IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_1112176769_1.jpgAlig telik el perc az életünkből anélkül, hogy valamilyen műanyaggal kontaktusba ne kerülnénk – tulajdonképpen már a tányérunkon és az otthoni levegőben is megtalálhatóak a porral elkeveredve a mikroműanyagok. A következő 60 másodpercben pedig az emberek körülbelül egymillió műanyag palackot és kétmillió plasztikzacskót vásárolnak. De mi történik az emberi szervezettel ilyen körülmények között? Végre megkezdődtek a kutatások a témában, és az első eredmények szerint az emberi ürülékben is kimutatható mennyiségű műanyag van jelen – függetlenül a tartózkodási helytől és a táplálkozási szokásoktól.

A mindent elárasztó mikroműanyagok

A műanyagtermelés az ötvenes évektől kezdve elképesztő mértékben növekedett, és még ma is évről évre egyre több műanyagot tartalmazó termék kerül ki a gyárakból. A természetben a műanyag azonban nem csak palackok, zacskók és nagyobb tárgyak formájában van jelen. Bár a csomagolásban használt műanyagok lebomlási ideje több száz év, ezek hamar mikrorészekre bomlanak, és az apró részecskék elárasztják a környezetünket. A mikroműanyagok 5 mm-nél kisebb darabok, amelyeknek egy része a különböző termékek bomlási folyamata, rongálódása folyamán keletkezik, de emellett többféle kozmetikai termékben és tisztítószerben is használatosak.

A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2017-es adatai szerint az óceánokba évente körülbelül 9,5 millió tonna plasztikhulladék kerül, amelynek 15-31%-a az autógumik kopása és a műszálas ruhák mosása során kerül a körforgásba. Ezen hihetetlenül nagy mennyiség egyharmadát azok az anyagok alkotják, amelyek a víz hatására bomlottak részekre, és 2%-át a már említett, kozmetikai és egyéb termékekben használt mikroszemcsék adják.

Mindeközben egyre több vizsgálat hoz megdöbbentő eredményeket arról, hogy a műanyagok tulajdonképpen már a környezet minden apró szegletében nagy mennyiségben fellelhetőek – például már a sarki jégállományban is. De nem kell messzire menni, hazánkból is hozható példa: a Duna mellékfolyóiban, az Ipolyban (1,7 mikrorészecske/köbméter) és a Rábában (12,1 mikrorészecske/köbméter) is kimutathatóak az emberi szemmel nem, vagy alig észrevehető darabok.

Elfogyasztjuk és belélegezzük

Mit jelent számunkra az, hogy a műanyagok ilyen mértékben jelen vannak a vizekben? Azt, hogy ez a mesterséges anyag megkerülhetetlenül a tápláléklánc részévé vált: a tonhalban, a homárban és a garnélarákban is szignifikáns mennyiségben vannak jelen, de nem lehet figyelmen kívül hagyni a lenyelt műanyagszemét következtében elpusztuló élőlényekről szóló beszámolókat sem. Emellett az étkezési célra árult sók 90%-ban találhatók mikroműanyagok, ezáltal egy felnőtt átlagosan évente kétezer mikroműanyag darabkát fogyaszt el.

Érdemes megemlíteni azonban, hogy a műanyag nem csak az élővilágból kerülhet a tányérunkra. A skóciai Heriot-Watt Egyetem kutatói szerint ugyanis egy-egy főétkezés alkalmával akár 100 mikrorészecskét is lenyelhetünk, hiszen a mikrorészecskék a bútorszövetek és a szintetikus textíliák révén az otthoni levegőben is megtalálhatóak, a házi porral elkeveredve. Harmadrészt pedig több, mint valószínű, hogy az élelmiszer feldolgozás és csomagolás során is szennyeződnek az ételeink.

Mit kezd vele a szervezetünk?

Kevés kutatás tárgyalja, hogy mi történik a szervezetbe kerülő mikroműanyagokkal, az egyik első eredményt nemrég prezentálta a UEG Week elnevezésű gasztroenterológiai konferencián Dr. Philipp Scwabl, az emberi ürülék műanyagtartalmát vizsgáló kutatás vezetője. A Bécsi Orvosi Egyetem (MedUni) és az osztrák Szövetségi Környezetügyi Hivatal kutatói 8 résztvevő étkezését figyelték meg egy héten keresztül, végül pedig a résztvevők székletmintáját is elemezték. A 33-65 év közötti résztvevők a világ különböző pontjairól csatlakoztak a kutatásba – Ausztria, Egyedült Királyság, Finnország, Japán, Lengyelország, Norvégia, Olaszország és Oroszország területéről. Az általuk gondosan vezetett étkezési naplók tanúsága szerint a vizsgálat időtartama alatt mindannyian fogyasztottak műanyaggal csomagolt élelmiszereket. Összesen 6 résztvevő fogyasztott halat, és egyetlen alany sem vallotta magát vegetáriánusnak.

Egy hét elteltével a kutatók 10 féle műanyag jelenlétét vizsgálták meg a mintákban: ebből kilenc fajta műanyag jelenlétét tudták kimutatni. A legmagasabb arányban a műanyagöntésre és pelenkák készítésére használt polypropylene-t, illetve a palackokban használt közismertebb műanyagot, a polyethylene terephthalate-t (PET) találták. A szemcsék 50 és 500 mikrométer méretűek voltak, és 10 gramm mintára 20 ilyen szemcse jutott.

Az eredmények érdekessége, hogy műanyag került azok szervezetébe is, akik nem fogyasztottak halakat – ami a többi említett mikroműanyag forrás szerepére utalhat, például az élelmiszerfeldolgozási és- csomagolási folyamatokra. További kutatások lesznek szükségesek a témában, de egyelőre az látszik, hogy az emberi emésztőrendszerben nem találhatóak olyan baktériumok vagy savak, amelyek a műanyagot le tudnák bontani – így az vagy távozik a szervezetből az ürülékkel, de akár fel is halmozódhat a bélben. Valójában ez még a kisebb probléma, hiszen a legkisebb szemcsék a véráramba és a nyirokrendszerbe is beléphetnek, így a májat is elérhetik. A kutatók hangsúlyozzák, hogy még nem tudunk eleget a témáról, ezért nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket az eredményekből – ugyanakkor sürgetik annak feltárását, hogy milyen negatív élettani hatásai lehetnek az elfogyasztott mikroműanyagoknak.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr8714335577

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Magyarországon ez álprobléma.
egyszer szívesen látnák összehasonlító elemzést a halak disznók csirkék mikroműanyag tartalmáról.
Lenyeg: egyelore fogalmunk sincs, van-e barmilyen elettani hatasuk, es ha igen, akkor milyen (pozitiv vagy negativ)?
Akar oldhatatlan elelmi rostkent (hasznos) is tekinthetunk rajuk... Hm?
Ez egy szokásos áltudományos hisztéria! A műanyag többek között azért nem bomlik le/tűnik el, mert biológiailag passzív anyag. Tehát "FELÜL BE, ALUL KI ! " - az útja.

A szervezet nem tudja megemészteni, felszívódni NEM tud !!!
@Pistike100:

Azt mutatják ki a vizsgálatok hogy felszívódik..

Most azon megy az agyalás hogy mi következik ebből.
EZ NEM IGAZ !!! Ha felszívódna, akkor a tengeri élőlények, baktériumok stb stb már rég feldolgozták volna!
Attól marad meg a szétesett polimer műanyag, hogy a természetben nem bomlik le, nem hasznosúl.... Csak pl. melegítés hatására lehetne újra hasznosítani.
Szóval ilyen TUDOMÁNYOS vizsgálati eredmény tutti nincs!
Jól értem? "m.origo.hu" ??? :) :) :)

LOL / LOL / LOL

Hja, ha pártunk és kormányunk "kítűnő lapja" is megírta, akkor az úgy is van ! :). Ezen a szinten nincs miről beszélgetni...

(egyébként a cikk is azt állítja, hogy NEM a műanyaggal van baj, hanem a rárakódott szennyezéssel lehet baj...). Szövegértésből sem állunk persze túl jól...
@Pistike100:
Figyelj marharépa:
a pl. azt jelenti, hogy például. Ha például kedvet kapnál utána nézni, hogy mit is írnak erről azok akik értenek is hozzá, akkor például azt is tudnád, hogy vannak olyan élőszervezetek, melyek fogyasztják is a mikroszkopikus műanyagrészecskéket.
Az origóra nem járok, de ez volt az első cikk amit bedobott a kereső, lásd fent.
Másrészről láthatóan hülye vagy a kémiához, de azért kurvára megszakérted azt, amin többszáz kutató dolgozik, folyamatosan publikálva az eredményeket.
Teny: vannak apro muanyagszemcsek az etelben, italban.
Szinten teny: vannak hasonloan nem emesztheto hasonlo meretu nem muanyag szemcsek is, erdekes, arrol kevesebb (semmi) szo nem esik.
Egyelore semmit nem tud senki arrol, hogy van-e barmilyen elettani, biologiai, egeszsegugyi hatasa ezeknek a szemcseknek. A fenti poszt is elismeri ezt.

Akkor mirol beszelgetunk?