Hurrikán-teszt – így teljesítettek az egyes energiaforrások

2018. október 05. 14:59 - CHIKANSPLANET

shutterstock_1177159444.jpgSzeptember első heteiben Észak- és Dél-Karolinában széleskörű pusztítást végzett a Florence Hurrikán – bár mire partot ért, addigra ereje az ötfokozatú Saffir-Simpson skálán négyesről egyesre csökkent. A hurrikánt 150 km/h széllökések kísérték, 8-10 méteres hullámok ostromolták a tengerparti otthonokat, mindemellett pedig az özönvízszerű esőzés és az áradások még napokkal a vihar csillapodása után is igen aggasztó állapotokat okoztak. Mindeközben körülbelül 370 ezren maradtak áram nélkül. Érdekes megvizsgálni, hogy a különböző erőművek mennyire tűrték stabilan az extrém időjárási körülményeket. A naperőművek kiállták a próbát, ami jó pont a megújulóknak.

A köztudatban a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélerőművek kiszolgáltatott rendszerekként jelennek meg, hiszen működésük, szolgáltatásuk nagyban függ a környezeti tényezőktől.  A nukleáris erőművek ezzel szemben leginkább az időjárási viszonyoktól függetlenül jól működő, azokat kiemelkedően jól toleráló erődítményekként tűnnek fel. Hogyan teljesítenek azonban a különböző energiaforrások egy hurrikán közepette, mennyire reziliensek az említett rendszerek?

Nukleáris erőművek

Valójában a nukleáris erőművek is kiszolgáltatottak a környezeti tényezőknek. Bár felépítésük kétségtelenül igen stabil, azonban a biztonságos működésükhöz szükséges hűtővizet közeli vizekből – folyókból, tavakból, óceánból – csatornázzák. Ezek közelsége miatt azonban potenciális áradási területen épülnek, az áradások pedig veszélyforrást jelentenek e monstrumok számára is: kár keletkezhet az eszközökben és az elektronikai rendszerekben is. Ez történt egyébként a Fukusimai atomerőmű-baleset esetében is. A Florence hurrikán okozta áradások aggodalomra adtak okot például a Duke Energy egyik erőműve, a Brunswick esetében is, mivel annak árvízvédelmét alacsonyabb vízszint tolerálására alakítottak ki, mint amit a szeptemberi vihar során vártak. Bár a Brunswick egy ponton megközelíthetetlenné vált, maguk az erőművek nem túl sok kieséssel tudtak működni a kihívást jelentő hetekben.

A nukleáris erőművek kiszolgáltatottságához hozzátartozik az is, hogy működési hatékonyságuk nagyban függ a hűtővizet szolgáltató vizek alaphőmérsékletétől. Idén nyáron például a Paksi atomerőművel kapcsolatban is felmerült a kérdés, hogy milyen hatékonysággal tud működni a kánikulában.

Napenergia

Észak-Karolina állam napenergia termelés tekintetében a második helyen áll az USA-ban: a térség elektromosságának 4.6 %-át meríti ebből a forrásból. A szoláris energia nagy része a 2017-ben pusztító Matthew hurrikán óta épült ki itt, ám kérdés volt, hogy ezek a fejlesztések hogyan állnak majd helyt egy hurrikán sodrában. A Duke Energy felkészült az eseményekre: áramtalanította a vihar útjába kerülő mezőit, és a paneleket vízszintes pozícióba helyezték. A napelemek nagyrészt sértetlenül vészelték át a hurrikánt, a szoláris energia által szolgáltatott áram szünetelése tehát nem a paneleken múlt, hanem főként a mezők tervszerű áramtalanítása, a vezetékhálózatban bekövetkezett sérülések vagy más külső tényezők játszottak szerepet. A házak tetejére szerelt napelemek – hacsak a ház nem károsodott totálisan, illetve a tető is a helyén maradt – többnyire szintén jó állapotban kerültek ki a viharból.

A napelemek esetében tehát nem a szél, inkább az áradás jelent igazi problémát. Az nukleáris erőművekhez hasonlóan több napelem mező is megközelíthetetlenné vált a kirívó csapadékmennyiség nyomán, több rendszer víz alá került a legnagyobb áradási területeken. A Florence közepette azonban még mindezek ellenére is a károk és a működéi rendellenességek relatív hiányát tapasztalták a szakemberek, hiszen a napelem mezőket jórészt olyan területekre telepítették, ahol kisebb valószínűségű az áradás, valamint az elektromos eszközparkot olyan platformokra helyezték, amelyek bizonyos vízszint emelkedést is probléma nélkül elviselnek.

Szélerőművek

Észak-Karolina egyetlen szélerőműve, az Elizabeth közelében található Amazon névre hallgató létesítmény szintén sérülésmentesen áll a hurrikánt követően, a bizonytalan időszak egy részében pedig áramot is képes volt termelni. Mindez annak is köszönhető, hogy az állam észak-keleti részén fekvő erőművet már éppen nem érte el közvetlenül a part mentén délnek forduló Florence.

Szénpara

Mindenképp érdemes megemlíteni, hogy a hőerőművek komoly környezetvédelmi aggodalmakra adtak okot a vihart követő árvizek során. Az áradás ugyanis azzal fenyegetett, hogy az erőművek szénlerakóhelyein felgyűlt több tonnányi toxikus arzént és ólmot tartalmazó anyagot a víz nagy területen széthordja és a talajba mossa, így a környezetben hatalmas károk keletkezhettek volna. A Sante Cooper energiaszolgáltató társaság mindent bevetett a katasztrófa elkerülése érdekében, gátat építettek és folyamatosan monitorozták a szénlerakó környékén a víz károsanyag-tartalmát. A helyzet azonban így sem volt egyszerű, szinte centimétereken múlt, hogy a víz elárassza a lerakóhelyet.

A decentralizált energia rezilienciája

A fentiekből látszik tehát, hogy a legtöbb erőmű jól ellenállt az extrém környezeti tényezőknek. Az energiakiesést nagyobb részt a vezetékek meghibásodása okozta – a felszíni vezetékek különösen érzékenyek akár az erősebb széllökésekre is. Ilyenkor nem számít, hogy melyik típusú erőmű hogyan funkcionál, hiszen az energia nem jut el az otthonokba. A Florence és a hozzá hasonló természeti események ezért egyre inkább felhívják a figyelmet az energiatermelés decentralizálásának fontosságára – több, kisebb, szétszórtabban elhelyezkedő erőmű ugyanis lehetővé tenné azt, hogy a szolgáltatás ne néhány térség, néhány nagyobb erőmű és vezetékcsoport épségén múljon. A decentralizáció fontos elemei lehetnek a kórházakat, menedékeket, ATM-eket, és persze a háztartásokat ellátó saját, lokális energiaforrások, amelyet például a háztetőre szerelt napelemek és az energiatárolás különböző formái tudnak biztosítani.

Bár hazánk egyelőre mentes a hurrikánoktól, és a nagy kiterjedésű, jelentős kárt okozó áradások sem gyakoriak, de az éghajlatváltozás miatt már most érdemes a hazai erőműveket is ezen egyre extrémebb környezeti veszélyek figyelembevételével megtervezni, illetve megépíteni.

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7314283459

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Viszlát és kösz a halakat 2018.10.07. 09:07:40

Szóval az atomerümű folyamatosan termel szaridőben (bár van aki aggodalmaskodik hiszen fukusimaatomhalál) is, a napszélerőmű meg lekapcsolva, biztonságos pozícióba forgatva nagyrészt képes túlélni a szaridőt ha az a szaridő annyira azért nem szar és jól felkészülnek rá. Sőtt a szélerőmű még termel is a szaridőben amennyiben nem ott van a szaridő hanem máshol.

Újabb rosszpont az atomerőműnek és jópont a napszélerőműnek, ha jól értem a poszt lényegét.