IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

circular.pngA körforgásos gazdaságról a korábbi években már volt szó a blogon, az eheti cikk pedig a környezetbarát csomagolási megoldások oldaláról vizsgálja a modellt. Egyre több vállalat dolgoz ki konkrét lépéseket, stratégiát arra vonatkozóan, hogy hogyan csomagolhatja környezettudatosan vagy újrahasznosítható módon a termékeit. A cikkben – a teljesség igénye nélkül – kiemelünk néhány olyan vállalatot, amelyek komoly sikereket értek el ezen a téren, de szó lesz arról is, hogy befolyásolja-e a vásárlási szokásainkat a környezetbarát csomagolások megjelenése. 

Előjáróban és emlékeztetőül érdemes néhány szót ejteni a körforgásos gazdaságról. A lineáris gazdaság modelljével ellentétben – amelynek fő fázisai a gyártás, fogyasztás, hulladék –, a körforgásos gazdaság lényege az, hogy ahol már nem tudjuk az anyagfelhasználást csökkenteni, ott az egyszeri fogyasztás helyett a termékek élettartamát a lehető leginkább meghosszabbítsuk, az élettartam végén pedig a keletkezett hulladékot a folyamatba visszaforgassuk. Erre alkalmas módszer lehet, ha vásárlás helyett kölcsönzünk, az elromlott, elhasznált termékeket pedig inkább megjavíttatjuk, átalakítjuk, továbbadjuk őket ahelyett, hogy kidobnánk azokat. Amikor az adott termék eléri az életciklusa végét, akkor az alapanyagokat újra lehet hasznosítani. Így csökken a hulladék mennyisége, ráadásul az alapanyagok és késztermékek újbóli felhasználása gazdaságilag is értékteremtő.

A körforgásos gazdaság modelljének elterjedését támogatja az Európai Parlament is, idén tavasszal ugyanis jogszabálycsomagot szavazott meg az újrahasznosítás növelése, a hulladékok lerakásának és az élelmiszerpazarlás visszaszorítása érdekében. A jogszabály előírja, hogy 2025-re a települési hulladéknak (háztartási hulladék) legalább 55 százalékát újra kell hasznosítani. A cél, hogy 2030-ra 60 százalék, 2035-re 65 százalékos legyen a hulladékok újrahasznosítása az unióban. A csomagolóanyagoknál 2030-ra 70 százalékos arányt kell elérni; később külön célszámok lesznek a papírra és kartonra, műanyagra, üvegre és fára. 

Lassan változik a fogyasztók hozzáállása

A Tetra Pak megbízásából a GfK Hungária Piackutató Intézet még 2015-ben végzett egy kutatást, amely során 1000 főt kérdeztek meg arról, hogy vásárlási döntéseinknél milyen mértékben veszik figyelembe a termékek csomagolásának környezetvédelmi jellemzőit. Ebből kiderült, hogy a magyar lakosság 71 százaléka részesítené előnyben azokat a termékeket, amelyek csomagolásáról tudja, hogy az környezetbarát, feltéve, ha ezért nem kell többet fizetnie. Az eredmények szerint a vásárlási döntéseink során még mindig a termék minősége, eltarthatósága és ára a legfontosabb, amíg az adott áruféleség csomagolásának környezetvédelmi jellemzői továbbra is az utolsó helyen vannak. Kiderült továbbá az is, hogy a megkérdezettek körében nőtt az egyik legfontosabb környezetvédelmi jelzés, a FSC® (Forest Stewardship Council®, magyarul Felelős Erdőgazdálkodás Tanácsa) védjegy ismertsége, amellyel majdnem minden 5. fogyasztó találkozott már a hétköznapok során az egyes italok kartondobozán. Ennek ellenére a válaszadóknak még mindig csak a 13,8 százaléka tudja, hogy a védjegy azt jelöli, hogy a tejes és gyümölcsleves kartondobozok alapanyagául szolgáló fa felelős erdőgazdálkodásból származik.

A vállalati best practice-ek  

Számos vállalatnál felismerték már, hogy a termékek csomagolásának átalakításával nagymértékben hozzájárulhatnak ahhoz, hogy megóvják a környezetet, illetve, hogy csökkenthetik a káros anyagok felhasználását.  

Henkel 

Legutóbb a Henkel jelentette be, hogy 2025-ig a vállalat által használt csomagolóanyagok 100 százaléka újrahasznosítható, újrahasználható vagy komposztálható lesz (kivéve a ragasztóanyagokat). Ugyanezen idő alatt a Henkel 35 százalékban újrahasznosított műanyagot kíván felhasználni az általa Európában forgalmazott fogyasztási cikkekhez és termékekhez. A Henkel fenntartható csomagolásra vonatkozó új keretrendszerének fő pillérei: 

• A termékek csomagolásához növekvő arányban használnak fenntartható forrásból származó anyagokat. 
• A csomagolási folyamat megtervezése: a Henkel a jövőben csak a feltétlenül szükséges csomagolást használja, innovatív megoldásokat tár fel a teljes értéklánc mentén, pl. a szállítási csomagolás és a kapcsolódó logisztika területén.
• A Henkel elkötelezett az iránt, hogy termékeinek csomagolása újrahasznosítható legyen felhasználásuk után, pl. partnerségekkel, a megfelelő újrahasznosítási rendszerek támogatásával.

A Henkel egyébként a mostani bejelentés előtt is élen járt a fenntarthatóság terén, tavaly például együttműködésre lépett a Plastic Bank társadalmi vállalkozással, amelynek célja az óceán műanyagszennyezésének megállítása.

Carlsberg

Ugyancsak frissnek számít a Carlsberg bejelentése, miszerint a dán vállalat sörgyártóként elsőként próbálja ki a papírból készült palackokat. A gyártó évek óta dolgozik egy olyan környezetbarát, lebomló tároló fejlesztésén, amely a belső felületkezelésnek köszönhetően nem engedi átszivárogni a sört a dobozon. A több darabos pakkokat összekötő műanyag borítás helyett pedig egy lebomló ragasztót fognak használni. Utóbbi fejlesztésnek köszönhetően 76 százalékkal csökken majd a vállalat műanyag-felhasználása. 

Puma

A Puma „újítása”, a Clever Little Bag ugyan korántsem nevezhető újdonságnak, hiszem még 2010-ben jelent meg a piacon, mégis érdemes szólni róla pár szót. Néhány éve a PUMA sport/lifestyle termékeket gyártó és forgalmazó cég piacra dobott egy csúcstechnológiájú csomagolási és disztribúciós rendszert, amellyel csökkenthető a hulladék és a CO2 kibocsátás.  

puma1.jpg

Az új csomagolási technológiával a PUMA az alábbi területeken évente nagyságrendekkel csökkentheti a csomagoláshoz felhasznált anyagokat/erőforrásokat: 
•  A papírfelhasználás 8500 tonnával lehet kevesebb 
•  20 millió MJ energiát takaríthatnak meg  
•  1 millió liter vízzel és benzinnel, valamint fél millió liter gázolajjal kevesebbet használhatnak fel
•  275 tonna műanyaggal kevesebbre lehet szükség.

puma2.png
 
Procter&Gamble

A Procter & Gamble tavaly bejelentette, hogy a Head & Shoulders számára megalkotja a világ első újrahasznosítható samponos flakonját, amely 25 százalékban vízparti műanyaghulladékot tartalmaz. A projekt kivitelezéséhez évente 2600 tonna újrahasznosított palackra van szükség, ami 8 teljesen megpakolt Boeing 747 jumbo repülőgép súlyának felel meg. A P&G több mint 25 éve használ fogyasztóktól származó újrahasznosított műanyaghulladékot csomagolásainak előállításához, a mostani bejelentés pedig a vállalat 2020-as célkitűzésének következő fontos állomása.
p_g.jpg
Az előzőekben említettek is jól példázzák, hogy akkor beszélhetünk igazán fenntartható szemléletről, ha az a teljes termék-életciklusra igaz, amibe a termelésen kívül a fogyasztás is beleszámít. Fontos tehát, hogy a keresleti oldalon is növekedjen az igény a környezetbarát módon előállított/csomagolt termékek iránt. 

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

 


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2514269343

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.