IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

image7933.pngSokat hallani manapság arról, hogy a blockchain technológia hogyan formálja át a jelenlegi kiforrott gazdasági és tranzakciós mechanizmusokat, és ennek révén milyen átfogó változásokat szülhet a különböző iparágakban. Az energia szektor sem kivétel: az elosztott adatbázis és az okos szerződések lehetővé teszik a felhasználók közötti közvetlen tranzakciókat, az energia hatékony allokálását, mindemellett pedig a decentralizált, közösségi alapú energiatermelést és -fogyasztást is.


Blockchain – az alapok

A blockchain tulajdonképpen az adatok feldolgozására, tárolására és továbbítására szolgáló technológia: egy olyan felhasználók között megosztott adatbázisról van szó, amelyben az információk nem egy helyen, egyetlen központi szerveren, hanem közvetlenül a felhasználók adathordozóin elosztva tárolódnak, így tehát azokról minden felhasználó saját másolattal rendelkezik. A felhasználók összekapcsolt adatmásolatai biztosítják egymás hitelességét, ezért a rendszer nagymértékben ellenáll a korrupciónak – az informatikai és a fizikai támadásokkal szemben sokkálló. Emellett a technológia másik fontos tulajdonsága, hogy az adatokat és azok sorrendjét nem lehet megváltoztatni: a rendszerbe beérkező minden egyes új adat a korábbi adatokhoz kapcsoltan, fix időrendben kerül rögzítésre – az összekapcsoltság és kölcsönös függés okán pedig az adatok maguk is biztosítják egymás hitelességét. Ez a láncszerű adatbázis az elosztottsága és adatrögzítési mechanizmusa révén biztosítani tudja az adatok és az adatcserék (tranzakciók) helyességét, ezzel pedig lehetővé teszik, hogy a különböző tranzakcióknál ne legyen szükség harmadik félre, aki azokat felügyeli és pontosan végrehajtja. Összességében maga az adatbázis képes automatizáltan és biztonságos módon lefuttatni az egyes tranzakciókat.

A blockchain kapcsán főként a bitcoin fogalmát ismerhetik az emberek: a bitcoin olyan digitális pénz, amely a fent ismertetett adatbázisra és annak működésére épül. Ez az adatkezelési technológia azonban a kriptovaluták mellett más célokra is felhasználható: a legtöbb blockchain alapú újítás a pénzügyi iparágban jelenik meg, főként a pénzügyi szereplők közvetlen összekapcsolására, az elektronikus fizetési tranzakciók automatizálására és biztonságosabbá alakítására használják. Emellett azonban más iparágak is kísérletezésbe kezdtek, hogy felmérjék a technológia előnyeit és alkalmazhatóságát szektorukban. A blockchain az alapja az úgynevezett okos szerződéseknek is, amelyek összetettebb ügyletek automatikus érvénybe lépését és lefuttatását teszik lehetővé előre meghatározott szabályok (például mennyiség, ár) alapján.

Az energiatermelés újragondolása

A blockchain sokféle módon hasznára válhat az energia szektornak, teret nyerhet többek között a kereskedelmi, mérési, számlázási és elszámolási folyamatokban is. A már említett pénzügyi és adatbiztonsági lehetőségek révén a vállalatok egymás közt és a felhasználókkal blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi rendszert alakíthatnak ki, de nagy lehetőségeket rejt magában a tulajdonosi adatok (kibocsátási engedélyek, megújulóenergia-tanúsítványok vagy energiagazdálkodási adatok) blockchain alapú tárolása is, amely a transzparenciát és hatékonyságot növeli.

Az energiaipar igazán jelentős átrendeződését azonban mégis a decentralizált energiatermelés- és fogyasztás elősegítésével hozhatja el. Ez azonban már túllép az egyedi felhasználási esetek szintjén, és egy tágabb, rendszerszintű alkalmazást jelent, amelyhez az iparban használt jelenlegi technológiák mellett a folyamatoknak, a szabályozásnak és a gondolkodásnak is változnia kell.

Jelenleg az energiaellátó rendszerek általában központosítottak és felülről vezérelten működnek: a közmű szolgáltató elvezeti a nagy erőművektől a háztartásokig a megtermelt energiát. Ezt a kiterjedt hálózatrendszert azonban költséges fenntartani, mindemellett pedig nem minden helyzetben hasznos – egy-egy erőmű kiesése például a viharok idején nagyobb területekre kiterjedő áramkimaradást okozhat. A napjainkban egyre inkább teret hódító megújuló energiával azonban más fogyasztói magatartások is megjelennek, a tetőre szerelt napkollektorok és a napelemek a fogyasztó és a közösségek számára helyben állítanak elő energiát – a fogyasztó tehát már egyben termelő is lesz. A napelemek és a kisebb szélerőművek révén megnőtt a decentralizáltan létrejövő energia, amelynek menedzselése új kihívást jelent, hiszen az időjárástól függően hol többletenergia halmozódik fel, hol pedig energiahiány lép fel, ilyenkor ezek az önellátó háztartások is kénytelenek a közművektől fogyasztani. A decentralizált energia hatékony felhasználásához és automatikus elosztásához többek között a blockchain technológia is tud támogatást adni, a kereslet-kínálat kiegyenlítését pedig okosszerződések végezhetik.

Egy ilyen rendszer előfeltétele több más fizikai eszköz is, például okosmérők, szenzorok vagy akár okostelefon-alkalmazások, illetve a megfizethető tárolási technológiák. Az első ilyen projekt, amely lehetővé tette a fogyasztók közötti közvetlen villamosenergia tranzakciót, a LO3 Energy és a ConsenSys közös fejlesztése, a Brooklyn Microgrid volt. A kontrollált energiahálózat kísérleti fázisa 2016 áprilisiban indult, technológiai platformja pedig egy Ethereum blockhain alapú TransActive Grid volt. A cél az volt, hogy decentralizált közösségi villamosenergia-termelő rendszereket összekapcsolják a fogyasztók között kialakított magán-mikro hálózattal. Az energiát napelemes rendszerek állították elő, amelyet a közösség lakóhelyénél telepítettek öt egymás melletti épületre. A többletenergia, amelyet termeltek a szomszédos házak számára került értékesítésre a központi blockchain rendszeren keresztül. Mindezt automatikusan, biztonságosan és hatékonyan: a háztartásokban elhelyezett okosmérők figyelték az előállított és felhasznált energiamennyiséget, a blockchain felügyelte az adás-vétel biztonságát és hitelességét, amelyet az okosszerződések rögzítettek és hajtottak végre.

A hagyományos, felülről irányított rendszerekkel szemben így egy alulról szerveződő rendszer jött létre, amelyben a helyben előállított energiát helyben is használják fel. Az ilyen, elosztottan működő termelés közösséget és helyi gazdaságot támogató előnyei már felmerültek a Florence-hurrikán kapcsán is: áramkimaradás esetén lehetővé válik a helyben működő napelemek- és szélerőművek bevonása. Emellett azonban kifejezetten ösztönzi a közösségek és az energia viszonyának pozitív alakulását, hiszen a fogyasztók így közelebbről láthatják és kontrollálhatják az áramtermeléssel kapcsolatos folyamatokat. Az energiaellátás újragondolása tehát már elindult, a cégek kísérleteznek, ám mivel rendszerszintű változásokról van szó, az iparág lassan tud formálódni, a technológiai, szabályozási és hozzáállásbeli kihívások miatt a diszrupció malma lassan őröl.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr314323257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.