IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (22) fenntartható (3) fenntarthatóság (92) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (13) klímavédelem (55) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (4) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (45) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (261) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

chp_facts_20180622.pngAmennyiben az emberiség az éghajlatváltozás mértékének korlátozására és a természeti környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentésére törekszik, akkor a következő évtizedekben mindenképpen a lehető legnagyobb mértékben át kell térnie a tiszta megújuló energiaforrásokra.

Szerencsére jól haladunk, hiszen a megújuló energiaforrások kiaknázásának üteme rendszerint elhagyja a hosszú távú előrejelzéseket. A jövőben pedig várhatóan az előrejelzések és a valóság közötti különbség csak tovább fog növekedni, mivel a szél- és napenergia kiaknázását lehetővé tevő technológia telepítési költsége ma már jóval alacsonyabb a fosszilis tüzelőanyagokat használó társaikéhoz képest. Annak bizonyítására, hogy a megújulókon alapuló energetikai jövő lehetősége hamarabb eljöhet mint azt sokan gondolnák, következzen 5 meglepő statisztikai adat a megújuló energiaforrások hasznosításáról!

1. A globális megújulóenergia-kapacitás 2008 óta megduplázódott
2008-ban a megújuló energiaforrások szolgáltatták a világ teljes villamosenergia-termelésének 18,5 százalékát, főként vízerőművekből. Az azóta eltelt évtizedben a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség (IRENA) szerint a világ megduplázta a megújuló energiaforrásokat felhasználó kapacitásokat, a 2008-as 1058 gigawattól a tavalyi évben mért 2179 gigawattra. Ebből a növekményből a szélenergia 399, a fotovoltaikus megoldások 375 gigawatt-tal részesültek.

2. Hét ország teljesen megújuló energiaforrásokból fedezi áramigényét
A földön hét olyan ország van jelenleg, amelyek teljes áramigényüket megújuló forrásokból fedezik – ehhez persze az is kell, hogy ezek kicsi államok legyenek, kicsi áramfogyasztással,és meglehetősen jó adottságokkal a vízenergia kiaknázására, de akkor is… Ja, és a hét ország név szerint: Albánia, Bhután, Etiópia, Izland, Lesothó, Nepál, Paraguay.
Ezek mellett a legfrissebb statisztikai adatok szerint összesen 65 olyan ország van a bolygón, amelyek a villamosenergia-fogyasztásuk legalább 50 százalékát a megújuló energiaforrásokra támaszkodva fedezi.

3. Kína 2017-ben több fotovoltaikus kapacitást állított rendszerbe, mint amennyi ilyen kapacitással az USA összesen rendelkezik
Tavaly Kína összesen 50 gigawattnyi napelemet állított termelésbe. Ezzel egyértelműen egyeduralkodó a távol-keleti állam ezen a téren. Ami meglepő, hogy a másik gazdasági nagyhatalom, az Egyesült Államok, mindösszesen 35 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitással rendelkezett tavaly.

4. Brazíliáé és Kanadáé a két legtisztább gazdasági nagyhatalom
Összesen 16 ország büszkélkedhet legalább évi 1000 milliárd dollár bruttó hazai termék (GDP) előállításával, de ezek közül csak kettőben biztosítják megújuló energiaforrások az ipari villamosenergia-igény több mint felét.
Ez a kettő Kanada (65%) és Brazília (75%) – ezzel ők érdemelték ki tavaly a két legtisztább gazdasági nagyhatalomnak járó címet.

5. A világ legnagyobb energiaszolgáltatója egyben az egyik legzöldebb is
A 74 milliárd dollár értékű NextEra Energy a világ legnagyobb tőzsdén jegyzet energiaszolgáltatója. És egyben az egyik legtisztább ilyen jellegű vállalkozás is a bolygón. A vállalat az általa kiszolgált teljes villamosenergia-igény 69 százalékát megújuló energiaforrásokból – főként szélenergia hasznosításból – fedezi. És hogy a trónról ne legyen könnyű letaszítani, a vállalat jelenleg 28 gigawattnyi szél- és napenergiával kapcsolatos projekteket tervez megvalósítani az elkövetkező években, de a sokatmondó nyilatkozatokból az tűnik ki, hogy ezt a tervezett projektlistát 2020-ra akár 40 gigawattra is növelhetik.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr114065033

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Paksi atomerőmű egy elavult gőzgép 2018.06.23. 09:21:44

  Paksi atomerőmű azért alapjaiban véve egy nagyon elavult technológia. Nem is lehet már ésszerű, csak kamu érvekkel lobbizni a bővítéséért. Gondolj csak bele! Gyakorlatilag egy gőzgép. Nem ártana fejlődni. Jobb és okosabb lenne az arra szánt pénzt és...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

1. Kár, hogy ezen a tájon a naperőmű a szénerőmű politikailag korrekt neve. Mert hogy télen alig jön ki belőle delej, ergo ilyenkor fosszilissal kell pótolni.

4. A brazilok zöldségét picit árnyalja, hogy ezért jó sok őserdőt kellett kivágni.
@midnightcoder2:

"A brazilok zöldségét picit árnyalja, hogy ezért jó sok őserdőt kellett kivágni."

Te meg itt minek keresed a kákán is a csomót? Hát szerinted a kivágott fa nem ZÖLD?
@midnightcoder2: Nem a nap"energiához" van köze, hanem a fényhez. Ősszel tavasszal többet termelnek a napelemek nálunk mint nyáron. Annyi összefüggés van, hogy télen kevesebb a világos időszak, rövidebbek a nappalok de ez máshol is így van.
Paksi atomerőmű egy elavult gőzgép
2013. augusztus 23. - IGe

Paksi atomerőmű azért alapjaiban véve egy nagyon elavult technológia. Nem is lehet már ésszerű, csak kamu érvekkel lobbizni a bővítéséért. Gondolj csak bele! Gyakorlatilag egy gőzgép. Nem ártana fejlődni. Jobb és okosabb lenne az arra szánt pénzt és energiát más korszerűbb energiatermelő berendezésekre költeni. Már csak azért is, mert a szakemberek becslései szerint az sohasem fog megtérülni. Még az se tévesszen meg senkit, hogy Paksra nem mennek szén szállító vonatkaravánok, mint a szénerőművekbe, és nem okád fekete füstöt a kéménye. A trükk csak annyi, hogy nem ott helyben az atomerőműnél, hanem korábban az urán kitermelésénél és dúsításánál kellett megmozgatni hatalmas tömegeket, és akkor keletkezik a környezet szennyezés nagy része is. Gondolom az eléggé közismert tény, hogy egy uránbányában dolgozni, nem éppen a hosszú élet titka.

vilagnezet.blog.hu/2013/08/23/paski_atomeromu_egy_elavult_gozgep
@vilagnezet.blog.hu: Te barom! Paks nem gőzgép, hanem hőerőgép. Csak víz a munkaközeg. Segghülye vagy. Ráadásul a fizika jelenlegi állása szerint nem is lehet nagyobb hatásfokút építeni.
@padisah: Indexesek címlapra rakták?
Akkor igen, ez (is) egy propaganda blog.
@white999:

"Ősszel tavasszal többet termelnek a napelemek nálunk mint nyáron."

Ezt esetleg valamivel igazolni is tudod? Mondjuk termelési statisztikákkal?

Persze ha úgy érted, hogy ősszel és tavasszal együttesen, akkor nem szóltam.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Már alig várom, amikor az egyszer majd talán megépülő fúziós erőműre is azt írják, hogy csak egy elavult gőzgép.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll:

Mi az oka annak, hogy nem emelik meg a turbinára küldött gőz hőmérsékletét/nyomását? A felhasznált anyagok nem bírnák a terhelést vagy egyéb oka van?
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Most rakatok napelem a házra. Energetikus mondta. El szoktam fogadni ha valaki jobban ért valamihez mint én. Magyarázat az volt, hogy a hőség csökkenti a hatásfokot. Persze egy hideg nyáron nyílván több lenne mint tavasszal a napsütéses órák miatt de induljunk ki abból ami természetes. Majd ha fenn lesz meglátom. Ha nem gond nem hozok erről bizonyítékokat.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Két ok. Az egyik, hogy nyomottvizes a primer kör, vagyis folyékony víz van benne. Nem emelheted a víz kritikus hőmérséklete fölé. Igen, itt elforr a víz, de a hülyéje nem érti, hogy primer kör nem végez munkát.
Vannak szuperkritikus vízzel működő reaktorok, de azokkal sok a műszaki probléma. A víznek a relatív permittivitása 400 Celsius fokon már nagyon magas és a cirkónium reakcióba lép vele.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: A gőzgép a hőerőgépek egyik fajtája. És igen, Paks hajóereje gőzgép, csak nem dugattyús. hanem turbinás, és nem szénnel fűtik, hanem atomenergiával. Úgyhogy a durva hangnem nem tette igazzá a hülyeségét.
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: Már nem, mert Orbán személyesen tiltotta meg neki. De szerencsére holnap gyáván lemond, ahogy minden nap pontosan megjósoljátok.
@white999:

"Energetikus mondta. El szoktam fogadni ha valaki jobban ért valamihez mint én."

Én akkor is utána szoktam nézni, ha szakember mond valamit.

"Magyarázat az volt, hogy a hőség csökkenti a hatásfokot."

Olyannyira, hogy jobb helyeken meg is adják a napelem termikus koefficiensét. :) Ami nincs akkora, hogy kompenzálja a tavaszi és őszi kevesebb napsütést.

"Ha nem gond nem hozok erről bizonyítékokat."

Nem gond, mert nehéz is lenne. :) Ellenben én tudok bizonyítani. :) Itt beírhatod a földrajzi elhelyezkedésedet, aszerint számol:

re.jrc.ec.europa.eu/pvgis/apps4/pvest.php

Az alábbi Cambridge-re vonatkozik, de az évszakok szerinti változás arányai nem nagyon térhetnek el:

www.cambridge-solar.co.uk/images/uploads/annual-solar-panel-production-var.JPG

Általánosságban elmondható, hogy a tavaszi termelés még nem nagyon marad el a nyáritól, de az őszi már nagyon.

A többit beszéld meg az energetikusoddal. :DDD
Egy kicsit mindenkinek igaza van a storyban. A mellékelt táblában látszik, hogy júniusban amikor a lehosszabbak a nappalok akkor kevesebb a termelés, mint a két mellette levőben. Ha júnistól számított egyenlő távolságot "hónapokat" vesszük és nem az ösz tavaszon értett meghatározást akkor látszik, hogy "össszel" hatékonyabb mint "tavasszal" és nem sokkal marad el mint a nevezzük nyári hónapoknak de ez május és július. Tehát a napsütött órák számát tekintve a tavasz hatékonyabb lehet mint a nyár, ha összességében nem is. Télbe pedig bekavarhat a rövid napfény idő mellett a hótakarás is. Mondjuk erre megoldás az okos napelem ami részben ezt a problémát kiküszöböli. Érdekes, hogy a csapadékos borus őszt ez alapján veri napos tavaszt. Valszeg a rendszer sokkal érzékenyebblehet az aktuális időjárásra, amit nehéz lehet tipizálni.

napelem.blog.hu/2015/12/01/napelem_teljesitmeny_telen
@white999:

"Egy kicsit mindenkinek igaza van a storyban."

Nem! Egyértelműen NEM igaz az energetikusod azon állítása, hogy "ősszel tavasszal többet termelnek a napelemek nálunk mint nyáron."

Ami meg a belinkelt blogot illeti, alapvetően erős fenntartással érdemes kezelni a forgalmazók vagy telepítők állításait.
Cirka 1500 gigawattnyi a vizienergia növekmény? Mindegy, nálunk az is környezetszennyező! Marad a Mátraalji, vagy a paksi erőmű. Tiszalök, megvárjuk míg szétrothad, meg amúgy is eladtuk már. Fejlődés, a jó ócsó import áram, csak azt kell kitalálni mivel fizessünk, ha esetleg a bérmunkánkra már nem tartanak majd igényt. Utcalányunk meg nincs annyi!
@Mázlista51: Hülye vagy gyerek. A gőzgép az elforr/lekondenzál. Paks nem ilyen, csak légnemű víz a munkaközeg. Nem gőz! Tudod mi különbség a vízgőz és a légnemű víz között?
A végtelenbe és tovább.

Exponenciális növekedési pályán vagyunk és semmi jele bármilyen lassulásnak.

A kamatemelések sem állították meg a befektetői kedvet, mondjuk érthető hiszen stabil 6-7%-os hozamot lehet elérni szél segítségével, ez 4x nagyobb mint a kizárólag pénzügyi befektetés.
A zöldenergia stabil bevétel, könnyen kivitelezhető és könnyen likvidálható(eladható) befektetés.

Win win, aki kimarad az lemarad(t).
@Kurt úrfi teutonordikus vezértroll: https://hu.wikipedia.org/wiki/Gőzgép És nincs különbség, a vízgőz az légnemű víz. A gőzturbinában pedig NEM kondenzál le, hanem a kinetikus energiáját használják fel, és később kondenzálják hűtőkkel.