IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

shutterstock_1177159444.jpgSzeptember első heteiben Észak- és Dél-Karolinában széleskörű pusztítást végzett a Florence Hurrikán – bár mire partot ért, addigra ereje az ötfokozatú Saffir-Simpson skálán négyesről egyesre csökkent. A hurrikánt 150 km/h széllökések kísérték, 8-10 méteres hullámok ostromolták a tengerparti otthonokat, mindemellett pedig az özönvízszerű esőzés és az áradások még napokkal a vihar csillapodása után is igen aggasztó állapotokat okoztak. Mindeközben körülbelül 370 ezren maradtak áram nélkül. Érdekes megvizsgálni, hogy a különböző erőművek mennyire tűrték stabilan az extrém időjárási körülményeket. A naperőművek kiállták a próbát, ami jó pont a megújulóknak.

A köztudatban a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélerőművek kiszolgáltatott rendszerekként jelennek meg, hiszen működésük, szolgáltatásuk nagyban függ a környezeti tényezőktől.  A nukleáris erőművek ezzel szemben leginkább az időjárási viszonyoktól függetlenül jól működő, azokat kiemelkedően jól toleráló erődítményekként tűnnek fel. Hogyan teljesítenek azonban a különböző energiaforrások egy hurrikán közepette, mennyire reziliensek az említett rendszerek?

Nukleáris erőművek

Valójában a nukleáris erőművek is kiszolgáltatottak a környezeti tényezőknek. Bár felépítésük kétségtelenül igen stabil, azonban a biztonságos működésükhöz szükséges hűtővizet közeli vizekből – folyókból, tavakból, óceánból – csatornázzák. Ezek közelsége miatt azonban potenciális áradási területen épülnek, az áradások pedig veszélyforrást jelentenek e monstrumok számára is: kár keletkezhet az eszközökben és az elektronikai rendszerekben is. Ez történt egyébként a Fukusimai atomerőmű-baleset esetében is. A Florence hurrikán okozta áradások aggodalomra adtak okot például a Duke Energy egyik erőműve, a Brunswick esetében is, mivel annak árvízvédelmét alacsonyabb vízszint tolerálására alakítottak ki, mint amit a szeptemberi vihar során vártak. Bár a Brunswick egy ponton megközelíthetetlenné vált, maguk az erőművek nem túl sok kieséssel tudtak működni a kihívást jelentő hetekben.

A nukleáris erőművek kiszolgáltatottságához hozzátartozik az is, hogy működési hatékonyságuk nagyban függ a hűtővizet szolgáltató vizek alaphőmérsékletétől. Idén nyáron például a Paksi atomerőművel kapcsolatban is felmerült a kérdés, hogy milyen hatékonysággal tud működni a kánikulában.

Napenergia

Észak-Karolina állam napenergia termelés tekintetében a második helyen áll az USA-ban: a térség elektromosságának 4.6 %-át meríti ebből a forrásból. A szoláris energia nagy része a 2017-ben pusztító Matthew hurrikán óta épült ki itt, ám kérdés volt, hogy ezek a fejlesztések hogyan állnak majd helyt egy hurrikán sodrában. A Duke Energy felkészült az eseményekre: áramtalanította a vihar útjába kerülő mezőit, és a paneleket vízszintes pozícióba helyezték. A napelemek nagyrészt sértetlenül vészelték át a hurrikánt, a szoláris energia által szolgáltatott áram szünetelése tehát nem a paneleken múlt, hanem főként a mezők tervszerű áramtalanítása, a vezetékhálózatban bekövetkezett sérülések vagy más külső tényezők játszottak szerepet. A házak tetejére szerelt napelemek – hacsak a ház nem károsodott totálisan, illetve a tető is a helyén maradt – többnyire szintén jó állapotban kerültek ki a viharból.

A napelemek esetében tehát nem a szél, inkább az áradás jelent igazi problémát. Az nukleáris erőművekhez hasonlóan több napelem mező is megközelíthetetlenné vált a kirívó csapadékmennyiség nyomán, több rendszer víz alá került a legnagyobb áradási területeken. A Florence közepette azonban még mindezek ellenére is a károk és a működéi rendellenességek relatív hiányát tapasztalták a szakemberek, hiszen a napelem mezőket jórészt olyan területekre telepítették, ahol kisebb valószínűségű az áradás, valamint az elektromos eszközparkot olyan platformokra helyezték, amelyek bizonyos vízszint emelkedést is probléma nélkül elviselnek.

Szélerőművek

Észak-Karolina egyetlen szélerőműve, az Elizabeth közelében található Amazon névre hallgató létesítmény szintén sérülésmentesen áll a hurrikánt követően, a bizonytalan időszak egy részében pedig áramot is képes volt termelni. Mindez annak is köszönhető, hogy az állam észak-keleti részén fekvő erőművet már éppen nem érte el közvetlenül a part mentén délnek forduló Florence.

Szénpara

Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a hőerőművek komoly környezetvédelmi aggodalmakra adtak okot a vihart követő árvizek során. Az áradás ugyanis azzal fenyegetett, hogy az erőművek szénlerakóhelyein felgyűlt több tonnányi toxikus arzént és ólmot tartalmazó anyagot a víz nagy területen széthordja és a talajba mossa, így a környezetben hatalmas károk keletkezhettek volna. A Sante Cooper energiaszolgáltató társaság mindent bevetett a katasztrófa elkerülése érdekében, gátat építettek és folyamatosan monitorozták a szénlerakó környékén a víz károsanyag-tartalmát. A helyzet azonban így sem volt egyszerű, szinte centimétereken múlt, hogy a víz elárassza a lerakóhelyet.

A decentralizált energia rezilienciája

A fentiekből látszik tehát, hogy a legtöbb erőmű jól ellenállt az extrém környezeti tényezőknek. Az energiakiesést nagyobb részt a vezetékek meghibásodása okozta – a felszíni vezetékek különösen érzékenyek akár az erősebb széllökésekre is. Ilyenkor nem számít, hogy melyik típusú erőmű hogyan funkcionál, hiszen az energia nem jut el az otthonokba. A Florence és a hozzá hasonló természeti események ezért egyre inkább felhívják a figyelmet az energiatermelés decentralizálásának fontosságára – több, kisebb, szétszórtabban elhelyezkedő erőmű ugyanis lehetővé tenné azt, hogy a szolgáltatás ne néhány térség, néhány nagyobb erőmű és vezetékcsoport épségén múljon. A decentralizáció fontos elemei lehetnek a kórházakat, menedékeket, ATM-eket, és persze a háztartásokat ellátó saját, lokális energiaforrások, amelyet például a háztetőre szerelt napelemek és az energiatárolás különböző formái tudnak biztosítani.

Bár hazánk egyelőre mentes a hurrikánoktól, és a nagy kiterjedésű, jelentős kárt okozó áradások sem gyakoriak, de az éghajlatváltozás miatt már most érdemes a hazai erőműveket is ezen egyre extrémebb környezeti veszélyek figyelembevételével megtervezni, illetve megépíteni.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5414283459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Szóval az atomerümű folyamatosan termel szaridőben (bár van aki aggodalmaskodik hiszen fukusimaatomhalál) is, a napszélerőmű meg lekapcsolva, biztonságos pozícióba forgatva nagyrészt képes túlélni a szaridőt ha az a szaridő annyira azért nem szar és jól felkészülnek rá. Sőtt a szélerőmű még termel is a szaridőben amennyiben nem ott van a szaridő hanem máshol.

Újabb rosszpont az atomerőműnek és jópont a napszélerőműnek, ha jól értem a poszt lényegét.