2015-ben az ENSZ a tagállamokkal, tudósokkal és a világ vezető civil szervezeteivel közösen kidolgozott egy átfogó keretrendszert, amely a fenntartható fejlődést helyezi a középpontba. A kooperáció eredményeként az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében elfogadta a 17 célt, ezen belül pedig 169 részfeladatot listázó javaslatcsomagot, amelyeket 2030-ig kell megvalósítani a fenntartható fejlődés érdekében. A 3 éve elfogadott keretrendszerről a múlt héten tartottak időközi tanácskozást az ENSZ New York-i székházában, ahol számot vetettek az eddig elért eredményekről is. A találkozón Palkovics László innovációs és technológiai miniszter képviselte hazánkat, ahol bejelentette, hogy Magyarország 95 százalékban szén-dioxid-mentes energiát kíván majd felhasználni a jövőben.
Mielőtt részletesen is megvizsgálnánk a szén-dioxid kibocsátással kapcsolatos terveket, érdemes még néhány szót ejteni a nemzetközi keretrendszer és a magyar gyakorlat viszonyáról. A világszervezet által meghatározott célok megfelelnek a magyar szempontoknak és erős korrelációt mutatnak a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégiával (NFFS), amelyet 2013 márciusában fogadott el a Parlament. Az NFFS által karakterizált térben 34 stratégiai célt és ezekhez kapcsolódóan 77 teendőt (feladatot) tartalmaz.
Hogyan is állunk CO2 fronton? - Nő a kibocsátott szén-dioxid mennyisége
A BP idei jelentése szerint Magyarország 2017-ben több mint 47 millió tonna szén-dioxidot bocsátott ki, ami az Eurostat adatai szerint az Európai Unió éves szén-dioxid emissziójának 1,4 százalékát teszi ki. A statisztikák azt is mutatják, hogy az utóbbi években folyamatosan növekszik a szén-dioxid kibocsátás hazánkban (a 2007-es mennyiséghez képest viszont összességében így is kevesebb). Ugyancsak az Eurostat adatait alapul véve 2017-re 6,9 százalékkal nőtt a kibocsátás mértéke 2016-hoz képest.
Ezért fontosak a napelemes beruházások
Üdvözítő tehát a tiszta, szén-dioxid-szegény energiatermelés mint célkitűzés. Különösen annak fényében, hogy Palkovics László szerint nem kizárólag az atomenergia megerősítésén lesz a fókusz, hanem nagyobb szerepet kívánnak adni a geometrikus energiának, a biogáznak és a napenergiának is. A napenergia az egyik legalkalmasabb, valamint a legnagyobb potenciállal bíró megoldás a szén-dioxid kibocsátás csökkentésére. A napelemek esetében ugyanis csupán a napelemek előállítása során keletkezik szén-dioxid, de a felszerelt napelemes rendszer élettartamának – jelenleg prognosztizált – 20-30 éve alatt semennyit nem bocsát ki. Az ECN korábban végzett kutatásai szerint a napelemekkel előállított áram 20-30 gramm szén-dioxid kibocsátást jelent 1 kWh áram esetén, míg ugyanez a mennyiség gázzal kb. 500 gramm, más fosszilis anyagokkal pedig nagyjából 1000 gramm szén-dioxid kibocsátást vonz maga után.
Az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) és a Frankfurt School közös jelentése szerint is – illetve ha csak az újsághíreket nézzük a különböző projektbejelentések kapcsán – tavaly jócskán megugrottak a magyarországi napenergia-beruházások. A jelentés szerint a megújuló energiaforrások területére áramló beruházások Magyarországon az alacsony 2016-os szintről 649 millió dollárra ugrottak 2017-ben, nagyrészt a napenergiás fejlesztések szárnyalásának köszönhetően.
A Fenntartható Fejlődési Keretrendszerben foglaltakkal kapcsolatos munkáról egyébként éppen a napokban készült el Magyarország önkéntes beszámolója, amelynek az üzleti szektorról szóló részének elkészítésében a BCSDH nyújtott szakmai segítséget. A jelentés teljes terjedelmében itt olvasható.
Kétségtelen tény, hogy rengeteg munka áll még Magyarország és a hazai energiaszektor, illetve tágan értelmezett gazdaság előtt egy jelentősen kisebb emissziót „biztosító” működés megteremtéséhez, de egyelőre úgy tűnik, hogy az irány jó! Csak ne térjünk le az útról…
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!