Energiatermelés a blockchain korában

2018. október 26. 10:57 - CHIKANSPLANET

image7933.pngSokat hallani manapság arról, hogy a blockchain technológia hogyan formálja át a jelenlegi kiforrott gazdasági és tranzakciós mechanizmusokat, és ennek révén milyen átfogó változásokat szülhet a különböző iparágakban. Az energia szektor sem kivétel: az elosztott adatbázis és az okos szerződések lehetővé teszik a felhasználók közötti közvetlen tranzakciókat, az energia hatékony allokálását, mindemellett pedig a decentralizált, közösségi alapú energiatermelést és -fogyasztást is.


Blockchain – az alapok

A blockchain tulajdonképpen az adatok feldolgozására, tárolására és továbbítására szolgáló technológia: egy olyan felhasználók között megosztott adatbázisról van szó, amelyben az információk nem egy helyen, egyetlen központi szerveren, hanem közvetlenül a felhasználók adathordozóin elosztva tárolódnak, így tehát azokról minden felhasználó saját másolattal rendelkezik. A felhasználók összekapcsolt adatmásolatai biztosítják egymás hitelességét, ezért a rendszer nagymértékben ellenáll a korrupciónak – az informatikai és a fizikai támadásokkal szemben sokkálló. Emellett a technológia másik fontos tulajdonsága, hogy az adatokat és azok sorrendjét nem lehet megváltoztatni: a rendszerbe beérkező minden egyes új adat a korábbi adatokhoz kapcsoltan, fix időrendben kerül rögzítésre – az összekapcsoltság és kölcsönös függés okán pedig az adatok maguk is biztosítják egymás hitelességét. Ez a láncszerű adatbázis az elosztottsága és adatrögzítési mechanizmusa révén biztosítani tudja az adatok és az adatcserék (tranzakciók) helyességét, ezzel pedig lehetővé teszik, hogy a különböző tranzakcióknál ne legyen szükség harmadik félre, aki azokat felügyeli és pontosan végrehajtja. Összességében maga az adatbázis képes automatizáltan és biztonságos módon lefuttatni az egyes tranzakciókat.

A blockchain kapcsán főként a bitcoin fogalmát ismerhetik az emberek: a bitcoin olyan digitális pénz, amely a fent ismertetett adatbázisra és annak működésére épül. Ez az adatkezelési technológia azonban a kriptovaluták mellett más célokra is felhasználható: a legtöbb blockchain alapú újítás a pénzügyi iparágban jelenik meg, főként a pénzügyi szereplők közvetlen összekapcsolására, az elektronikus fizetési tranzakciók automatizálására és biztonságosabbá alakítására használják. Emellett azonban más iparágak is kísérletezésbe kezdtek, hogy felmérjék a technológia előnyeit és alkalmazhatóságát szektorukban. A blockchain az alapja az úgynevezett okos szerződéseknek is, amelyek összetettebb ügyletek automatikus érvénybe lépését és lefuttatását teszik lehetővé előre meghatározott szabályok (például mennyiség, ár) alapján.

Az energiatermelés újragondolása

A blockchain sokféle módon hasznára válhat az energia szektornak, teret nyerhet többek között a kereskedelmi, mérési, számlázási és elszámolási folyamatokban is. A már említett pénzügyi és adatbiztonsági lehetőségek révén a vállalatok egymás közt és a felhasználókkal blockchain-alapú villamosenergia-kereskedelmi rendszert alakíthatnak ki, de nagy lehetőségeket rejt magában a tulajdonosi adatok (kibocsátási engedélyek, megújulóenergia-tanúsítványok vagy energiagazdálkodási adatok) blockchain alapú tárolása is, amely a transzparenciát és hatékonyságot növeli.

Az energiaipar igazán jelentős átrendeződését azonban mégis a decentralizált energiatermelés- és fogyasztás elősegítésével hozhatja el. Ez azonban már túllép az egyedi felhasználási esetek szintjén, és egy tágabb, rendszerszintű alkalmazást jelent, amelyhez az iparban használt jelenlegi technológiák mellett a folyamatoknak, a szabályozásnak és a gondolkodásnak is változnia kell.

Jelenleg az energiaellátó rendszerek általában központosítottak és felülről vezérelten működnek: a közmű szolgáltató elvezeti a nagy erőművektől a háztartásokig a megtermelt energiát. Ezt a kiterjedt hálózatrendszert azonban költséges fenntartani, mindemellett pedig nem minden helyzetben hasznos – egy-egy erőmű kiesése például a viharok idején nagyobb területekre kiterjedő áramkimaradást okozhat. A napjainkban egyre inkább teret hódító megújuló energiával azonban más fogyasztói magatartások is megjelennek, a tetőre szerelt napkollektorok és a napelemek a fogyasztó és a közösségek számára helyben állítanak elő energiát – a fogyasztó tehát már egyben termelő is lesz. A napelemek és a kisebb szélerőművek révén megnőtt a decentralizáltan létrejövő energia, amelynek menedzselése új kihívást jelent, hiszen az időjárástól függően hol többletenergia halmozódik fel, hol pedig energiahiány lép fel, ilyenkor ezek az önellátó háztartások is kénytelenek a közművektől fogyasztani. A decentralizált energia hatékony felhasználásához és automatikus elosztásához többek között a blockchain technológia is tud támogatást adni, a kereslet-kínálat kiegyenlítését pedig okosszerződések végezhetik.

Egy ilyen rendszer előfeltétele több más fizikai eszköz is, például okosmérők, szenzorok vagy akár okostelefon-alkalmazások, illetve a megfizethető tárolási technológiák. Az első ilyen projekt, amely lehetővé tette a fogyasztók közötti közvetlen villamosenergia tranzakciót, a LO3 Energy és a ConsenSys közös fejlesztése, a Brooklyn Microgrid volt. A kontrollált energiahálózat kísérleti fázisa 2016 áprilisiban indult, technológiai platformja pedig egy Ethereum blockhain alapú TransActive Grid volt. A cél az volt, hogy decentralizált közösségi villamosenergia-termelő rendszereket összekapcsolják a fogyasztók között kialakított magán-mikro hálózattal. Az energiát napelemes rendszerek állították elő, amelyet a közösség lakóhelyénél telepítettek öt egymás melletti épületre. A többletenergia, amelyet termeltek a szomszédos házak számára került értékesítésre a központi blockchain rendszeren keresztül. Mindezt automatikusan, biztonságosan és hatékonyan: a háztartásokban elhelyezett okosmérők figyelték az előállított és felhasznált energiamennyiséget, a blockchain felügyelte az adás-vétel biztonságát és hitelességét, amelyet az okosszerződések rögzítettek és hajtottak végre.

A hagyományos, felülről irányított rendszerekkel szemben így egy alulról szerveződő rendszer jött létre, amelyben a helyben előállított energiát helyben is használják fel. Az ilyen, elosztottan működő termelés közösséget és helyi gazdaságot támogató előnyei már felmerültek a Florence-hurrikán kapcsán is: áramkimaradás esetén lehetővé válik a helyben működő napelemek- és szélerőművek bevonása. Emellett azonban kifejezetten ösztönzi a közösségek és az energia viszonyának pozitív alakulását, hiszen a fogyasztók így közelebbről láthatják és kontrollálhatják az áramtermeléssel kapcsolatos folyamatokat. Az energiaellátás újragondolása tehát már elindult, a cégek kísérleteznek, ám mivel rendszerszintű változásokról van szó, az iparág lassan tud formálódni, a technológiai, szabályozási és hozzáállásbeli kihívások miatt a diszrupció malma lassan őröl.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2014323257

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.