Víz Világhét 2018 – a folyók jótékony hatása nem magától értetődő

2018. augusztus 31. 14:11 - CHIKANSPLANET

shutterstock_1012058479.jpg„A vízhiány a világ népességének több mint 40% -át érinti, 2050-re pedig várhatóan négy emberből egy valószínűleg krónikus vízhiánytól fog szenvedni"

A Stockholm International Water Institute (SIWI) szervezésében idén is megrendezik a Víz Világhét nevű rendezvénysorozatot, amelynek fókuszában ebben az évben a folyókban rejlő lehetőségek állnak. A Világhét keretében számos szervezet foglalt állást, illetve közölt adatokat a folyók védelmének érdekében. A témahéthez igazodva a WWF például friss jelentést adott ki, amely részletesen sorra veszi, hogy a folyók hogyan képesek mérsékelni a természeti katasztrófákat, illetve, hogy milyen szerepet játszanak az emberiség jólétének fenntartásában. A European Space Agency (ESA) is mellbevágó adatokat és látványos grafikákat hozott a Világhétre.

A Víz Világhét már komoly hagyománnyá nőtte ki magát Stockholmban, hiszen 1991 óta minden évben megrendezik az eseményt, amelyen tavaly például több mint 3000 érdeklődő vett részt, közel 130 ország képviseletében. Az ENSZ által megalkotott Fenntartható Fejlődés Keretstratégia megvalósításának harmadik évében a témahét a különböző ökoszisztémákra, illetve azok megóvásának fontosságára koncentrál. A Világhét mottója idén a „Víz, Ökoszisztémák, Emberi Fejlődés”.

A programhoz, illetve az előadások témájához illeszkedve a WWF közzétette a „Valuing Rivers” (A folyók értékelése) című jelentését, amelyben a világszervezet arra figyelmeztet, hogy a folyók „rejtett” értékei elvesznek, ha továbbra is magától értetődőnek vesszük a folyók nyújtotta előnyöket. A kiadvány kitér arra, hogy a folyók világszerte kétmilliárd ember számára nyújtanak ivóvizet, az élelmiszertermelésünk 25%-át biztosítják az öntözéseknek köszönhetően, évente pedig legalább 12 millió tonna édesvízi halat fog ki az emberiség, amely tízmillióknak nyújt élelmet, a halászoknak pedig megélhetést. Említésre méltó tovább az is, hogy nagyjából 500 millióan élnek olyan deltákon, amelyeket csak a folyók által szállított hordalék képes fenntartani.

A jelentésben azt is megemlítik, hogy a nem megfelelő gazdasági megközelítés hatalmas járulékos károkat okozhat – a WWF Vízvédelmi Programjának vezetője szerint sürgősen át kell alakítani a folyók kezelésére irányuló intézkedéseket, annak érdekében, hogy a jövőben is érezhessük azok pozitív hatását. A kiadványt a WWF Magyarország is kommentálta, amelyben rávilágítottak az magyarországi folyók természetes ártereinek csökkenésére. Korábban az árterek több mint 21.000 km2-t fedtek le, mára ez 637 km2-re csökkent, ami 90% feletti pusztulást jelent.

A kiadvány szerint a folyókra egyre rosszabb hatással vannak a töltésépítések, az éghajlatváltozás, az öntözővíz iránti egyre nagyobb kereslet, valamint a vízerőművek tározóinak növekvő vízigénye, illetve új vízerőművek építése. A WWF ezen veszélyek kapcsán olyan módosításokat javasol, amelyekkel hatékonyabban mérhetőek, vizsgálhatók a folyók, vízgyűjtők. Ilyen például a mesterséges intelligencia vagy a távvezérlés.

A közel egy hétig tartó konferencián a European Space Agency (ESA) is képviseltette magát, ahol állást foglaltak a sürgős intézkedések bevezetése mellett. Az ESA nagy erőkkel dolgozik olyan műholdas megoldásokon, amelyekkel hatékonyan és pontosan térképezhetők fel a vízterületek. Megdöbbentő és látványos adatokkal készültek a konferenciára: az alábbi képen azt szemléltetik, hogy a hőség és az esőhiány milyen károkat okozott 1 év alatt Európa egyes mezőgazdasági területein.

alteo.jpg

Az alábbi videó pedig a Dél-Afrika nyugati tartományában található Theewaterskloof Dam vízszintjének csökkenését mutatja be, amely a becslések szerint legalább három, bőséges téli csapadékos év következtében tudná visszanyerni a korábbi, egészséges szintjét:

Az izraeli vízügyi hatóság tragikus jelentése ennél aktuálisabb nem is lehetne – még ha valószínűleg nem is szándékos időzítették a Víz Világhét programjához: a jelentés szerint 5 aszályos év után előállt az a helyzet, hogy ha a következő télen átlagos vagy akár annál nagyobb mennyiségű csapadék esne, már az sem tudná megállítani az izraeli Kinneret-tó kiszáradását, miközben ráadásul várhatóan ismét átlag alatti lesz csak a csapadék. A Kinneret-tó vízállása minden eddiginél alacsonyabb, ezért a hatóságok már nem is pumpálnak vizet a tóból az országos hálózatba. Emellett pedig azt is tervezik, hogy a tengervíz-sótalanító telepek vizét fogják visszavezetni a Kinneret kiszáradásának megakadályozására.

Hazánk egyelőre jól áll a vízkészlet tekintetében, a Budapest Water Summit 2016-os kiadványa szerint az átlagos felszíni víz beáramlása évente 112 milliárd m³-re rúg. A rendelkezésre álló föld alatti vízkészletek becsült éves nagysága 2410 millió m³, ebből a porózus víztartó rétegek 1910 millió m³/évvel, a karsztvizek pedig 500 millióval veszik ki a részüket. Összehasonlításként: a magyar háztartások évi ivóvízfogyasztása kb. 400 millió m³, a közösségi, valamint azt ipari vízfogyasztás pedig nagyjából évi 170 millió m³.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr5214213883

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnightcoder2 2018.09.01. 19:40:42

Tényleg nagyon szar lesz nekünk 2050-re, ha egy emberből négy valószínűleg vízhiánytól fog szenvedni.