IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (1) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (1) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (45) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (24) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (50) energiewende (2) ENSZ (9) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (19) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (87) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (25) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (77) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (29) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (39) gazdasági növekedés (26) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (9) klímavédelem (50) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) környezeti cél (40) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (2) környezettudatos (2) környezetvédelem (2) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (1) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (20) megújuló energiaforrások (91) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (3) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (43) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (248) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (38) szélerőmű (1) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (5) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (3) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

resized_shutterstock_45049717.jpgA már mérgező – azaz az egészségügyi határértékeket jócskán meghaladó – szintet elérő különféle szennyezések körülbelül 200 millió ember életére vannak hatással ma globálisan. A fokozottan veszélyeztetett területeken a gyermekek gyakran születési rendellenességekkel jönnek a világra, nem ritkán 30-40 IQ-ponttal alacsonyabb intelligenciaértékkel, testi deformitásokkal. Ezeken a területeken a várható élettartam sajnos igen alacsony, mintegy 45 év, köszönhetően a rákos és egyéb megbetegedéseknek. A szennyezés érintheti a szárazföldet, a vizeinket, a levegőt, de beszélhetünk zaj-és fényszennyezésről is.

A települési szilárd hulladék mennyisége világszinten jelenleg 1,3 milliárd tonnát tesz ki, amely előrejelzések szerint 2025-re majdnem megduplázódik, elérheti akár a 2,2 milliárd tonnát is. A legnagyobb hulladéktermelő régiót egyébként az OECD-országok (44 százalék) jelentik, majd utánuk következik Kelet-Ázsia és a csendes-óceáni szigetek térsége (21 százalék), a dobogó harmadik fokán pedig Latin-Amerika és a Karib-térség áll (12 százalék).     

A vizeinket ért szennyezés általában a különféle kemikáliáknak, valamint egyéb veszélyes anyagoknak köszönhető. Ezek mellett a szennyvíz, a rovarirtó szerek és a mezőgazdasági termelésből származó műtrágya, valamint az olyan fémek, mint az ólom és a higany azok, amelyek a vizek szennyezettségének fő okozói. Földünk mintegy 71 százalékát borítják óceánok és tengerek. A mindennapi ember szeme előtt az ezeken a vízfelületeken, eldugott parti szakaszokon, mély tengerekben lévő hulladék rejtve marad. Annak ellenére, hogy nem szembesülünk a pusztító látvánnyal, a probléma még jelen van. Az ENSZ adatai alapján körülbelül 783 millió ember nem jut megfelelő minőségű tiszta vízhez, valamint 2,5 milliárd ember él nem megfelelő higiéniai körülmények között – köszönhetően az emberi hulladéknak. És akkor már azt is meg kell említeni, hogy a vízfelszín felmelegedése is komoly problémát okoz az élővilágra nézve, amelyet egyébként hőszennyezésnek, vagy más néven termikus szennyezésnek nevezünk.

A szárazföld- és a vízszennyezés mellett ott van még a levegőszennyezés is. A tüzelőanyagok elégetésével korom kerül a levegőbe, amely légúti megbetegedéseket okozhat. Más típusú szennyezés, amikor veszélyes gázok, mint amilyen a kén-dioxid, a szénmonoxid, a nitrogén oxid és egyéb kémiai gőzök kerülnek a levegőbe. Végezetül a légszennyezés bekövetkezhet az üvegházhatású gázok, mint amilyen a szén-dioxid, kibocsátásának következményeként is. Mindent összevetve a levegő szennyezettségének köszönhetően évente kétmillió ember veszíti életét valamilyen légzőszervi megbetegedésben, idő előtt.  

Bár a zajszennyezettséget nem annyira vesszük észre, kutatások kimutatták, hogy a magas zajszint káros hatással bír az egészségre. Az állatvilágnak is rosszat tesz a hangos környezet: a víz alatti zajszennyezés következtében a bálnák navigációs rendszere összezavarodik, valamint a vadállatok hangosabban kénytelenek kommunikálni, amely megrövidítheti az élettartamukat. A nagyvárosoknál és metropoliszoknál megfigyelhető fényszennyezettség kihatással van több állatfajra is. Bizonyos madárfajok például a fény miatt szokatlan órákban is énekelnek, de befolyásolhatja a madarak költözési időszakát is, ugyanakkor a növények virágzási időszaka is teljesen felborulhat a mesterséges fény miatt.

A kérdés már csak az, hogy mit tehetünk mi, átlagemberek, ezeknek a negatív hatásoknak a visszafogására? A válasz a kérdésre nem egyszerű: semmit és mindent. A globális mérték szerint semmit, hiszen egy ember erőfeszítése még egy fél cseppet sem jelent a szennyezés tengerében. Viszont sok fél csepp, megtölt egy poharat, kádat, medencét, óceánt. Fontos tehát tudatosan kezelnünk a fenti hulladékokkal kapcsolatos döntéseinket, kezdve azzal, hogy a komposztálható és újrahasznosítható hulladékot külön gyűjtjük, egészen odaáig, hogy tudatos választói és vásárlói döntéseinkkel kényszerítjük egy kevesebb hulladékot és mindenféle szennyezést kibocsájtó működésre a vállalatokat. Ha nem is azonnal, de javulás biztosan elérhető, érdemes tehát fél cseppnek lenni a tengerben!

Forrás: Live Science

 

  Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr2813724896

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ezzel teljesen egyetértek. Ne szemetelj, ne pazarolj, légy takarékos, légy környezet tudatos, és buzdíts erre másokat is. Én igyekszem így élni.
Amíg a kormányok bevételeik jelentős hányadát a forgalmi adókból, meg ilyen-olyan termékdíjakból nyerik, addig cseppet sem érdekeltek abban, hogy szabályozzák a hulladékok termelését.. mert a hulladék kezelés csak okozat. Amíg 80gr. szeletelt szalámit 95gr. multilayer kompozit csomagolásban hoznak forgalomba, addig ne várjunk csodát. Ha a dohánytermékek csomagolását lehetett szabályozni (bár más szempontok okán) akkor simán lehetne racionalizálni a csomagolóanyagok terén tapasztalható káoszt. Pl. nevetséges, hogy a 2Ft értékű 'ásványvizet' 40Ft árú PET/PP palackba, BIO-PET címkével, szugor PE gyűjtőcsomagolással, reciklált hullámkarton és egyutas fa palettán hoznak forgalomba...amiknek a költsége nyilván beépült a termék fogyasztói árába, a termékdíjakkal fejelve természetesen..

Az állatvilág 'problémái' más lapra tartoznak.. az élet a Földön az alkalmazkodásról szól, fajok halnak ki (és haltak ki előttünk is) és születnek újak, meg a meglévők akceptálják a változó körülményeket. A biodiverzitás kevéssé tőlünk függő dolog.