Így kerülhetnek „flow-ba” a cégek a fenntarthatóság jegyében

2018. július 21. 10:34 - CHIKANSPLANET

chp_flow_index.pngÉrdekes megvilágításba helyezi a fenntarthatóságot a világhírű magyar származású pszichológiaprofesszor, Csíkszentmihályi Mihály által megfogalmazott Good Business értékrend, amely a flow-elméletből indul ki. A modell a jelen kor felelős és fenntartható fejlődést biztosító vezetői magatartását mutatja be. Lényege, hogy a jó üzlet nem feltétlenül a profit létrehozására koncentrálódik, sokkal inkább olyan vállalati működést jelent, amely valóban hozzájárul az emberi boldogsághoz, illetve ahhoz, hogy a szervezet is flowba kerüljön. Az értékrend világosan meghatározza azokat a mérföldköveket, amelyek mentén tudatosan építhető fel egy szervezet a fenntarthatóság jegyében.

A Csíkszentmihályi-féle Good Business modell, amelyet a professzor 2003-as könyvében írt le, a flow-élményből indul ki. Ennek lényege, hogy az „áramlás” során az ember teljesen elmerül abban, amit csinál, ez örömmel tölti el, feloldódik, és önszántából, külső nyomás nélkül folytatni akarja az adott tevékenységet. A flow gyakorlatilag a boldogság megélésének folyamata, amely során a figyelem teljesen összpontosult, a motiváció pedig a maximumig fokozódik. Másképp megfogalmazva: flow-ban összhangban áll egymással az emberi képességek és a kihívás szintje, így se nem unalmas, se nem túlzottan stresszes az adott tevékenység.

Az alábbi ábra szemléletesen mutatja meg, hogy miről is van szó: chp_flow_01.jpg

De hogy jön mindez a vállalati fenntarthatósághoz? A Good Business értékrend szerint nem csak egyéni, hanem szervezeti szinten is eredményesen alkalmazható a flow-koncepció. Elsőre triviálisan hangozhat, hogy egy fenntartható szervezeti kultúrához a „jó üzlet”, valamint a „jó munka” élménye szükséges, ennek sikeres megvalósítása azonban korántsem mondható elterjedtnek a vállalatok körében. A Good Business értékrend lényegében a boldogság, az üzleti profit és a fenntarthatóság metszéspontja.

A jó üzlet a modell szerint 3 nagy elven alapul:

  1.   A vezetőség jövőképe túlmutat önmagán: fontos, hogy az adott szervezetnek olyan céljai legyenek, amelyekből nem csak a vezetők húzhatnak hasznot. A Good Business értékrend szerint egy ilyen jövőkép hatására nő az elköteleződés a munkavállalókban.
  2. A jövőkép átültetése a gyakorlatba: a jövőképben foglaltakat le kell fordítani az intézmény működési gyakorlatára és hitelesnek kell lennie, hiszen a be nem teljesült célok hosszú távon bizalomvesztést eredményeznek.
  3. A munka jellege: a „jó üzlet” elérésében kiemelkedő szerepet játszik az adott termék, szolgáltatás jellege. A cél minden esetben az, hogy a munkavállalót hosszú távon elégedettséggel és boldogsággal töltse el a termék előállításában, a szolgáltatás nyújtásában való részvétel.

Csíkszentmihályi Mihály szerint annak a vezetőnek, aki olyan tartós intézményt akar felépíteni, amelynek a fejlődéséhez az emberek szívesen hozzájárulnak, illetve ahol szívesen dolgoznak, néhány alapvető dolgot el kell végeznie. Először is a lehető legvonzóbbá kell tennie a munkahely objektív feltételeit. Ezalatt egészen egyszerű dolgok értendők, úgy, mint a kellemes hangulatú iroda és munkaállomások, megfelelő munkaeszközök, közösségi terek, vagy esetleg a pihenőszoba. Másodszor, meg kell találnia a módját, hogy hogyan, milyen formában adjon értelmet és értéket az adott munkának. A harmadik sarokkő pedig az, hogy felismerje: a munkájukkal elégedett emberek jutalmazásával az egész intézmény morálja pozitív irányba mozdulhat el. Nem utolsó sorban pedig kritikus pont a célok letisztázása.

Gyakori ugyanis, hogy a dolgozóktól elvárt teljesítmény valamiféle magasabb szervezeti szinten nyer értelmet, a dolgozók számára azonban nem világos a konkrét cél.

Szintén gondos odafigyelést igényel a dolgozók készségeinek összehangolása a cselekvési lehetőségekkel, az a munka ugyanis, amely az ember készségeinek csak a töredékét hasznosítja, hamar kevéssé válik – „kiesik” a flow-ból, unalmas lesz a tevékenység a számára.

Ha jobban megnézzük, ezek voltaképpen a modell üzleti értelemben vett társadalmi (munkavállalói) fenntarthatósági pillérhez tartozó legfontosabb mutatói, amelyek ráadásul az Y és Z generáció munkába állásával egyre fontosabb szerepet töltenek be a szervezetek életében – legalábbis azokéban, amelyek a valóban tehetséges munkavállalókat szeretnék megszerezni és megtartani.

Fontos kiemelni, hogy a Good Business üzleti életbe való átültetése nem grass roots jellegű kezdeményezés, tehát nem az alsóbb szervezeti szinteken dolgozók körében kell szerveződnie. Minden esetben a menedzsment szintjén szükséges felismerni a buktatókat és kidolgozni a lehetséges megoldási tervet a siker érdekében. Lehetetlen ugyanis áramlatbarát környezetet létrehozni abban az esetben, ha a menedzsment nem 100 százalékban elkötelezett a projekt mellett. Ne higgyük, hogy ez 2018-ban is csak álom lehet! A BCSDH, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért kerekasztal-beszélgetésein több tucat ilyen vezetővel volt szerencsém találkozni nekem is.

Összefoglalva elmondható, hogy az „áramlat” munkahelyen való megélését számos akadály nehezíti, a fentiekben leírtakat szem előtt tartva azonban megteremthető egy olyan Good Business elveket követő munkahely, ahol ott van a levegőben a flow-élmény, és valóban fenntarthatóan tud működni a vállalat. 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr1714126573

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.