IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (22) fenntartható (3) fenntarthatóság (92) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (13) klímavédelem (55) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (4) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (45) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (261) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

chp_index_szivoszalpara_01.jpgBeindult a nagy szívószál para! A műanyag szívószálak elleni háború egyre intenzívebb, főleg, hogy olyan nagyvállalatok mint a McDonald’s, és nagyvárosok mint New York üzentek hadat a vékony műanyag csövecskék ellen. A cél, hogy olyan alternatív megoldást találjanak a koktélok és üdítők fogyasztásához, amelyek funkciójuk betöltését követően nem szennyezik a környezetet, nem pusztítják az óceánok élővilágát.

A harc megindulása nem meglepő – a becslések szerint csak az Egyesült Államokban naponta több mint 500 millió műanyag szívószálat használnak és dobnak el a fogyasztók. Ez emberenként naponta 1,6 szívószálat jelent, ami évente 175 milliárd felhasznált – és eldobott(!) – műanyag szívószálat jelent. És akkor csodálkozunk, hogy szinte naponta találnak a tengeren dolgozók teknősöket szájukba akadt műanyag csövecskékkel.

És habár a szívószálak csak egy nagyon apró töredékét jelentik a műanyaghulladéknak, ezek azok, amelyek a legnagyobb arányban kerülik el a szelektív hulladékgyűjtőket és végzik a földön, tengerparton, óceánokban vagy jobb esetben a kommunális szemétlerakó telepeken.

A szívószálak elleni harc persze nem zajlik zökkenőmentesen: a McDonald’s részvényesei néhány napja utasítottak el egy javaslatot, amely arra vonatkozott, hogy a gyorsétterem lánc hagyjon fel a műanyag szívószálak alkalmazásával, és keressen alternatívákat ezeknek kiváltására. Az elutasítás ellenére a McDonald’s megkezdte a kísérleteket az eszköz kiváltására, az Egyesült Királyságban például a közeljövőben már csak kérésre adnak műanyag szívószálat a vevőknek.

A szigetország olyannyira állt élére a műanyag csövecskék elleni arcnak, hogy áprilisban bejelentették, hamarosan betiltják a műanyag szívószálak és fültisztító pálcikák forgalmazását az országban.

A jó hír az, hogy a műanyag szívószálak elleni harcnak mi magunk is lehetünk a katonái – egyáltalán nem szükséges ugyanis a csövecskékre hagyatkozni az italok elfogyasztásához – nyugodtan ihatunk pohárból vagy éppen üvegből is, és ezzel ismét eggyel kevesebb szívószálat jutattunk a hulladékok közé! Ha azonban ragaszkodunk a segédeszközhöz, lassan az alábbi alternatív lehetőségek közül is választhatunk.

1. Szalmaszál
A modern műanyag csövecskék megjelenése előtt – főleg az 1800-asas években – ezek voltak a népszerű kísérői a koktéloknak, üdítőknek. Az ezekhez való visszatérés nem jelentene mást, minthogy ismét előveszünk egy korábban már bevált eszközt a szürcsölésre – és mivel a retró ma nagy divat, miért is ne tennénk! Olyannyira, hogy ma már boltban is kapható a vegyszermentesen termesztett gabonák szárából készített szalma-szívószál.

2. Szívószál papírból
Ez sem egy új találmány: az első valóban működő eszközökre vonatkozó szabadalmat 1888-ban jegyeztette be egy bizonyos Marvin Stone, aki parafin bevonatú manilapapírból készítette a szívószálakat. És hogy ez mennyire jól működött, mi sem bizonyítja jobban, hogy az ezzel az eljárással készült eszközök egészen az 1960-as évekig – a műanyag szívószálak megjelenéséig – egyeduralkodók voltak a szívószálak piacán.

3. Fém szívószál
Az alumíniumból, rozsdamentes acélból vagy titánból készült szívószálak tartósak és jóval környezetbarátabbak, mint az egyszer használatos műanyag alternatíváik. Ezeket kiváló minőségű fémekből készítik, és külön keféket is gyártanak a könnyebb tisztításuk érdekében. Sőt, egyes típusok még hajlíthatóak is.

4. Szívószál bambuszból
A fenntartható módon termesztett bambuszerdőkből származó természetes szívószál könnyű és újrahasznosítható alternatíva a műanyag csövecskék kiváltására. Ma már interneten több helyről is beszerezhetőek, és habár nem olcsóak, újrafelhasználható voltuk révén áruk hamar megtérül, arról nem is beszélve, hogy ki dobna ki egy menő, bambuszból készült szívószálat.

5. Üvegből szívószálat
Az üveg egy másik anyag, amely felhasználható újrahasznosítható és tartós alternatívát jelent a műanyag szívószálak kiváltására. Takarítása ugyan macerás, és törékeny is, de kétségkívül menő megoldás az unalmas műanyag csövecskék kiváltására.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr7514081193

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Én a Mekiben mindig visszaadom a szívószálat hogy nem kell. Én tudok pohárból inni.
Megjegyzem nem a szívószál hibás, hanem az ember, aki szemetel vele... és még sokkal nagyobb műanyag tárgyakkal.
Akkor tiltsuk be a műanyag tárgyakat..?
Dejó, 1-el kevesebb műanyag kacatot öntenek majd a tengerbe. Már csak 99999999999-et kell betiltani, és tiszták is lesznek...
Köszönjük tudomány! A nagy semmit...
...viszont...
A fagyihoz adott kis műanyag kanalat eddig simán odaadták, most viszont már az is egyesével csomagolva van... "Természetesen" műanyagba.
@A tudomány sosem téved!: nem egy darab műanyag vacakot tiltanak be, hanem évi több milliárd darabot egy olyan termékből, amit pillanatok alatt állítunk elő nagy mennyiségben, majd kb. 1,5 percig használjuk, és utána soha többet. Ráadásul a funkciója helyettesíthető, vagy önmagában is felesleges komfortelem. Ha nem lenne, akkor is tudnál inni a pohárból, csak így egyszerűbb a kocsiban, nem koccan a jég a fogadhoz, stb. Ugyanez a műanyagpohár. A vízgépről lerántod, vizet bele, megiszod, kidobod. 20 mp. Egy műanyag esőkabátot évekig használsz. Apám kocsijának műanyag alkatrészei húsz éve ellátják a feladatukat, valószínűleg jelentős többletsúlyt spórol az autónak, így kevesebbet fogyaszt, kevesebbet szennyez. A műanyag szatyor előállítása is kisebb környezeti terhelést jelent, mint egy vászontáska. És ha nem dobod ki minden tescozás után, hónapokig kitart. Én kb. 1 éve használom ugyanazt a 3-at 4-et. Szóval itt is lehet értelmesebb egyensúlyt találni, mint a mai szokásaink mentén kialakult értelmetlen pazarlás és szennyezés. A jelenlegi törekvés is ezirányba megy. Főleg égető probléma lett ez, mióta nem lehet műanyaghulladékot Kínába exportálni. Ja, és egy csomó alapos, tudományos kutatás folyik arról is, hogy az alternatív megoldásoknak mekkora az ökológiai lábnyoma. Nehogy rosszfelé kanyarodjunk. Szóval van ennek értelme, inkább a jelen bejegyzés volt egy kicsit kommerszebb, kevésbé tudományos, így inkább ez kicsit brit tudósos hírnek hangzik elsőre.
@easy mango: Ennek van is jelentősége a tengerparti országokban. És sehol máshol.
Teljesen laikusként kérdem: ezeket az éttermi műanyag biszbaszokat nem lehetne mondjuk enyhe fertőtlenítős vízben megtisztítani és újra felhasználni?
"a jelen bejegyzés volt egy kicsit kommerszebb, kevésbé tudományos"

Az eddigiek sem voltak éppen tudományosak.

"Főleg égető probléma lett ez, mióta nem lehet műanyaghulladékot Kínába exportálni."

Még eljön az idő, amikor a műanyaghulladék értékes nyersanyagforrás lesz. Sajnos nehezebb kiválogatni, mint a fémhulladékot, de az elégetése óriási pazarlás.

Amúgy nem a felhasználó a hibás, hanem a szemétgyűjtő cégek, amelyek nem válogatják ki és dolgozzák fel a műanyaghulladékot. Na meg a gyorséttermek és a kifőzdék, amelyek eleve nem szelektíven gyűjtik a műanyag evőeszközöket, tányérokat, poharakat stb.
Kovacs Nocraft Jozsefne: +1
@midnightcoder2: az Atlanti-óceánban tonnaszámra találni kelet-európai műanyag szatyrokat. Kihúzod a Bem rakparton a kukát. Egy hajléktalan kicsit áttúrja, mellérakja a nejlonszatyrot picit. Azt ez a mai északi szél belefújja a Dunába 2 perc alatt. Az végül hol köt ki?
@midnightcoder2: mi, itt egy landlocked országban elássuk a szemetünket, meg elégetjük. Sok -főleg fejletlen- ország egyszerűen beleszórja a tengereibe. De ennek a szemétnek a nagyrésze nem ott termelődik. Mi küldjük oda. Szóval nem megoldjuk a problémát, csak kiszervezzük.
Egyébként ez is elemzések következtetése, hogy a szívószálakkal kezdik. Megvizsgáltak többféle tengerparti és nyíltvizi hulladékot, és a szívószál volt a leggyakoribb, majd az evőeszközök és a poharak, tányérok. Ezek is felkerültek a “kezdjünk vele valamit” listára. Szóval nem csak a szívószálakat akarja korlátozni az EU, hanem a többi egyperces vackot is.
Pár éve találtak egy azóceánon úszó, egybefüggő szeméthalmot. A jelenlegi mérete huszonhétszerese Magyarország területének. Szerintem ez riasztó.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: igen sajnos a pörköltes műanyagtányér nem szelektív. Nem tiszta műanyag. Hogy ki a hibás? Hm, biztos nem szenvedne vele senki, ha nem lenne rá igény. Nem kötelező kólát szürcsölni take away pohárból. Csak milyen egyszerű nem?
És az alternatív megoldások sem mindig jó megoldások. Macerás a gyártása, sok szállítást igényel a forgalomba hozatala. Vagy azoknak sem megoldott a reciklálása.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Azért azt is érdemes tudni, hogyha 100%-ban ki lenne válogatva és megpróbálnánk újra felhasználni, az nem lenne elég. Pl a műanyag palackok gyártásáról olvastam, hogy nagyon max 30%-a lehet újrafelhasznált, mert különben nem működik, nem tudják legyártani. Szóval tök sokat segítene, de messze nem oldaná meg a problémát, ha mindent válogatnának meg újra hasznosítanának. Mert előbb utóbb akkor is nagyon sok műanyag lesz a Földön. És a végén mégis ki fognak dobni egy csomót, mert koszos-zsírosan nem lehet újra használni. Tehát csak elodáznánk a problémát, amit meg csak akkor érdemes, ha van terv a végleges megoldására.
@Majda:

A maradék 70%-ból lehetne mást gyártani, pl. olvastam olyanról, hogy házak építőelemeit készítik polietilén palackokból.

Egyszerűen brutálisan magas betéti díjat kellene kiróni a nem visszaváltható palackokra is, pontosabban kellőképpen kimosva vissza kellene váltani őket pár forinttal kevesebbért. Tudom, összességében nem kis plusz költséget jelentene ez, de palackonként pár forint nem lenne elviselhetetlen, viszont a visszaváltásra ösztönözne.

Persze ehhez az is kellene, hogy az állam valóban a célra használja fel ezt a pénzt és ne tűnjön el haverok zsebében vagy a költségvetés bugyrainak feneketlen mélységeiben.

"Tehát csak elodáznánk a problémát, amit meg csak akkor érdemes, ha van terv a végleges megoldására."

Te a megoldás elodázásának nevezed, én optimista módon a probléma csökkentésének. Attól, hogy (egyelőre) nincs tökéletes megoldás, még érdemes törekedni a probléma csökkentésére.

Én leginkább egy olyan megoldást várok, amely a másra már nem felhasználható palackokból és hasonlókból gépjármű üzemanyagot (szénhidrogén vagy mi a fene?) vagy kisebb erőművekben felhasználható gázt állít elő. Pénzügyileg az ilyesmi valószínűleg veszteséges lenne, de erre lenne ott a betétdíjakból lecsippentett rész.

Mert erős a gyanúm, hogy amennyire a mai atomerőművek kiégett fűtőelemeiből előbb-utóbb hasznos energiaforrás lesz (a technológia megvan, csak nem terjedt el), úgy ezekből a hulladékokból is hasznos nyersanyagforrás lesz.
Nagyszerű pénzkereseti lehetőségek, fotózással, forditással, sorozat és kép feltöltéssel, facebook profillal és minden mással: www.internetespenzkereses.info/
A megdonác hagyjon fel a műanyag szívószál használattal...blah-blah. Az embereknek kellene felhagynia a mekis szarevéssel.
A haladároknak mindig van ötlete az emberek baszogatására.
Betiltanának, megadóztatnának mindent.
Ma a retkes műanyag mocskot mosatnák el az emberekkel, vizet, vegyszert, időt pazarolva, holnap már az állattenyésztést tiltanák be, adóztatnák szarrá.
Sosem fogynak ki a hülye ötleteikből.
Ideje elhajtani őket a fenébe.