IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (45) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (50) energiewende (2) ENSZ (9) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (19) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (87) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (25) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (77) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (29) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (9) klímavédelem (50) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (40) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (2) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (20) megújuló energiaforrások (91) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (3) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (43) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (248) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (38) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (5) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

resized_shutterstock_647855284.pngMintegy 50 évvel ezelőtt a Stanford Research Institute (SRI) kiadott egy jelentést: ebben fogalmazták meg először, hogy amennyiben tovább nő a szén-dioxid-kibocsátás, akkor a Föld klímája megváltozhat. Nevezetesen, megnőhet az átlaghőmérséklet, elolvadhatnak a jégsapkák és emelkedhet a tengerek és óceánok vízszintje. 1975-ig kellett arra várni, hogy a folyamatot leíró kifejezés is megszülessen: globális felmelegedés. Majd még 20 évet, hogy valaki ki is mondja, a globális felmelegedés elkezdődött. Manapság ugyanakkor egyáltalán nem mondható el az, hogy ne beszélnénk a témáról. Sőt, ma már egyre több szó esik nem csak a problémáról, hanem a megoldási lehetőségekről, azaz a fenntartható fejlődésről is. Nézzük, hát meg, mik lesznek a fenntarthatóság 2018-as trendjei!

1. A fenntarthatóság továbbra is kiemelt helyet foglal el a napirendi pontok között

A globális diskurzus a fenntarthatóságról egyre intenzívebbé vált az elmúlt években, és ez a növekedés a jövőben is nagy valószínűséggel folytatódni fog. Egyre több kormány, valamint nagyvállalat szervezi saját gazdálkodását a 2015-ös párizsi klímaegyezmény és az ENSZ fenntartható fejlődési céljainak (SDG) megfelelően. Több mint 9500 vállalat csatlakozott az ENSZ Globális Megállapodásához, amely ezeket a célokat támogatja. Továbbá számos ország aláírta, hogy önkéntes alapon felméri helyzetét abban a tekintetben, hogy hol tart saját fenntartható fejlődési céljainak elérésében.  Angliában, az USA-ban, valamint Franciaországban a fenntarthatósággal kapcsolatosan pedig már megjelentek bizonyos jogi kötelezettségek is.

2. A szavak már nem elegek, tettek kellenek

Ugyan ötből négy vállalat állítja, hogy ellátási láncukat felelősségteljesen működtetik, mégis kevesebb, mint negyedük foglalkozik olyan fontos kérdésekkel, mint a klímaváltozás, vagy például a gyermekmunka elleni harc. Ami a fogyasztókat illeti, szerencsére megfigyelhető a tudatosabb vásárlási szokások előretörése: egyre inkább látszik, hogy az egyes márkák mögött meghúzódó vállalati értékeket is figyelemmel kíséri a tudatos vásárló. Így többek között azt is, hogy mennyire környezettudatosan működik az adott terméket gyártó cég. Ez a tény pedig hatással van a vállalatok hozzáállására is, hiszen ők alapvetően a vásárlók és ügyfelek meghódításában, elköteleződésük fokozásában érdekeltek.    

3. A termelők és a termelő országok között nagyobb együttműködésre lesz szükség

A közös nevező elérése kulcsfontosságú ahhoz, hogy a fő fenntarthatósággal kapcsolatos kihívásokra válaszokat lehessen találni, és ezeket a megoldandó feladatokat egy egységes, holisztikus szemléletben lehessen kezelni. Néhány ilyen fórum már megalakult, ilyen például a Cocoa & Forests Initiative és a Kenya and Uganda Coffee Platform.

4. Az innováció és a Big Data technológia eredményeit fel kell használnunk, hogy átláthatóbb ellátási láncokat tudjunk létrehozni

A hatalmas digitalizált adatmennyiség lehetővé teszi a fejlődés felgyorsítását. A különféle mobilalkalmazások és drónok már sokkal könnyebbé tették a fenntarthatósággal kapcsolatos kihívások beazonosíthatóságát, valamint jobb megértését. Drón segítségével a Rainforest Alliance például fontos információkat gyűjt a mezőgazdasági földterületekről. A technológiai újítások továbbá nagyszerűen alkalmazhatók a termelők képzésére, valamint figyelemfelhívásra is. Ugyancsak a Rainforest Alliance nemrég elindította saját Farmer Training alkalmazását, amellyel az afrikai, ázsiai és latin-amerikai gazdák képzési modulok és videók segítségével fejleszthetik gazdaságaikat, valamint egymással is megoszthatják a gyakorlatban bevált legjobb megoldásaikat. A kulcsszó itt is természetesen a fenntarthatóság.    

Az elmúlt 50 év alatt rengeteget változott a világ. Az időt visszaforgatni nem tudjuk, de a jelenben nagyon sokat tehetünk azért, hogy egy fenntartható jövőnk lehessen ezen a bolygón.

 

Forrás: Ethicalcorp.

 

    

  Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2513767030

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

amit én látok, energia termelési oldalon:

- fosszilis energiák erőteljes csökkenése, ezen belül leginkább az olajalapúaké.
- pocsékolások feltárása, optimalizáció, smart hybrid grids, az idei évben már minden jelentős primary rendszer AI irányítás alá kerül.
- szél- solar- és hőszivattyús termelés további gyors növekedése.

Az idei év nagyon erős lesz, a gazdasági növekedés teljesen az új technológiákhoz köthető. Gondolom hasonló a többi iparágban. A gyors változás viszont hatalmas válságot hoz, hiszen a gazdaságok társadalmak és államok csak nagyon kevés esetben képesek ilyen gyorsan alkalmazkodni.

Úgy néz ki hogy a 4. világháborút egyelőre kizárólag gazdasági-politikai-propaganda eszközökkel vívják, a kelet vs nyugat konfliktus felerősödik. Kína és orosz már megerősítette a vezetést, ezek szerint érzik a veszélyt. Viszont még érdekesebb hogyan távolodnak tőlük a potenciális partnerek és szövetségesek.

Szerintem a fentarthatóság szerves része a 3. és 4. világháborúnak, erős fegyver a közepes fejlettségi csapdából kikecmeregni képtelenek ellen.
Szavak, szavak, szavak... Hogy mit kéne tenni, az nem nagy titok, alapvetően szerényebben kéne élni, de mozdulni nemigen akar senki. (Meg ez a Big data is, mint buzzword, hagyjuk már.)

Amúgy, aki akar egy józan áttekintést a globális problémákról, az ezt nézze meg:

egyvilag.hu/temakep/078.shtml
@tireless treehugger: Ennyi zöldséget ilyen rövid kommentben...
Nem a co2 okoz felmelegedst,pont fordtva
Minden okom megvan hinni:
A tőke ördögien okos... és persze ugyanilyen hülye is...
Ha a mai profitjának a holnapi Világvége a következménye, akkor tiszteletre méltó erőfeszítést tesz azért, hogy a holnapi profitját még a Világvége előtt felvehesse.
Az, hogy egyszerre érzékeljük a növekvő CO2 szintet és a növekvő átlaghőmérsékletet, még nem jelenti feltétlenül azt, hogy előbbi okozza az utóbbit..
@Medgar:

Nálad a pont drága barátom,

Majd néhány tíz év múlva egy részét megérted. Igaz hogy akkor már késő lesz, de sebaj, nem fog tudatosulni hogy mit is mulasztottál..
@tireless treehugger: Csakhogy a lakosság létszámát is fenn kellene tartani. Demográfiai fenntarthatóság? ;)

Egyébként nem akarom elrontani a kedved, de atomerőmű épül Finnországban, Angliában, Csehországban, a Dél-afrikai köztársaságban, de még az Egyesült Arab Emirátusokban is, és Japán Fukushima ellenére is az atomenergiával képzeli el a jövőt..
@EU zászlót mindenhova!:

Szerintem nincs túlnépesedés. 7milliárd, elenyésző a föld méretéhez képest.

Az atomerőművek nem fognak egyik pillanatról a másikra elűnni. Komplett iparágak és hatalmi struktúrák épültek az atomra, gazdasági politikai befolyási erejük nagyon nagy.

technológia váltásban mindig egy folyamatot kell érteni, az atom már a leszálló ág végénél tart. Angol nem épít hanem tervezi, a franciáknál érthető hiszen ők atomország nekik az atomerőmű mindennapos, de az ő építésük csak építgetés, lassú és folyamatosan lassabb, jelenleg nincs energia hiány, nem éri meg befejezni. Az arabok is érthető hiszen tudományos gazdasági hatalmi hátteret ad, hajlandóak többet fizetni az áramért csak hogy jelentősebbek legyenek. Kína korea hasonló, feljövő országok, másolják a fejletteket, ott keresik a blöcsek kövét (ahol nincs).

Japán csak minimumot kapcsolt vissza, és csak minimumot fog visszakapcsolni. Ez hosszú lesz: szigetország, szigetország mentalitással, függetlenség elzárkózás, önállóság. Az atomban nagyon sok bajt hozott rájuk és a krízis váltásra kényszerítette őket. Mivel nem akarnak importálni ezért otthon termelik. 7 év alatt világelsők lettek a hőszivattyúk és szélenergia terén. Mi pedig ugyanúgy ahogy megvettük a varrógépeket hifit tv-t szerszámot, most megvesszük a hőszívattyúkat és szélgenerátorokat. Ők pedig boldogan mutatják mit és hogyan, jó példával járnak elöl, mégha önös érdekből is. Ha megfigyeled dánia ugyanez, a nemzet beállt a szélgazdaság mögé, aztán mindkettő jól járt.

jelenleg épülő raktorok száma, mármint tényleg épülő!!!!, kb 10. A többi csak tervezett vagy leálltak vele, vagy újratervezik. Könnyű nagy számokat találni ha pl az usában nemrég fejeztek be egy reaktort 44 évvel a tervezés után, vagy az oroszok és kínaiak akik nem fejezik be mert drága lenne de azért ott szerepel hogy tucatnyit építenek. Betont könnyű és olcsó önteni, de műszakilag befejezni egy reaktort nagyon költséges.

A gazdaság működése egyszerű, plan --->finance ---->execution. Ha ebben bárhol bármilyen módon késedelem vagy eltérés jön elő, akkor az már nem gazdasági döntés, ott már valaki súlyos árat fog fizetni. pl paks2 esetében ti fogtok fizetni kb két generáció életének 2-3%-os életminőség csökkenésével. Ez így hihi meg haha, óóóó csak ennyi?, de ennek a kumulatív hatása nagyon nagy.

Mi itt európában alkalmazkodóképesek vagyunk. Ha a kínaiak napenergiát erőltetnek ránk akkor elfogadjuk, ha japán hőszivattyúkat akkor azt, ha szélkereket akkor azt, ha atomerőművet akkor azt. Még a rossz dolgokból is előnyt kovácsolunk, pl add oda olyan áron amennyiért mi nem tudjuk megcsinálni. Ezzel előnyhöz jutunk. Ma szél- nap- környezeti energia- berendezéseket nagyon nyomott áron tudunk vásárolni, ezzel az atom nem versenyképes.

Az atomipar 70 éve alatt a hatalomhoz dörgölődzött, alkalmatlanokkal töltődött fel. 100 éve ugyanez történt a szénnel amikor az olaj legyőzte, aztán 20 éve a gáz jött ki győztesen aztán most mindegyik azért küzd hogy visszanyomja a microgenerationt, amikor az emberek önmaguk képességei akaratuk és lehetőségeik szerint termelhetnek. Viszont a nyugati országokban az emberek gazdagok és a financiális erejüket tudatosan használják a saját érdekükben.

De mindez meg tud változni. Egy valami nem!!!!, ma már a legjobb koponyák nem atomtechnikát hanem megújulót tanulnak. És ezzel végleg eldőlt a verseny, a jövőt teljesen és maradéktalanul megnyerték.
@tireless treehugger: Te egy álomvilágban élsz.A németek a nagy megújulózásban csúcsra járatják a fosszilis erőműveiket, és új lignitbányákat nyitnak.
Japánban már az ötödik atomerőművet indították újra, egyébként Fukhusima után erőteljesen megugrott a fosszilis termelés itt is, a megújuló kevésbé.
Csak Finnországban két atomerőmű is épül, az egyik már befejezés közeli állapotban..
@tireless treehugger: "Szerintem nincs túlnépesedés. 7milliárd, elenyésző a föld méretéhez képest.
"
:)))))))))) Ennyit a kompetenciádról.
"Angol nem épít hanem tervezi"
Azon már túl van.. (Hinkley Project, Somerset

"Az atomipar 70 éve alatt a hatalomhoz dörgölődzött, alkalmatlanokkal töltődött fel."
Na, ezért megérdemelnél egy jókora pofont.
"ma már a legjobb koponyák nem atomtechnikát hanem megújulót tanulnak"
Ja... megértem, egy nagyságrenddel egyszerűbb és komplexitásában is messze elmarad a nukleáris energetikától.. ezekből a "nagy koponyákból" lesznek a Perger András féle Greenpeace-terroristák.