíthattak a palackozók: a gazdagokra és a városlakókra. A gazdagok a különböző fürdőkbe tett kiruccanásaikból tértek haza néhány palack ásványvízzel, hogy tovább élvezhessék annak gyógyító erejét. A városban élők számára pedig ekkor még ez volt a legbiztonságosabb folyadék-beviteli opció. Ám az 1920-as évekre a legtöbb USA-beli városban elérhető lett az ingyenes, szűrt, klórozott víz – ami egyébként igen jót tett a köz egészségének.

Mindennek ellenére a palackozott víz történetében ezután, az 1960-70-es években jött csak az igazi fordulópont: megjelent a PET-palack, amely tovább egyszerűsítette és költséghatékonyabbá tette a kis palackok tömegek számára történő előállítását, de ekkor indult a Perrier nevű francia gyár nagy léptékű, 5 millió dolláros marketingkampánya is, amelyben a palackozott víz tisztaságát, frissességét hangsúlyozták. Hamarosan pedig a márkák bővítették stratégiájukat, például sporteseményeken is megjelentek a palackokkal. De a cél és a háttérben meghúzódó asszociáció mindenhol egy volt: a palackozott víz fiatalságot, egészséget és a betegségektől való megszabadulást ígéri. A bevezetőben említett marketing trükk pedig azt takarja, hogy számos kampány a palackozott vizet a cukros üdítők egészséges és ajánlott alternatívájaként prezentálta, miközben a palackozott víz valójában a csapvíz alternatívája – legalább tízszeres áron. Az ásványvíz iparban igen találékonyan használják az egészséges életmód holdkörét a fogyasztás növelés érdekében.

Apró szépséghiba és a jövő

Nem szabad elfelejtünk, hogy miközben az ásványvizek marketingkampányai hosszantartó egészséget kínálnak, a palackozottvíz-ipar évente körülbelül 50 millió hordó olajat használ fel, a végtermékek által tartalmazott vízmennyiségnél több vízre van szüksége az előállítás során, illetve a PET-palackok gyártása révén több tízmillió tonna széndioxid-kibocsátásáért felelős – nem is beszélve a műanyaghulladékok problémájáról. Persze az ásványvíz ipar élenjáró szereplői is egyre inkább integrálják stratégiájukba a fenntarthatósági szempontokat, jelentős a fejlődés ezen a téren. Eközben a döntéshozók már dolgoznak rajta, hogy a közművek, így a csapvíz iránt is növekedjen a fogyasztói bizalom: október 23-án az Európai Parlament elfogadta az ivóvíz minőségének és hozzáférhetőségének javítását célzó szabályokat. A tervek célja, hogy erősítsék a fogyasztói bizalmat a vízszolgáltatási hálózatban, terjesszék a csapvíz fogyasztását és csökkentsék a műanyagszemetet – a 2018-ban elfogadott műanyag-stratégia fontos eleme ugyanis, hogy 17%-kal csökkenjen a palackozott vizek fogyasztása. Igyunk erre – egy pohár csapvizet!

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3214362055

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ajjaj főoldal... Mindjárt jönnek a de nálam ihatatlan a csapvíz kommentek...
Ezt kellene először betiltani, nem műanyag fülpiszkálót!
De mit várjunk egy EU bizoccságtól?
"A fogyasztás 1993-ban kezdett el lendületesen felfelé ívelni, innentől kezdve évente 20-30%-kal nőtt, és 2017-ben elérte az évi, fejenkénti 125 litert"

Részemről ennek az a szimpla oka, hogy szeretem a buborékos vizet és amikor olcsóbb 2liter víz jóminőségű buborékkal mint 2 szódáspatron (aminél 10ből 1-2 döglött és ami jó attól is kevésbé lesz bubis a víz) akkor a bubisvizet fogom venni nem a szódapatront.
@Medgar:

Igazad is van.

Itt, Székesfehérváron a kórházban a közel 3000 dolgozóból szinte SENKI nem issza a csapvizet, mert büdös, és ráadásul nem tudja biztosítani a Legionella terjedését megakadályozó minimum 50 C-fokos hőmérsékletet, illetve a nyári hónapokban gyakran eléri a 21 C-fokot is, ami már határeset arra nézve, hogy tömegesen szaporodjon e baktérium törzs.

Szóval így van!
Nálunk nem isznak csapvizet!
@Látens Inszinuáció:kezdődik... Az, hogy az adott ingatlan hmv rendszere mennyire szar nem általános vízminőségi probléma. Mondjuk tényleg gáz, hogy pont egy kórházról van szó.
@Viszlát és kösz a halakat: Rámutattál az alapvető problémára.
@Látens Inszinuáció: Remélem nem orvosként dolgozol a kórházban ennyi ésszel. A LEGIONELLA ÍVÓVÍZZEL NEM, csak inhalálással FERTŐZ, ha az apró cseppeket belélegezzük!
@Medgar: Nagykörüben te sem innád meg a csapvizet.
@Medgar: Próbálod elkenni a problémát. Nálunk nem csak egy házban rossz a víz, egészen pontosan büdös, hanem az egész városban. Nagyon gyakran, szó szerint sár folyik a csapokból. Se meginni se mosogatni se fürdeni nem lehet benne. A vízművek szerint minden ok, mert szerintük csőtörés volt. Minden héten a város különböző területein. Hát persze. Ha kívánod küldök neked a vízről képeket. Okádék szar, és csatornaszagú. Igya aki szerint ez jó víz. Én biztosan nem, meg még 10 ezer ember sem. Mindez egy Bp melletti településen.
Magyarországon jártam olyan településen, ahol sárga és büdös volt a víz. A vízmű szerint csak elképzelt probléma volt és semmi baja nem volt a víznek. Attól, hogy a vízművet rendben hagyja el a víz, a háztartásokban egyáltalán nem kizárt, hogy nincs rendben érzékszervileg a víz.

Szerencsére a magyarországi lakhelyemen rendben volt a víz, gyerekkoromban szódásszifonban csináltuk a bubis vizet, de aztán lassan az összes szifonunk megadta magát, ezért a 2000-es évek elején az én családomat is elkapta az olcsó palackozott ásványvíz ivásának hóbortja. Ittuk kb. 10 évig a palackozott ásványvizeket, aztán leszoktunk róla, mert utánaszámoltunk, hogy mennyi pénzt költünk erre évente. Én szerencsés helyzetben voltam, mert a lakótelepen, ahol felnőttem, tiszta és finom volt a víz.

A legnagyobb probléma, hogy a magyar prolik megisszák a palackozott vizet, majd visszacsavarják a kupakot és így levegővel telt palackot dobnak a szemetesbe. A szemétdíjat meg köbméterben fizettük társasházban, így hamar megteltek a kukák. Aztán pampognak, hogy magas a közös költség. De ahhoz nincs eszük, hogy összepréseljék a palackokat.
A 10 emeletes házban meg ledobják így kupakolva a palackokat, azok keresztbe állnak és eldugítják az aknát. Ugyanígy egyben ledobják a falusról városba került parasztok (egyetemisták) a pizzásdobozokat is. Mert faluról városba költözve alapvető dolgokkal nincsenek tisztában.

Itt Ázsiában sokkal inkább fogyasztói társadalom van, mint Magyarországon, de palackozott vizet azt nem nagyon vesz senki, mert mindenhol van szűrt és forralt vizet adó automata. Viszont műanyag poharakban veszik a cukoros teákat, tejes teákat literszámra. A magyar (meg a többi kelet-európai) társadalom világviszonylatban igencsak környezetbarát.
@gauchos: az ugye világos, hogy a tusolóban is ugyanaz a langymeleg víz folyik, mint a csapból?
Tehát ha megnyitod a zuhanyt és legionellás a víz, akkor kapod az arcodba a permetet.
Ezt nagyjából minden normális ember tudja - mégis bedőlnek a marketingtrükknek. A legjobban akkor nevettem, amikor egyszer az ABC-ben Szentkirályi-víz sprayt árultak (olyan volt, mint egy átlagos dezodor) 1000 forintért. Hogy kellemesen hűsít :) :)
@d.j: na a városi vízvezetékek állapotáról van egy sztroim, volt rálátásom egy esetre. A 2000-es években volt Miskolcon egy vízzel terjedő brutál fertőzés. Én ismertem azt a vadparaszt félcickány, földmunkákat végző maffiavállalkozót, aki az állattartó telepek rendezésére és állati tetemek tologatására használt disznószaros, dögös, mocskos munkagépeit használta egy vízvezetéktörés javításánál. Szerintem máig nem jöttek rá, hogy ő volt az oka a több ezer embert megbetegítő fertőzésnek. Ő csak röhögött a markába.

A vízműveket lehet, hogy tisztán hagyja el a víz, de a városi vízvezetékek állapota kérdéses.
@tamask: Természetesen. Ezért írtam, hogy csak a vízpermetet belélegezve veszélyes. Ivással, folyékony halmazállapotban elfogyasztva nem betegít meg. Itt ivóvízről van szó a cikkben, nem zuhanyzásról, még ha fizikailag ugyanaz is a kettő.
Renfkívül szívesen küldök az írónak, vagy bárki másnak a mi hypo szagú ÉS ÍZŰ vizünkből. Persze ez csak pár éve van így, mert előtte poshadt, büdös volt. Meg kicsit vasas, mert bár befizettük a társuláskor, de ellopták a vastalanító árát. Jut is eszembe, a társulásunkat meg einstandolták.
Szódavíz? Persze kissé macerás hetente 8-10 2l-es szodát cserélni, de legalább nem termelek műanyagszemetet. Egyszer kiszámolom, hogy egy év alatt hány kiló pet palackos műanyag szeméttől kímélem meg ezáltal a természetet.
"Múlt heti bejegyzésünkből már kiderült, hogy a mikroműanyagok több forrásból, így a műanyag palackokból lehúzott kortyok nyomán is a szervezetünkbe"

Vitatott.
@Ketrec_rázza_a_majmot: Oldott klór, pár perc állás elég, hogy távozzon, de felkavarva gyorsítható a folyamat.
Vélhetően közel vagytok a vízműhöz, és azért jelentősebb az oldott klór mennyisége nálatok, annak ugyanis a legtávolabbi kifolyónál is el kell érnie egy meghatározott minimumot - ezt meg úgy lehet megoldani, hogy az elején jóval több van benne.
@gauchos:

Figyelj csak!

Idézet egy Módszertani útmutatóból, amely a Legionella kockázatbecslésről szól, és amelyet törvény ír elő!

"A
Legionella baktériumok természetes vizekben és nedves környezetben kis számban bárhol megtalálhatóak, azonban az emberi civilizáció kialakított olyan környezeti közegeket, amelyek különösen kedveznek elszaporodásuknak. Növekedésüket a 20-­50°C
-­os vízhőmérséklet segíti elő. 20°C alatt jellemzően nem szaporodnak, de nyugvó fázisban túlélnek, és amikor a víz hőmérséklete eléri a megfelelő szintet, újra szaporodni kezdenek. A Legionella baktériumok 60°C felett elpusztulnak.
Szaporodásukhoz különböző tápanyagokat is igényelnek,
amelyeket a vízrendszerekben megtalálható organizmusok (algák, amőbák, és egyéb baktériumok), a víz alkotói, a vezetékrendszerben kiülepedő
anyagok, vagy korróziós termékek biztosítanak számukra. A biofilm a felületnövelő lerakódásokkal
(üledék, iszap, vízkő és rozsda) együtt a Legionella
baktériumok megtapadásához és nagyobb ellenálló képességéhez is hozzájárul."

Örülök, hogy segíthettem!
Összetettebb dolog ez. Ahol nem iható, érthető, miért veszik. Aki rákattant a bubisra, azért veszi. Én az ízéért. Ahol tizennégy éves koromig éltem a Dunántúlon, egyszerűen isteni volt az artézi víz. Most is az, csak nem élek ott. (Nem vicc, egy családi ügy miatt lejött két pesti család velem, a sógornőm ott cirkulált a hűtött üdítőkkel, én mondtam, hogy kóstolják meg a csapvizet. Attól kezdve kancsószám fogyott.). 15 évig volt nyaralóm Balatonfüreden (Arácson), ott szintén finom víz volt, nem vettem palackozottat. Kenese necces, frissen kiengedve iható, de ha éjszakára odakészítek egy adagot, az már nem az igazi, ott már veszek, ha sikerül beszereznem a kedvenc márkámat. Ha nem, akkor csapvíz. Itt Budán semmi probléma a vízminőséggel, de nem jó ízű, keményebb. Üdítőt soha, de veszem az olasz forrásvizet, ráadásul bubi mentesen, és szobahőmérsékleten iszom. De jó az íze. Jólesik meghúzni az üveget, és amíg hozzájutok, és telik rá, addig az ízéért veszem.
@clemens:
Mármint azt, hogy minden hülye blogolhasson mindenféle baromságokat?

Egyetértek, tényleg be kellene.
@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK:
A szóda nem műanyag palackban van?

@Ketrec_rázza_a_majmot:
Mivel a vizet klórral fertőtlenítik, ez nem meglepő.

Ha hagyod állni pár percig, iható lesz.
"miért költjük a csapvíz árának sokszorosát a boltok polcain sorakozó termékekre?"

Mondjuk azért, mert pl. nálunk a csapvíz ihatatlan. Hiába van szűrő rögtön a házba bejövő csövön, az csak az igen apró szennyeződéseket tudja felfogni: megakadályozza pl. azt, hogy a csapokba vagy a WC-tartály szelepébe kerülve csöpögést, szivárgást okozzanak. Ám a víz vastartalmát nem szünteti meg, amitől iszonyú íze van.

@Medgar:

"miért költjük a csapvíz árának sokszorosát a boltok polcain sorakozó termékekre?"

Lásd fent.
60 éves vagyok és már vagy 40 éve buborékos vizet iszom. Kamaszkoromban Miskolcon nagyon jó ízű és elég hideg volt a csapvíz is, de miután megkóstoltam a szódát ( magunknak csináltuk szifonban ) már csak akkor ittam csapvizet, ha nem volt készen szóda. Később viszont annyira megemelték a csapvízben a klór mennyiségét, hogy abból már a szóda sem volt olyan jó ízű, ráadásul nagyon hamar elfogyott a szifonból, ezért naponta többször kellett csinálni, ami elég uncsi volt. Miután bejöttek az ásványvizek, kipróbáltam többfélét és mivel ízlettek, hamar átálltam ezekre. Nyáron naponta kb. 2 flakonnal iszom, télen 2 nap alatt fogy el kb. 1 flakon, de nem sajnálom rá a pénzt, mert nem kell a szifonnal babrálni, csak benyúlok a hűtőbe és ott van a hideg innivaló.
Mondjuk a mentes vizet fogyasztókat csak ott értem meg, ahol a csapvíz ihatatlan, mert mifelénk a csapvíz és a mentes ásványvíz kb. ugyanaz.
@Medgar:
Jómagam már nagyon régen nem szerettem a műanyag palackos vizeket. Előtte az üveg vizekkel nem voltak gondjaim. Víztisztítós kancsókat használtunk már vagy 10 éve, de vettünk mellette palackos vizeket is minimális mennyiségben. Három éve kezdtem megunni a kancsós víztisztítást, ami kávéhoz és teához jó volt, de simán inni nem annyira. Vettem egy asztal alá szerelhető négylépcsős víztisztítót. Nem is volt nagyon drága. Akkor kb 24 eFt, ami mára már csak 20 eFt. Évenként elegendő nekünk benne cserélni a tisztító patronokat, ami úgy kb 5-6 ezer forint. Bevált. A 11 éves kislányunk jobban szereti mindenfajta víznél. Másnak is javaslom próbálja ki. Már vannak az általam vettnél korszerűbben is és egyszerűbben szerelhetőek és szűrő-patron cserélősek.
Nem reklám, csak egy példa. Bárki rákereshet a googléban és nagyon sok hasonló netes cég van, kedvező árakon. Remélem valakiknek megoldódik a problémájuk. Persze ez sem jó mindenkinek:

Ásványi anyagot megtartó víztisztítók:
www.vitalnet.hu/viztisztitok/asvanyi-anyagot-megtarto-viztisztitok-88
@TanNé: Mindenki abban hisz, amit jónak lát. Nekem csak két dolog volt meghatározó. Az egyik, mikor bojler tisztítást rendeltem, és az mondta a mester, hogy jobb, ha kimegyek, és nem látom, mi van a bojler alján, a másik, hogy egy angol tanfolyamon egy cikket fordíttattak velünk arról, hogy mi van a házi vízszűrők szűrőjében. Azóta úgy vagyok, hogy az van, amit kapok, de nem gyűjtöm egy éven keresztül azt az akármit, amin aztán átfolyatom a vizet.
Nálunk Szófiában segg szaga van a víznek, de én azt szeretem.
@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: remélem, tényleg a természetet kíméled meg, és a megfelelő hulladékkezelőbe rakod az üres palackot. Amit aztán ledarálnak és készítenek belőle új palackokat. Vagyis nem kell egy deka műanyagszemetet sem termelned.
Cégemnél a vezetők vettek egy szódagépet a konyhába - azóta kb senki se iszik ásványvizet. Lehet belőle hideg bubis, hideg sima, és forró vizet kapni - ez kb mindenki igényeit kielégíti.
Persze van benne egy víztisztító is - a vak apácák megtévesztésére (lényeg a bubi).
@Nancsibacsi:

Nem biztos, hogy így olcsóbban jön ki a víz, főleg ha a szódagép árát, amortizációját is figyelembe vesszük. A CO2 patronok kva drágák, főleg annak fényében, hogy Magyarországon különösen sok olcsón kitermelhető CO2 lelőhely van. Az áruk szándékosan úgy van belőve, hogy a vevő ne járjon jól.
@ételizésítő:

"A szóda nem műanyag palackban van?"

Azok vastag falú palackok, sokszor újra felhasználhatók. Nem így a sima PET-palackok.

Amúgy az újrafelhasználható palackok sem feltétlenül jó megoldás. Én már többször tapasztaltam, hogy a kimosás után nem öblítették ki őket elég alaposan és vegyszerízű és -szagú volt a beléjük töltött innivaló.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az újrafelhasználható palack a létező legrosszabb megoldás. Azért is álltak le vele. Abba ugyanis belekerülhet a fékolajtól a vizeletmintáig minden. A kimosása - ha sikerül egyáltalán tökéletesen kimosni (nem sikerül) - a vegyszerek és a felhasznált víz miatt költséges és pazarló. Ezért van a bedarálás és az újra formaöntés.
"a végtermékek által tartalmazott vízmennyiségnél több vízre van szüksége az előállítás során"

Azért itt felröhögtem, az lenne csoda, ha fordítva lenne.

Mondjuk ez is tetszett:
"szinte SENKI nem issza a csapvizet, mert büdös, és ráadásul nem tudja biztosítani a Legionella terjedését megakadályozó minimum 50 C-fokos hőmérsékletet"

Kis válogatósak, ha minimum 50 C fokos lenne a csapvíz, akkor meg az lenne a bajotok, hogy éget :)

Egyébként a ma már csak akciósan 60-70 Ft-os ásványvíz-árak mellett jó alternatíva lehet az akár házhoz is szállító szódás, 50 Ft-ért töltenek egy 1,35-ös üveget.
@ze11: Igazán nem köt le a magyarázat, NE LEGYEN és kész. Amíg Pesten laktam volt hypo nélküli "ivóvíz". Pár éve itt nem messze fodrászatot akartak nyitni. Be kellett adni vizsgálatra vizet, az jött vissza, hogy ez max locsolásra való.
@Bafana: Nem igen használok pet palackot. Ahogy írtam szódavizet használok, amit a helyi szódásnál cserélek minden héten (nyáron heti kétszer).
@ételizésítő: Igen ,de nem dobom ki, hanem hetente cserélem. Tudom, hogy sokak számára ez ma már felfoghatatlan.( Régen volt olyan is hogy üvegvisszaváltó. MA már üveg se nagyon van. Helyette darálgatják a petet.)
@Ketrec_rázza_a_majmot: Ez nem opció - ahhoz, hogy a cső "végénél" lakó fogyasztónál is megfeleljen az ivóvíz a szabványoknak, erre van szükség. Egyébként sok esetben egy jó perlátor is csodákat tud tenni azzal, hogy levegőzteti kiengedéskor a vizet.
@TanNé: És a cseélr tisztítópatront ugye veszélyes hulladékként kezeli mindenki? mert ha tényleg annyi káros anyagot szűr ki a vízből, akkor az élővizeknek még csak a közelébe sem szabad kerülnie használat után, hiszen visszaoldódik az összes szennyeződés, és kezdődik minden előről...
@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Ha cseréled, akkor igazi környezetszennyező vagy. Lásd fentebb a hsz.-at. Vagy a saját egészségedre nem gondolsz, mert ha állati vagy növényi eredetű zsiradékot tettek bele korábban abba az üvegbe, azt semmi nem mossa ki.
@Látens Inszinuáció: Ez mind szép és jó, de továbbra se terjed a legionella IVÁSSAL, azt meg kötve hiszem, hogy felétek palackozott vízzel ZUHANYOZNAK a kórházban a 3ezren.
@Az igazi Trebics: "Egyébként a ma már csak akciósan 60-70 Ft-os ásványvíz-árak mellett"

A tecsóban szokott lenni fröccsvíz nevű 2,5 literes cucc baromijó buborákkal 65Ft körül van egy palack akciómentesen. ebből szoktam bevásárolni.
@ételizésítő: Klórral fertőtlenítették. Kb Bem apó idején. Mellesleg a zördög a részletekben van, ugyanis rohadtul nem mindegy, MENNYI az a klór. És hát nálunk nem sajnálják.
@ze11: Ózon? Esetleg? Aztán meg van kutam, itt sok másnak is, az nem hypós. Nem pang ezer évig csövekben, nem kell neki hypo. De akkor mi a fene a cirka 1.000 Ft/m3 ????
@Bafana: ?? Ez egy teljesen szabályozott üzletág. Én nem vagyok környezetszennyező, mert amiben a szódám van az újra felhasználásba kerül a következő héten is, és nem a szemétben landol, vagyis nem kell újrafeldolgozni.Ez a legkörnyezetbarátabb formája a víz fogyasztásának.

"mert ha állati vagy növényi eredetű zsiradékot tettek bele korábban abba az üvegbe"

Mi a rákért tettek volna a szabványos megvásárolt szódás üvegbe zsiradékot??
@kuvik58: Én a szénsavas Mizsére szoktam rá,hűtőből még télen is.
@Ketrec_rázza_a_majmot: igyad csak a saját kutad nemklóros vizét, ugy fejlődik az immunrendszer ha kapja a terhelést :)
@Viszlát és kösz a halakat: Kb. zéró az esélye, hogy a fúrt kút vizétől fertőzést kapj.
@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Amiről nem tudsz az nem fáj és ami nem öl meg az erősebbé tesz.
@Viszlát és kösz a halakat: OK. Te meg a fincsi és egészséges hypot. ;-)
@Ketrec_rázza_a_majmot: Nem szokásom hypot inni. Ha a csapvízben levő minimális oldott klórra gondoltál, azt meg bátran iszom, attól ugyanis nem lesz bajom.
@Viszlát és kösz a halakat: Nehéz lehet hipochonderként pedantománként létezni..
a vezetekes viz nem finom, a viztisztito berendezesekben hemzsegnek a bakteriumok mar az elso hasznalat utan. engem nem zavar, ha tobbet kell fizetnem a palackos vizert, esetleg megoldhatnak, hogy visszavalthato uvegben lehessen venni, meg lehetnenek automatak kihelyezve ahol nemi apro bedobasaval megtolthetnem a tobbszor hasznalatos palackomat utkozben is, mert az a fel liter ami belefer nem eleg 1 orara sem.
@pipster:

"meg lehetnenek automatak kihelyezve ahol nemi apro bedobasaval megtolthetnem a tobbszor hasznalatos palackomat"

Ez drága mulatság lenne. Míg a palackozott vagy dobozos italok zárt rendszerben vannak, addig a csapolt víz nem. Esetleg lehetne fix méretű zárt palackban, de akkor meg ugyanott tartasz, csak a palack nem nálad marad, hanem az automatában. S akkor már egyszerűbb, ha az automata PET palackos vizet ad ki.
@pipster: Ha van a közeledben szódás ott heti egyszer beviszed az üres rekeszt és kihozod a telit. Persze autó nélkül felejtős. Házhoz is viszik, de ha nem vagy otthon napközben, akkor az is felejtős. Itt ahol lakom 95 ft egy 2 l-es szifon(ha az üreset leadtad) és 8 van egy rekeszben.

Kényelmesebb is mint az ásványíz, mert nem kell csavargatni a tetejét és megemelni az üveget öntéshez.
@pipster: Persze ha nem bubisat akarsz, akkor az egész szóda ügy felejtős..:)
@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Lehet, én ezt nem tudhatom, beszélj azokkal aki úgy hiszik a csapvízzel hypót isznak.
@Viszlát és kösz a halakat: Te viszont egy ellentett hülyeséggel segíted a normális átlag kialakulását..:)
@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Mármint szerinted az a hülyeségellentéte a "hipó van a csapvizbennek", hogy "nincs hypo a csapvizben"?

Mer mifelénk ezt simán valóságnak, ténynek nevezik.
@Viszlát és kösz a halakat: Nem, de éppolyan hülyeség, mint az, hogy a kútvíztől beteg leszel.
Időnként előfordul,hogy elfelejtek szódát venni, ilyenkor az ócska csapvíz helyett inkább a fúrt kutam vizét iszom, és kutya bajom. Nem a "hypotól" félek, egyszerűen csak szar a vezetékes víz, és nem veszi el s szomjamat..