IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_291095306.jpgElsőre furcsának és oktalannak tűnhet a különböző természeti katasztrófák, nagy hurrikánok közepette a sörről értekezni. Ugyanakkor sokak számára talán megfoghatóbbá teheti a klímaváltozás valóságát és következményeit az, ha ilyen apró, hétköznapi dolog jövőjéről beszélünk. A változások következményei messzire gyűrűznek, az időjárási mintázatok megváltozása a mezőgazdaságra kifejtett hatása révén a bevásárlólistánkon és a szabadidős tevékenységeinken is nagyot alakíthat.

Egy nemzetközi kutatócsapatnak a Nature Plants tudományos folyóiratban publikált cikke szerint a század végére a felmelegedés és a szárazság az árpa terményben olyan károkat okozhat, ami a sörkínálat megcsappanásán és az ital árának növekedésén keresztül a sörkedvelő emberek számára igen kellemetlen lehet.  A téma nagyon jó választás volt a kutatók részéről, hiszen a sör a világ legnépszerűbb alkoholos itala: az európaiak átlagosan fejenként 100, az amerikaiak pedig 75 litert fogyasztanak évente - az eredményekre tehát sokan felfigyelhetnek. A Kínából, Angliából és az USA-ból verbuválódott csapat az éghajlatváltozás bizonyos tényezői (szárazság, hőhullámok, globális vízhiány) és a pillanatnyi gazdasági mechanizmusok alapján modellezte a mezőgazdasági termelésben és fogyasztói piacon bekövetkező változásokat. Főként azokra a térségekre koncentráltak, amelyeken ma is árpát termesztenek, 34 országot vontak be a vizsgálatukba és öt különböző klímaváltozási szcenárió következményeit is elemezték.

A legoptimistább számolás szerint a hőmérséklet 2°C-os emelkedése mellett a termények mennyisége 10%-ot csökken, a legrosszabb esetben pedig, a 4°C emelkedés nyomán a termelés közel 17%-os csökkenést mutat. Mivel pedig kevesebb árpa fog rendelkezésre állni, a sör alapjául szolgáló árpamaláta előállítása is kisebb mértékű lesz. Steve Davis, a Kaliforniai Egyetem klímakutatója és a cikk egyik szerzője szerint ilyen készlethiány esetén a termesztők inkább a haszonállatok takarmányozására fordítják terményeiket – így abból kevesebb jut a manufaktúrákba. Ha a jelenlegi kereslet mellett a sörkínálat az előrejelzések szerint csökken, akkor a nedű kifejezett drágulása elengedhetetlen lesz. A leginkább érintettek a hagyományosan sörkedvelő nemzetek, Belgium és Csehország lesznek, de az írek sem úszhatják meg: egy üveg sör ára Írországban a duplájára nőhet, míg a csehek a mostani árak hat-hétszeresét lesznek kénytelen kifizetni.

Az idei nyár rekordhőmérséklete és szárazsága máris megviselte az európai söripart: a kontinens egészét érintő hőhullám miatt az árpa jó része elszáradt, az árpa mezők hozama körülbelül 40%-kal alacsonyabbra tehető. Az Európai Unió körülbelül 500.000 tonnányi hiányt számolhat, ami az árakon is meglátszott: Franciaországban az árpa ára április óta 35%-ot emelkedett. A Colorado állambeli New Belgium Brewery nevű vállalat társadalmi és környezeti felelősségért felelő igazgatója, Katie Wallace szerint a kézműves sörfőzdéknek már most gondolniuk kell a jövőjükre, hiszen egyre nagyobb gyakorisággal jelennek meg a nehezen menedzselhető időjárási periódusok, sokszor hajszálon múlik a termények megmentése. Többen új termőterületek után néznek, főként Kanada északi földjeire tolódik a termesztés, emellett pedig sokan dolgoznak az árpa hidegtűrő téli fajtájának fejlesztésén is.

A kutatók fő célja az volt, hogy eredményeikkel elgondolkodtassák az embereket, különösen a fejlettebb országok lakóinak megmutatva azt, hogy a klímaváltozás végeredményben mindenkit érinteni fog, nem csak a nagymértékű élelmiszerhiányra számító szegényebb területeket: „Kevesebbet fogunk szenvedni” – mondja Dabo Guan, a cikk másik szerzője – „de szenvedni fogunk.”

A megoldást egyébként nem meglepő módon a károsanyag-kibocsátás mérséklése jelentheti, a kérdésben a sörgyárak maguk is sokat tehetnek azzal, ha fenntartható, felelős működést és folyamatokat alakítanak ki. Két nagy sörgyár, a Dreher és a Heineken ezt felismerve már több éve elkötelezte magát a környezetbarát működés mellett, a Heineken 2010-ben létrehozott, „Csapoljunk jobb világot” elnevezésű fenntarthatósági terve négy területre koncentrál: vízgazdálkodás, szén-dioxid-kibocsátás, beszerzés és felelősségteljes fogyasztás; a Dreher pedig három kulcsterületet határozott meg a fejlesztésekhez: a felelős alkoholfogyasztás, a környezettudatos működés és a társadalomra gyakorolt hatás. Ezek a törekvések jó irányba mutatnak, ám a manufaktúrák számára nehézséget jelenthet az újítások költsége, amit pedig a fogyasztók pénztárcája is megérezne – legalábbis átmenetileg. Szerencsére egy másik, nemrégiben megjelent tanulmány azt mutatja, hogy például az államokbeli fogyasztók többsége, 59%-a szívesen fizet többet a fenntartható módon előállított sörért. Ehhez azonban fontos, hogy a fenntarthatóság jól észrevehetően része legyen a márkának, akár vizuálisan is megjelenjen a termékeken. A fenntarthatóság tehát eladható – és talán hasznosabb, ha a sör ennek okán most drágul, nem pedig pár évtized múlva és pár fok hőmérsékletemelkedést követően.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3614310641

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

a klimavaltozas kamu, es a sorhiany is

jelentem, sor van itt boven
Egy nemzetközi kutatócsapat 1972--ben megjósolta, hogy a kőolajlészletek 1990-re kifogynak.
Később a kőopajkorszak vége 2000-re lett kitolva.
A nemzetközi tudóscsoportok ismét nem jósoltak jól, átnyergeltek a globális feomelegedésre és sörárpára.
Szerintem elmehetnek a fenébe a jóslataikkal.
Ha lehet még ma.
Inkább lottózzanak.
Nix bedrekken, majd az eszkimók fognak sörárpát termeszteni!