IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (22) fenntartható (3) fenntarthatóság (92) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (13) klímavédelem (55) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (4) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (45) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (261) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

resized_shutterstock_399783082.jpgFolyamatosan láthatjuk, hogyan bővül az elektromos autók piaca. Évről évre többet adnak el belőlük, valamint a technológiai fejlesztés területén is lépten-nyomon találkozhatunk újításokkal. Ezek mind azt a célt szolgálják, hogy praktikusabbá és kényelmesebbé tegyék a használatot, ezzel is támogatva azt, hogy egyre több ember számára elérhetővé váljon a technológia.

A fenntarthatóság és a károsanyag-kibocsátás egyre fontosabb témává emelkednek a közlekedés területén is. Az Európai Autógyártók Szövetségének adatai alapján 2017-ben 39 százalékkal emelkedett az elektromos-autók eladása az európai piacon, amely 217 ezer tisztán árammal működő személygépkocsit jelent. Egyes előrejelzések azt mutatják, hogy 2025-re az elektromos autók eladási darabszáma elérheti akár az évi 5 millió darabot is. A Brookings Institution kimutatásai alapján, míg 2010-ben mintegy 1000 millió autóra volt igény az utakon, addig 2050-re ez a szám a népességnövekedés következtében akár meg is négyszereződhet. Láthatjuk tehát, hogy egyáltalán nem mindegy, milyen autókkal fogunk furikázni a jövőben.

Ma még az elektromos autók legnagyobb hátránya a hatótávolság mellet az áruk. Ugyan a belső égésű motorral felszerelt autókhoz képest egy egyszerűbb szerkezetről beszélünk, az elektromos autók lelkét az akkumulátor, illetve a hozzá kapcsolódó elektronika adja – és egyelőre emiatt szükséges mélyen a zsebünkbe nyúlnunk. Az árral kapcsolatban azonban az látszik – és ez egybecseng a várakozásokkal is –, hogy egyre olcsóbb lesz, hiszen egy technológiai váltásnál az elején mindig nagyon nagy a bekerülési költség. Az autók hatótávolsága is viszonylag alacsonynak mondható, a gyári adatok szerint egy jobb autóval mintegy 4-500 kilométert tehetünk meg egyetlen feltöltéssel. Ugyanakkor a gyártók ebben a tekintetben is rohamosan fejlesztenek, elég, ha megnézzük, hogy néhány évvel ezelőtt ez a távolság pusztán 100 km volt. További kritikaként szokott még felmerülni a töltési idő hossza. Jelenleg a legoptimálisabb esetben körülbelül fél óra szükséges mintegy 80 százalékos töltöttségi szint eléréséhez. A töltési idő rövidítésére is folyamatosan keresik a megoldást.

További kritika szokott lenni, hogy villamos energiát is elő kell állítani valahonnan, és ennek megtermelése nem minden esetben környezetkímélő. Ha a gépjárművek életciklusát vesszük alapul (a gyártástól kezdődően), akkor elmondható, hogy ezek a járművek is valóban a környezetünk terhére vannak. A megújuló energiaforrások térnyerésével párhuzamosan azonban ez a kritika egyre kevésbé állja meg majd a helyét. A szél-, nap- és vízenergia terjedésével egyre inkább zöld lesz az előállított villamos energia is.

Több üdvözítő megoldás is mutatkozik ma arra vonatkozóan, hogy a személygépkocsik környezetszennyező hatása csökkenjen. Bár nyilvánvalóan elsődlegesen az útiköltség-csökkentése a célja az úgynevezett „car sharing”-nek – amely hazánkban is egyre rohamosabban terjed, éppen a napokban láttak napvilágot az adatok, miszerint már 80.000 ember regisztrált a hazai autómegosztó rendszerbe –, azért kellemes abba is belegondolni, hogy közben a környezetünket is óvjuk. Az állam is nyit az elektromos autózás felé, és próbálja segíteni a térhódítást azzal, hogy van lehetőség elektromos autók beszerzését és lízingjét támogató pályázatra, valamint hamarosan elérhető lesz állami támogatással igénybe vehető töltőtelepítési program is.   

    

  Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3213739144

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A poszter sejtetésével szemben azt láthatjuk, hogy az értékesített elektromos autók - a minden médiaszennycsatornából ömlő ingyen reklám, szüntelen és véget nem érő agymosás, az elektromos járművek vásárláskori állami sarcok elmaradásával történő támogatása, az adók és járulékok nélküli ingyen üzemanyag, a parkolási és közlekedési kivételezettség ellenére az értékesített járművek mennyiségén belül elenyésző kisebbséget alkotnak:
www.theicct.org/sites/default/files/publications/ICCT_Pocketbook_2016.pdf

"The market share of hybrid-electric vehicles
in the EU was 1.5"% of all new car sales in 2015.
In the Netherlands (3.3"%) and France (2.2"%)
hybrid vehicles make up a much larger share of the
market than in the rest of EU Member States,
with fewer hybrid vehicles sold in the Netherlands
than in previous years, due to a change in
the national vehicle taxation scheme. More than
one-fourth of all new Toyotas sold in the EU
were hybrid-electric. For comparison, in Japan
more than 19"% of all new car sales in 2015
were hybrids, and in the U.S. the share of hybridelectric
passenger cars was around 5"%."

evobsession.com/electric-car-sales/

Felhívnám továbbá a poszter helyett a posztjait összeollózó samesze és az agyatlan méregzöldek figyelmét arra, hogy a hibrid hajtás az nem elektromos autó, mert egy hibrid jármű lelke továbbra is az olyannyira gyűlölt és megvetett belsőégésű motor.

A jövőre vonatkozó megalapozatlan és vicces jóslataik helyett a poszter és a samesze inkább lottózzon, mert nincs az a haladár törvényi terror, betiltás és méregzöld tombolás, állami kedvezmény, ami a ma versenyképtelen és közepes (100-150 km oda vissza, télen, vagy nyáron) távolságokon is használhatatlan elektromos közlekedést versenyképessé tehetné.

Ennek ugyanis műszaki és fizikai korlátai vannak, melyeket minden értelmes ember ismer, aki közlekedéssel foglakozik.
Csak párat felsorolva:
- nincs olyan energiatároló kapacitás, mely a viccesebbnél viccesebb elektromos járműkorcsokat akár csak egy múltszázadi szocialista autócsodához nagyságrendileg hasonló hatótávval és kényelemmel ruházná fel.
- nincs töltőkapacitás a városi hálózatokon sem a személy, sem a haszonjárművekhez, nem, nem töltőfejektől írok, azok sincsenek, de nincs hálózati teljesítmény sem, mert a városi hálózatokat nem elektromos közlekedésre méretezték. Sehol.
- nincs a piacon elegendő nyersanyag a szükséges akkumulátor kapacitás elkészítéséhez és belátható időn belül nem is lesz ilyen forrás, mert sem feltárva, hozzáférhetővé téve nincsenek az érckészletek, sem a földrajzi elhelyezkedésük nem alkalmas a tömeges termelésbe vonásukra.
- végül, de nem utolsó sorban az akkumulátorok újrahasznosítása nem megoldott. Sehol. A legveszélyesebb ipari hulladékok közé tartoznak, mikroméretekben is.

50 éve olvassuk ilyen cikkek millióiban, hogy az olaj elfogy.

Azt is olvassuk 50 éve, hogy már holnap meg lesz oldva:
- a hidrogén alapú közlekedés. Nem, nincs megoldva. Még a hidrogén tárolása sincs megoldva, nem, hogy a gazdaságos és fenntartható felhasználása a közlekedésben.
- a versenyképes és gazdaságos elektromos közlekedés.
Látszik a statisztikákban mennyire van megoldva.
Semennyire.

A járműmegosztó rendszerek sehol a világon nem rentábilisek (még nálunk sokkal gazdagabb régiókban sem) és nincs az a közgazdasági trükk, mellyel ezt a szolgáltatást üzletileg megtérülővé lehetne tenni Magyarországon.
A MOL joga a saját extraprofitját bubia és fapados dodzsemekkel folytatott PR kampányba tolni, de ezt butaság működő alternatív közlekedési megoldásnak tekinteni.
Sziasztok
2014 ben kaptam egy autót
A neve
Ford Fusion
Hybrid
5.9 litert fogyaszt màr 2 ève.
Eleinte 5.2 ès 5.6 l között volt a fogyasztàsa , de a tèligumi cserèjèvel àtlagban 5.9 nèl beàlt a műszermèrő.
Nagyon de nagyon megvagyok elègedve az autóval.
Àtlag sebessèg 80 ès 115 km között van
115 fölè nem szabad menni mivel tiltja Canadàban a szabàlyzat .
Mehetsz de kemènyen $ 500 fizetsz ha tullèped a megengedett sebesèget.
Benzinmotoros ès akumlàtoros.
Ezt ugy kell èrteni , hogy az akumlàtorokat( elnèzèst ha nemirtam helyesen) a kerekek töltik fel.
Nyàron több km ert tudok vele megtenni amikor a nyàri gumik vannak a kerekeken.
Tehàt kivàló autó
Ford Fusion Hybrid

HYBR
@Éhesló:
a hybrid Ford Fusion autó környezetkímèlő mert fele annyi üzemanyagot fogyaszt mint az előző autóm volt .
Ford Focus
A kerekek töltik fel az akumlàtort
Imàron 4 ève.
130 ezer km ert vezettem ez idàig
@Maria Laszlo: a családban van két hibrid is.
Mindkettőt belsőégésű motor hajtja, amikor a korlátozott kapacitású akkumulátoraikból kifogy a szusz.
Nem elektromos autók.
A tied sem az.
Hibridek.
@Éhesló:

"A járműmegosztó rendszerek sehol a világon nem rentábilisek (még nálunk sokkal gazdagabb régiókban sem) és nincs az a közgazdasági trükk, mellyel ezt a szolgáltatást üzletileg megtérülővé lehetne tenni Magyarországon.
A MOL joga a saját extraprofitját bubia és fapados dodzsemekkel folytatott PR kampányba tolni, de ezt butaság működő alternatív közlekedési megoldásnak tekinteni."

Azzal együtt, hogy jelen formájában a villanyautózás ilyen fokú erőltetése mind tecnikai, mind közgazdasági nonszensz, a különböző járműmegosztó rendszerek terjedését nem tartom rossz iránynak.

Annyiban igazad van, nem mindenkinek, és nem mindenre megoldás, de rengeteg embernek hasznos lehet, akiknek napi szinten a városban tényleg csak pár percre, esetleg egy-két órára van autóra szükségük.

Hosszú távon természetesen ezt is rendszerszinten, az elővárosi, és a városi közösségi közlekedéssel összehangolva lehet(ne) fejleszteni.

Egyebekben kíváncsi lennék energiaszakértő úr véleményére, hogy mennyiben környezetbarát jelenleg Németországban az egyre több villanyautót éjszaka a rendszerszinten több, mint 50%-ban szénalapú árammal tölteni. :D
Bocsànat
Èn nem irtam , hogy az Èn autóm elektromos
Azt irtam , hogy Ford Fusion Hybrid ès , hogy akumlàtort a kerekek töltik fel imàron 4 èves az autóm.
Tudom hogy nem elektromos .
Fogalmam sincs , hogy az akumlàtorok meddig fogjàk birni .
Mikor fogy ki belőlük a szusz
Ez az első ilyen tipusú autó amit vezetek.Èn az üzemanyag fogyasztàsàt nèztem amikor vàsàroltuk .
Nem mindegy , hogy mennyibe kerül egy tele tankolàs .
@Éhesló:
Olvasd el mèg egyszer amit irtam .
Az autóm Hybrid ès nem elektromos .
A kerekek töltik fel az akumlàtort.
Ès biztosan valamikor az akumlàtor felfogja mondani a szolgàlatot kifo fogyni belőle a szusz ahogyan irod.
Remèlem azèrt mèg sokàig nem fog bekövetkezni ès sekàig fog szolgàlni.
Szeretem az autómat.
@Maria Laszlo: Bocsànat a helyeríràsi hibàkèrt
Egy egyszerű példa a sötétzöldeknek, ezt talán még az ő képességeikkel is meg lehet érteni:

Ha nem a kútba henem a kút kávájára szarsz, és belelököd, vagy megvárod, hogy az eső a kútba mossa, a végeredmény szempontjából az út tök mindegy, szaros vizet iszol.

Ennyit az "elektromos autókról".
@FayRodisz: A kút kávájáról még el lehet távolítani, a kútból már nem.
@Éhesló: Ha ez mind igaz lenne, igazolná az azt az elméletet, hogy - az elektronikát és hozadékát kivéve - stagnál a technológiai fejlődés.
Még jó, hogy a belső égésű motort sikerült feltalálni, különben a fejlődés csúcsa a konflisló mikroprocesszoros vezérlésű zabadagolója lenne! :)
@Alick:

A kút kávájáról sincs eltávolítva. Pont ez az amit a sötétzöldek nem tudnak agyilag felfogni, a szennyezés az elektromos autóknál is létezik, csak vagy belelökve, vagy belemosva, de mindenképpen a kútba kerül.
@Alick:

Miért? Nem stagnál?
Keresd meg a telefon vs. asztalnyi cucc fotót. Semmi olyat nem találsz a telefonban ami az asztalon nem létezne, mindössze a gyártástechnológiának köszönhetően egy kis térfogatba sikerült zsúfolni a 30-40-50 évvel ezelőtt is létező akkor még nagyméretű eszközöket.
Ami valódi fejlődés az egy kézen is meg lehet számolni, emlékeim szerint az utolsó nagy "áttörés" a memrisztor volt pár éve, amit vagy 30-40 éve már felvázoltak, csak most sikerült technológiailag elérni.
@Alick: szerintem cáfold bármelyik forrásomat, állításomat, ne fikázd.

Elektromos autók léteztek már a XIX. szd. végén is:
player.hu/tech-auto/auto-motor/villanyautok-a-szazadfordulon/

Senki nem tiltotta be őket, szimplán ugyan azokkal a gondokkal küzdöttek, mint a maiak:
- korlátozott hatótáv az akkumulátorok kis energiatárolóképessége miatt,
- korlátozott élettartam az akkumulátoraik gyors elhasználódása miatt,
- magas gyártási költségek az akkumulátoraik miatt,
- nehézkes töltés - az akkumulátoraik miatt.

Az eltelt 130 év alatt az akkumulátor technológia sokat fejlődött, de nem képes még arcátlan agymosással, állami támogatásokkal és sarc nélküli energiaforrással sem beelőzni a belsőégésű motorokkal hajtott járműveket még a személyszállításban sem, nem, hogy a városi/közúti teher-, és személyszállításban.

Nem akarok csalódást okozni neked, de nem csak a belsőégésű motorok lépték le az elektromos motorokat, mint erőforrást a mobilitás minden területén (tengeren, vasúton, közúton, városokban is), hanem a külső égésű (gázzal és ásványolaj származékokkal hajtott) külső égésű motorok hatalmas családja is.
Az emberiség energiaellátásában is.

Ha ezt sikerült megemésztened, akkor talán megérted, hogy az amiről itt a poszter hazudozik, jósolgat még a ködös jövő.
Lottózzatok, ha jósok vagytok.

A méregzöld marháskodást, eszement voluntarista törvénykezést, arcátlan pozitív diszkriminációt és belsőégésű motorok elleni aljas terrort pedig hagyjátok abba.

Bízzátok a mérnökökre, feltalálókra, hogy tegyék a dolgukat és hidd el tenni fogják.

Az eltelt 300 év tapasztalatai alapján sikeresebben és hasznosabban, mint a társadalommérnökök, haladárok, voluntarista politikusok és egyéb agyamentek.
@FayRodisz: Az elektromos autónál - és más ipari termékeknél is - szigorú előírásokkal lokalizálható és kézben tartható a környezetterhelés.
Ugyanez a belső égésű motoroknál azt jelentené, hogy az égésterméket zárt tartályban kéne összegyűjteni és leadni feldolgozásra.
@Maria Laszlo: a hibrid járműved akkumulátorait nem csak a járműved kerekei töltik, hanem a beleépített belsőégésű motor is képes rá - a közösített hajtásláncon keresztül, álló helyzetben is.

Nézz utána a jármű kezelési utasításában, de vannak olyan járművek, ahol ez a töltési folyamat a műszerfalon és /vagy beépített képernyőn is megjeleníthető.
@Éhesló:

az általad felvetett problémákra megoldás, amit a Quant, illetve Quantino fejlesztői kitaláltak... nem is értem, miért nem terjedt még el.
@Éhesló: Önmagában az elektromos hajtás csaknem minden paraméterében jobb és egyszerűbb, tartósabb (bár ez a gyártóknak nem feltétlenül üzlet) a belsőégésű motornál.
Pl. a nagysebességű vasút ma már szinte kizárólag elektromos meghajtásra épít.
Az energiaelőállítás és elosztás növekvő igényei tervezett beruházásokkal kielégíthetők, kb. 100-130 éve a villamos 1-2 évtized alatt leváltotta a lóvasutat.

Külső elektromos táplálás híján jelenleg a hátrány a hordozható energiaelőállítás és tárolás kezdetlegessége, ami az utóbbi 100 évhez képest az utóbb évtizedekben éppen csak elkezdett fejlődni.

Budapesti látogatása alkalmával a kollégámnak volt alkalma szót váltani George (György) Friedman-nal (stratégiai kutató) arról, hogy milyen technológiákba lesz érdemes egyre inkább befektetni... a lokalizált elektromos energiatárolás az első helyen szerepelt. Nemcsak az elektromos autó miatt, hanem mert katonáék is igencsak érdeklődnek a téma iránt, ami jellemzően felülírja a civil fejlesztések totyogásait:

www.youtube.com/watch?v=kwnPgscg0vU
@elzee: www.mvmpartner.hu/hu-HU/Szolgaltatasok/Villamos-Energia/Erdekessegek/Vanadiumos

Az elektrolit áramlással működtetett "akkumulátorok" régóta ismertek és van pár vanádiumredox pilot projekt is, ami ezeken alapul.
Valóban jó lenne ilyen megoldást találni, a gyors utántöltés nagy előny.

Sajnos még nem ipari megoldások ezek, ahogy az így energiát termelő berendezések sem azok.
Évtizedek óta nem.
Nem tartom valószínűnek, hogy 10-15 éven belül azzá válnának.
@Alick: nem nagyon értetted meg amit leírtam,ráadásul az ingyen és szívességből megadott forrásokat sem olvastad el.

Ott van közöttük 130 éves példa vezetékre kötött elektromos járművekről.
Ez nem újdonság.
A kötött pálya sem az.

De ez nem alkalmas egyéni közlekedésre és áruszállításra sem, nem is szólva arról, hogy a városi személyszállításra is csak veszteséggel, gazdaságtalanul.

A vasúti villamos vontatás a világban csak olyan vonalszakaszokon működik, ahol a stabil országos hálózatok rendelkezésre állnak hozzá.
A világ nagyobbik felén nincsenek ilyen hálózatok. Még nálunk is csak a fővonalakon.
A villamosokat a belsőégésű motorokkal hajtott autóbuszok váltották le és egészítették ki Budapesten és a világban is.

Nem az elektromos motorokkal/generátorokkal van gond, hanem annak az energiának a tárolásával, amivel működtetheted, mint azt te is felismerted.

Sehol nem írtam azt, hogy a kutatásokat, fejlesztéseket abba kellene hagynia bárkinek.
Azt írtam, hogy:

"Az eltelt 130 év alatt az akkumulátor technológia sokat fejlődött, de nem képes még arcátlan agymosással, állami támogatásokkal és sarc nélküli energiaforrással sem beelőzni a belsőégésű motorokkal hajtott járműveket még a személyszállításban sem, nem, hogy a városi/közúti teher-, és személyszállításban.

Nem akarok csalódást okozni neked, de nem csak a belsőégésű motorok lépték le az elektromos motorokat, mint erőforrást a mobilitás minden területén (tengeren, vasúton, közúton, városokban is), hanem a külső égésű (gázzal és ásványolaj származékokkal hajtott) külső égésű motorok hatalmas családja is.
Az emberiség energiaellátásában is.

Ha ezt sikerült megemésztened, akkor talán megérted, hogy az amiről itt a poszter hazudozik, jósolgat még a ködös jövő.
Lottózzatok, ha jósok vagytok.

A méregzöld marháskodást, eszement voluntarista törvénykezést, arcátlan pozitív diszkriminációt és belsőégésű motorok elleni aljas terrort pedig hagyjátok abba.

Bízzátok a mérnökökre, feltalálókra, hogy tegyék a dolgukat és hidd el tenni fogják.

Az eltelt 300 év tapasztalatai alapján sikeresebben és hasznosabban, mint a társadalommérnökök, haladárok, voluntarista politikusok és egyéb agyamentek. "
@Éhesló: "Bízzátok a mérnökökre, feltalálókra, hogy tegyék a dolgukat és hidd el tenni fogják."

Ebben egyetértünk. :)
Különösen, ha haditechnikai kutatásokról van szó.
Amikor kiderül, hogy a dízel motorral gyártott személygépjárművek elleni hisztéria csak egy aljas manipuláció a sok sok aljasság sorában:

www.eike-klima-energie.eu/
ruhrkultour.de/argumente-gegen-den-irrsinn-des-diesel-verbots/
www.anonymousnews.ru/2018/03/07/fahrverbote-stadt-muenchen-manipulierte-schadstoffwerte-zum-nachteil-von-diesel-besitzern/

Akinek a magyar fordítása kell guglizzon rá erre:
Dízeldémonizálás