IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (22) fenntartható (3) fenntarthatóság (92) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (13) klímavédelem (55) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (4) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (45) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (261) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_327999626.jpgVajon mennyire hisz az európai ember a globális felmelegedésben? Mennyire aggódik miatta? És legfőképpen: mennyire érzi úgy, hogy a következményekkel szemben saját maga a mindennapi életében felveheti a harcot? Az European Social Survey nemrég publikálta legutóbbi, 23 nemzetet átfogó kutatásának eredményeit, amelyben a klímaváltozással kapcsolatos elképzeléseket, a fenntarthatóságban érzett egyéni felelősséget és az ahhoz kapcsolódó viselkedéses mintázatokat vizsgálták. A számok és a grafikonok olyan tükröt tartanak az európai állampolgárok és döntéshozók elé, amelybe érdemes figyelmesen belenéznünk.

A klímaváltozás napjaink egyik legsürgetőbb, megoldást és felkészülést igénylő globális kihívása, hiszen a változások természeti, társadalmi és gazdasági következményei igen komolyak. A következmények kordában tartása végett az energiatermelésnek –és felhasználásnak át kell alakulnia, ami egyszerre jelenti a felhasznált energia okosabb, hatékonyabb eloszlását, illetve annak csökkenését is. A megújuló energia elterjedésében és a különböző szabályozások kialakításában nagy szerepe van a háztartásoknak, hiszen ezek csak a társadalom támogatottsága, elfogadása függvényében lehetnek hosszú távon sikeresek. Emellett az egyének viselkedése és energiafelhasználása is az átalakulás kulcselemei – fontos tehát megismerni, mi mozgatja és motiválja őket.

Hisszük, de nem féljük

Az European Social Survey 2016 augusztusa és 2017 decembere között 23 európai ország 44,387 válaszadója segítségével mérte fel azokat az egyéni gondolkodásbeli tényezőket, amelyek a felmelegedés ellen vívott csatában a legfontosabbak lehetnek. A szeptemberi jelentésből az derül ki, hogy az európaiak többsége – még a legszkeptikusabb országokban is – elismeri a klímaváltozás létezését és azt, hogy azt legalábbis részben emberi tevékenység (pl. termelés, szén-dioxid kibocsátás) okozza. Az ötfokú skálán adott jelölések szerint a klímaváltozás következményeit nem értékelték kiemelkedően rossznak, ugyanakkor körülbelül a kétharmad elképzelései szerint azért negatív következményekre számíthatunk. Ennek ellenére azonban a klímaváltozás miatt érzett aggodalom viszonylag alacsony: a résztvevők alig több mint negyede jelentett extrém vagy nagymértékű feszültséget ezzel kapcsolatban. Országokra lebontva ez az arány maximum 40 százalék, Magyarország pedig ezen a skálán a középmezőnybe tartozik: a magyar válaszok 20-30%-a mutatott nagymértékű vagy extrém aggodalmat. Érdekes eredmény, hogy az energia megfizethetősége miatti aggodalom a legtöbb – szám szerint 15 – országban magasabb, mint a felmelegedés miatti aggódás. A magyar válaszadók ebben a tekintetben „jól teljesítettek”, aggodalmunk sok országnál kiegyensúlyozottabb: az energia pénzbeli elérhetősége miatt „csak” annyira aggódunk, mint amennyire a felmelegedés miatt is.

Magunkban persze nem hiszünk

Melyek azok a tényezők, amelyek révén a globális felmelegedéssel kapcsolatos ismeretek környezetbarát, energiahatékony és fenntartható viselkedésekhez és döntésekhez vezetnek? Az egyik ilyen a személyes felelősség, vagy az úgy nevezett személyes norma: mennyire érzi úgy a személy, hogy kötelessége hozzájárulni egy környezeti probléma megoldásához. Ezen a tizenegyfokú értékelőskálán a 23 ország átlagos pontszáma alig magasabb, mint a skála semleges középső értéke (5,5), Magyarország átlaga (4,2 körül) pedig még a középértéket sem éri el, ezzel a pontszámmal pedig bizony a lista végén kullogunk. A felelősségérzés motivációt jelenhet a viselkedésváltozásra, de emellett két fontos tényező határozza meg, hogy a környezettudatos cselekvés eredményes lesz-e: az embereknek el kell hinniük, hogy valóban tudnak változtatni a viselkedésükön, például valóban csökkenteni tudják fogyasztásukat, illetve hinniük kell abban is, hogy ez az új viselkedés, a kevesebb fogyasztás megfelelő eredményeket (a környezeti problémák megoldódását, csökkenését) hozza majd. Magyarország az előbbi skálán, a fogyasztásunk csökkenthetőségébe vetett hittel kapcsolatban is rosszul teljesített, ennél kevésbé már csak az oroszok vannak meggyőződve saját hatékonyságukról. A 23 ország lakói egyöntetűen úgy gondolják, hogy saját egyéni törekvéseik nem igazán lehetnek hatással a klímaváltozásra (átlagosan 4,3 pont a 11 fokú skálán).

Jó pont, hogy hiszünk a klímaváltozásban, de a potenciális következményeket már alábecsüljük és nem aggódunk túlságosan miattuk. A saját egyéni felelősségünket nem igazán érezzük: a megkérdezett európaiak alig negyede az, aki egyértelműen tulajdonít magának felelősséget a felmelegedés problémájának leküzdésében, és ezzel együtt hisz is a saját törekvései eredményességében. A globális felmelegedés távoli árnyképként tűnik fel, amire kevés hatásunk lehet.

Nincs kapcsolat

Mi lehet a baj? Miért nem érezzük igazán magunkénak ezeket a problémákat? Mert nem látjuk ezeket napi szinten. Életünk legnagyobb részét épületekben töltjük, amelyek fenntartásához szükséges erőforrások folyamatosan a mélyben, a lábunk alatt, vagy a fejünk felett és a falak rejtekében lévő vezetékekben áramlanak. Az energia és a víz vezetékeken és csöveken keresztül érkezik hozzánk, az ételt és más termékeket boltokban vesszük, ezek aztán szemétzsákokban távoznak életünkből. Ezáltal nem látjuk át igazán sem a forrásokat, sem azt, hogy ezek milyen mértékben állnak még rendelkezésünkre.  Az egyetlen kézzel fogható visszajelzés talán a számlák révén érkezik hozzánk – ezért is érthető, hogy az energia megfizethetősége aggasztja leginkább az egyéneket.  Hiányzik a valós idejű vizuális feedback, mert a technológia fejlettségének köszönhetően nincs igazán kapcsolatunk a természetes környezetünkkel. De éppen a technológia fejlettsége révén teremthetjük újra ezt a kapcsolatot: szenzorok és folyamatosan áramló, vizualizált adatok segíthetnek minket abban, hogy értsük, lássuk és információnk legyen ökológiai lábnyomunkról. A kapcsolat újraépítéséhez könnyen elérhető és értelmezhető adatokra van szükség, amelyek több szinten, rendszerbe foglalva is információt nyújtanak a fogyasztásunkról. A kutatások, amelyek a vizuális feedback energiahatékonyság-növelő hatását mutatják, már léteznek. A technika adott, a szakembereknek pedig kiemelt felelősségük van abban, hogy a háztartások számára láthatóvá és kézzelfoghatóvá tegyék a túlzott fogyasztás és károsanyagkibocsátás következményeit.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2814295423

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Megnyugtató, hogy a folyamatos hisztériakeltés és médiaagymosás ellenére az emberek képesek még többé-kevésbé józanul megítélni az antropogén klímaváltozás hoaxot.

Az ellenben kevésbé megnyugtató, hogy a chikán féle méregzöld hazudozók ezt felhívásnak gondolják az agymosás és a dezinformáció fokozására.

Mérhetetlen károkat okozott eddig is ez a magatartásuk.
Sajnos a többség egyszerüen nem érti a helyzetet: bolygónk egy olyan világűrben kering, ahol fényéveken belül sehol nincs életre alkalmas hely. A Föld egy parányi sziget a semmi közepén. Es tönktetesszük. Unokáink már lehet, hogy klimasátrakban élnek majd. MOST lehetne még tenni ez ellen. Az utolsó 24 órában. Cssk sajnos a Donald Trump féle felelőtlen, ostoba és rövidlátóyn korlátolt vezetők miatt reménytelen a helyzet.
@Equalizer.: a klíma sosem volt állandó, csak a változása.
Eddig még nem volt normális ember, aki azt próbálta voléna elhitetni itt bárkivel, miszerint a klíma változásait az emberek, a dínók, vagy bárki más okozta volna.
Kukkolj csak ide:
www.climateemergencyinstitute.com/climate_history.html

Az antropogén klímaváltozás teóriája nem bizonyított, hanem hájpolt hoax.

Mivel a földi klímarendszerek működését, a légkör gázháztartását nem értjük a mai napig, valamint még számos fontos tényező (fitoplankton és a szárazföldi növényzet reakciói a növekvő CO2 és külső hőmérséklet esetén, a tengerek CO2 tárolóképessége és a tengerekben leülepedő szénsavban dús víz átalakulása, dúsulásának határai stb. nincs feltárva és nincs bennük semmiféle tudományos konszenzus.

Az antropogén "szennyezés" mértéke pedig eltörpül a törésvonalak közelében tengerek mélyén és a szilárd felszínen működő vulkanikus tevékenység által a légkörbe bocsátott alacsony és magaslégköri por-, és gázszennyezés mellett, miközben a felszíni időjárás által okozott porszennyezésről sem szól a kutya sem, holott a Szaharából idehordott portól mocskos a város évente féltucatszor is...
youtu.be/52Mx0_8YEtg

Ezért azt gondolom, hogy a médiaagymosással körített ámokfutásnak ideje véget vetni.
www.investors.com/politics/columnists/as-many-as-half-of-global-warming-alarmist-research-papers-might-be-wrong/

Ebben nem csak trump követendő, hanem bárki tudós, médiamunkás, blogger, kommentelő, aki ki meri mondani: elég volt a butasággal vegyített hisztériából!
@WAR10CK.: I think you are an idiot. 1:1
@Éhesló: minden mondatod tárgyi tévedés.
@WAR10CK.: te magad vagy egy tárgyi tévedés a google fordítóddal együtt.
@Éhesló: "Eddig még nem volt normális ember, aki azt próbálta voléna elhitetni itt bárkivel, miszerint a klíma változásait az emberek, a dínók, vagy bárki más okozta volna."

Egyetértek! A klímaváltozás tény, a mért adatok alátámasztják. Azt viszont mindmáig nem sikerült kétséget kizáróan bebizonyítani, hogy azt az emberi tevékenység okozza! Amikor még nem éltek emberek a Földön, akkor is változott a klíma, néha igen gyorsan, rengeteg élőlény kipusztulását okozva.
Elgondolkodtam. Az EU+EFTA országok a föld szárazföldi felszínének 3,3%-át foglalják el, egy energiatermelésre alkalmas természeti erőforrásokban nem túl gazdag félszigeten. Ezen országok lakossága a földgolyó lakosságának 7%-át teszi ki.

Kíváncsi lennék, hogy a maradék csekély 93% hogyan vélekedik ezekről a dolgokról.
Nem is kérdéses, hogy emberi tevékenység okozza a káros klimkatikus anomáliákat! Akik ezt tagadják, azok a nagyipari vállalatok szekerét tolják. Ők a profitért folytatnak rövidlátó politikát, saját hasznukért!

Üvegházhatás az a folyamat, amikor a Napból érkező rövid hullámhosszú, nagy energiájú sugárzás ugyan eléri a földfelszínt, melegítve azt, ám az innen kilépő hosszú hullámú, alacsony energiájú sugárzás már nem tud távozni a világűrbe, mert az üvegházhatású gázok elnyelik. Mivel az atmoszférában maradnak és visszasugározzák az infravörös sugárzást a Földfelszínre, melegítik a Föld klímáját. Minél magasabb tehát a három legkárosabb üvegházhatású gáz - széndioxid, metán és dinitrogén-oxid - mennyisége a bolygó légkörében, annál gyorsabb a felmelegedés és radikálisabb az éghajlatváltozás.

Az említett káros gázok nagyrészt emberi tevékenység nyomán szaporodnak fel a légkörben: például a fosszilis tüzelőanyagok (földgáz, kőolaj, kőszén) elégetésével működő erőművek révén nagy mennyiségű széndioxid (CO2) kerül az atmoszférába (ez az egyik legjelentősebb üvegházhatású gáz). Ilyen erőművek legnagyobb számban Kínában működnek. Óriási bajt okoz a dinitrogén-oxid (N2O) is, mely a műtrágyák, hőerőművek és közlekedés révén kerül a légkörbe és a metán (CH4), mely a mezőgazdaság, hulladékgazdálkodás és szennyvízkezelés miatt jut bolygónk levegőrétegeibe. A hagyományos, elavult erőművek, közlekedés, szarvasmarha-tartás, iparosodás együttesen felelősek az üvegházhatásért. A felmelegedés miatt a bolygó jégsapkái olvadásnak indulnak, ami megváltoztatja az óceánok édes és sós vizű arányának értékét, ami pedig a fontos, éghajlatot meghatározó tengeri áramlatokat befolyásolják (ilyen az Európát "melegítő" Golf áramlat is). Amellett az olvadás megemeli a tengerszintet is, fenyegetve számtalan országban és szigeten a tengerpartokon élő lakosságot. Az általános felmelegedés hatással van a csapadék eloszlására, elsivatagosodásra, a gyakori viharokra és az időjárási anomáliák állandósulására. Bolygónk a felmelegedés növekedésével óriási problémákat okozhat és tízmilliókat, idővel százmilliókat fenyegethet.
@Jericho 1:
Tévedsz.
Maga az ENSZ IPCC is leszögezi, hogy eddig még semmiféle közvetlen bizonyítékot nem sikerült találni arra, hogy az emberiség tevékenysége okozná a globális felmelegedést.
Az embersiség CO2-kibocsátásának éves nagysága snemhogy a globális felmelegedésre, de még a légköri CO2-szint éves növekedésére sincs kimutatható hatással.
Ha pedig az embersiég CO2-kibocsátása még a légköri CO2-szintet sem tudja kimutatható mértékben befolyásolni, akkor kizárt dolog, hogy a globális klímát képes volna befolyásolni.
A légkör mindenkori CO2-szintjét a légkörben levő és az óceánokban oldott CO2 koncentrációja közötti egyensúly határozza meg, ami az óceánok felszínének átlaghőmérsékletétől függ.
Ezt még egy óvodás is képes megérteni, ha már látott életében ásványvizes palackot.
Tehát nem a légköri CO2-szint határozza meg a globális átlaghőmérsékletet, hanem a globális átlaghőmérséklet határozza meg a légköri CO2-szintet.
Ha melegszik az idő, akkor nő a légkör CO2-koncentrációja, ha hűl az idő, akkor pedig csökken.
Pontosan úgy, ahogy az ásványvizes palackban.
A légkör üvegházhatásának több mint 90%-át a vízpára teszi ki. Az üvegházhatáson belül a CO2 részaránya csupán néhány százalék.
A légkör hővisszatartó képességének több mint 90%-át azonban a felhőzet teszi ki. Ehhez képest a légkör üvegházhatása elenyésző.
Ezt mindenki gyerekkora óta tapasztalhatta abból, hogy felhőtlen éjszakákon a hőmérséklet akár 20-30 fokot is csökkenhet, az erősen felhős éjszakákon viszont alig 2-3 fokos a hőmérsékletcsökkenés.
Tehát a széndioxid-hisztéria olyan egetverő marhaság, amiért a hirdetőivel újra kéne járatni a kisegítő általános iskolát.
Nem véletlen, hogy a széndioxid-hisztéria hirdetői között egyetlen légkörfizikust sem találsz.
Csak olyat, aki tökhülye a légkörben zajló fizikai folyamatokhoz.
Ha a tényeket akarod megismerni, akkor a kókler rémhírkeltők helyett próbálj meg valódi szakirodalomból tájékozódni.
Mint például ebből itt:
www.petitionproject.org/gw_article/GWReview_OISM150.pdf
A klímaváltozás állandó, és arra az emberiség tevékenységének nincs kimutatható hatása.
A globális felmelegedés az egyetlen jó dolog, ami az emberiséggel történhet.
Az elmúlt évszázadbeli globális felmelegedés során egyértelműen nőtt a csapadékszint, nőtt a föld növényzettel borított felülete, nőtt a művelhető területek nagysága, nőttek a termésátlagok, és csökkent a pusztító viharok gyakorisága és ereje.
Ezek megcáfolhatatlan, bárki által ellenőrizhető hivatalos statisztikai adatok, amelyeket a klímahisztéria hirdetői csak adathamisítással vagy az adatok egyoldalú szelektálásával tudnak leplezni.

A széndioxid-hisztéria felmérhetetlen károkat okoz, mivel rengeteg pénz értelmetlen elpocsékolásához ad a politikusoknak ideológiát, és eközben elveszi a pénzt, figyelmet és energiát a valódi természetkárosítások elleni fellépéstől.

Csak egy jellemző számadat: a megújuló energiatermelésre fordított középnzeknek csak kevesebb mint 0,1%-át fordították új, gazdaságos megújuló energiatermelési módok kutatására és fejlesztésére. A többi pénzt mind a jelenlegi ráfizetéses megújuló energiatermelési módok tömeges alkalmazásának támogatására pocsékolták el.
Aki ezt normális dolognak tartja, az biztos hogy nem normális.
@Jericho 1: egy tudós számára sok minden kétséges.
Még Newton tanai is azok voltak.
Szerencsére.

Az antropogén klímaváltozás azonban Newton tanaival szemben, még korlátozott feltételek mellett sem igaz.

Erre a korábbi hozzászólásomban találhatsz forrásokat, de te magad is kutathatsz, ha nem a hited irányítja az életedet, hanem a megismerés vágya.

Az itt felsorolt méregzöld bullshittől kímélj meg kérlek, arról adj forrásokat, hogy szegény bocik mennyivel több légkörszennyezést okoznak, mint a sztochasztikusan aktív vulkánok és a törésvonalak menti gázkiáramlás.

Ha ezen sikerül túllendülnünk, akkor érdemes a többi érvedet is megvizsgálni - kiváló szórakozás lesz, megígérem.