IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (1) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (4) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (6) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (1) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (3) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (22) fenntartható (3) fenntarthatóság (92) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (2) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (2) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (3) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (4) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (13) klímavédelem (55) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (4) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (5) napenergia (45) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (1) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (1) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (261) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

resized_shutterstock_110065940.jpgAz Európai Unió a megtermelt áramának jelenleg már több mint 30 százalékát megújulókból szerzi, míg 2000-ben ez az arány csupán 12 százalék volt – derül ki egy friss elemzésből, amely a kontinens tavalyi energetikai arányszámait vette górcső alá. Ha a megújulók térhódítása ebben az ütemben zajlik, akkor 2030-ra ezek az energiaforrások elérhetik akár az 50 százalékot is. Ebben a tekintetben az élen Németország és Anglia állnak. Nyugat-Európában a szabadban is kellemesebb a tisztább levegő miatt, mint keleten.

A riportból kiderül, hogy a szélből, napból és biomasszából származó energia az összvillamosenergia-termelés 20,9 százalékát tette ki 2017-ben az Európai Unióban, további 9,1 százalékot jelentett a vízből származó energia. Összehasonlításképpen a tavalyi adatok alapján szénből a teljes villamosenergia-termelés 20,6 százalékát, míg földgázból 19,7 százalékát állítottak elő. Ez vitathatatlanul egy nagyon pozitív elmozdulás a megújulók irányába, hiszen öt évvel ezelőtt a szénnel (27,2 százalék) és földgázzal (17,9 százalék) együttesen megtermelt áram a kétszeresét tette ki a szélből, napból, illetve biomasszából nyert energiának. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy ennek a növekedésnek az 56 százalékát Németországnak és Angliának köszönheti az Unió még úgy is, hogy ez a két ország az egész blokk teljes áramtermelésének kevesebb, mint 30 százalékát állítja elő. 

Mindeközben az áramfogyasztás tavaly 0,7 százalékkal emelkedett. Egymás után ez a harmadik olyan év, amelyben folyamatos növekedés figyelhető meg ebben a tekintetben. Ez az emelkedés várhatóan folytatódik, ahogyan például egyre több elektromos autó jelenik meg az utakon felváltva a benzines vagy dízeles gépkocsikat.

Üröm az örömben ugyanakkor, hogy a megújulók látványos növekedésének ellenére egyelőre azt tapasztaljuk, hogy a szén-dioxid kibocsátás is növekszik. Ha vetünk egy pillantást Európa térképére, akkor azt láthatjuk, hogy Kelet-Európában és a balkáni országokban sokkal szennyezettebb a levegő, mint némely nyugat-európai országban. A WHO 2017-es felmérése pedig azt is bemutatta, hogy Európa e régióiban a legtöbb éves szinten a levegőszennyezés következtében történő halálos megbetegedés. A bolgár főváros, Szófia például jelenleg második krízisét éli légszennyezés tekintetében. Pár héttel ezelőtt a város polgármestere megkérte a lakosságot, hogy egy ideig ne használják az autóikat, és felhívta arra is a figyelmet, hogy (főként a gyermekek és az idősek) minél kevesebb időt töltsenek a szabadban. A WHO szerint Magyarország, Bosznia Hercegovina, Macedónia és Lengyelország is a gyengén teljesítő országok közé sorolhatók. 

Bár egyelőre megújulók terén észlelhető egyfajta megosztottság Európán belül, az is jól látszik, hogy a nyugati, fejlett országok húzóerőt jelentenek a többi ország számára: nem csak követendő példaként járnak elől, de az ott lévő tudás, technológia sok esetben átvehető, „pusztán” az adott országra kell adaptálni a máshol már letesztelt és működőképes folyamatokat. Természetesen az átvett rendszereket tudni kell a jogi és egyéb környezeti sajátosságokat figyelembe véve az adott országra szabni, amely azt is jelenti, hogy a szaktudást és a pénzt semmiképpen sem lehet megkerülni. Arról nem is beszélve, hogy ezeket a struktúrákat aztán profi módon működtetni is szükséges.

  

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr8513692004

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arról kellene adat hogy a hőszivattyúk mennyit termelnek, mára a legforróbb téma lett, és nem csak kis méretben 5-6KW hanem 50-500KW teljesítménnyel is. Egyben választ adna a villanyfogyasztás növekedésére.
khmm Németo. kb 70%-át nem megújólóból szerzi annak is nagy része szén ami a legszennyezőbb...
@whatisevenworse:
Lignit, nem? Ami még szennyezőbb.
A rosszul teljesítő Magyarországon épülni fog egy atomerőmű, ami nem szennyezi a levegőt. De azellen meg epét okádnak a sötétzöldek.

@whatisevenworse: Németország a nagy aromenergia-ellenes felhorgadás mellett azért bőszen vásárolja a francia atomerőművekben megtermelt áramot. Meg égetik a barnaszenet, lignitet, ami több sugarzást juttat a légkörbe, mint bármelyik atomerőmű. De a propaganda nyomja a zöld energiát.
@VHB: A gond ezzel csak az, hogy a nap és szélenergia termelése kiszámíthatatlan, gyakran akkor van belőle sok, túl sok, amikor egyáltalán nincs rá szükség, és akkor nincs, amikor növekszik a fogyasztás.
Túltermeléskor persze a rendszer-üzemeltetőnek áron alul kell adnia tovább a fölösleget, sőt olyan is gyakran fordul elő, hogy még nekik kell fizetni, hogy elhasználják. Közben meg a termelőktől az államilag kötött áron kell felvásárolniuk az áramot. Ez komoly veszteség.
Megújulóból gazdaságosan csak a vízerőművek üzemelnek, ezek azok amiket viszont a hazai sötétzöldek gyűlölnek. Még mindig nem értik, hogy Bős-Nagymaros ellehetetlenítése egyrészt mekkora balfogás volt, másrészt ott és akkor ők csak a balek szerepét kapták. Az nem a környezetvédelemről szólt.
A biomassza/biogáz/bioüzemanyagokra épülő energiatermelés viszont tervezhető. Akkor lehet bekapcsolni a termelést, amikor szükséges. A gond ott van, hogy az erre használt termőföldön élelmiszernövényt ekkor nem termelhetnek, vagyis számolni kell a kieső élelmiszerrel is mint veszteséggel. Azaz ez sem gazdaságos. Mellesleg a bioenergia-termelés is masszívan szennyezi a levegőt, még ha nem is akarják a statisztikákba felvenni. Kimutatták ugyanis, hogy a fatüzelés elsavasítja az esőket. Nem most, hanem a hatvanas-hetvenes években.
@karandash:
Németországgal példálózni komoly hozzá-nemértés.
Csak egy példa, Atomemergia infó:
"2016. január 8-án este 18 órakor a francia villamosenergia-termelés 68 százaléka atomenergiából származott és ennek eredményeként a francia szén-dioxid-kibocsátási érték csak 100 g/kWh volt. Ezzel szemben ugyanebben az időszakban a német villamosenergia-termelés 68,75 százalékát a szén-, gáz- és olajtüzelésű erőművek biztosították. A különbség számottevő. Németországban 1 kWh áram megtermelés 630 g szén-dioxid-kibocsátással járt. Hatszor annyival többe, mint Franciaországban...."
@medvegy: A biomassza egy része mezőgazdasági "hulladék"-konkrétan szalma. Az nem von el termőterületet viszont a visszaforgatása hiányzik a talajból-vagyis műtrágyázni kell, tehát adtunk a szarnak egy pofont. Energianövényeket lehet termelni olyan területen is ahol élelmiszert nem, belvizes részeken, szennyezett talajon stb. De ezekből is égetéssel lesz energia, ugyanúgy hő és széndioxid kibocsátással jár mint a fosszilis energiahordozók felhasználása.
@Boar.: "De ezekből is égetéssel lesz energia, ugyanúgy hő és széndioxid kibocsátással jár mint a fosszilis energiahordozók felhasználása."
Ez igaz.. de ez a CO2 csak körforog, nem halmozódik.. ugyanis újra és újra beépül a biomasszába. A lignit erőműből jövő egy része is(talán) csak messze nagyobb a termelés, mint ahogyan a biomassza elnyeli.
Persze jó lenne tudni, hogy a szalma 100+ kilométerre való szállítása mennyi üzemanyagot emészt fel.
@medvegy: "Kimutatták ugyanis, hogy a fatüzelés elsavasítja az esőket. Nem most, hanem a hatvanas-hetvenes években."

Nagy felfedezés... CO2+H2O >>>H2CO3 Szódavíz hull az égből. Ez minden szénhidrogén elégetésekor lejátszódik.. a nagyobb baj a barnaszenekkel együtt elégetett kénnel van. (Meg a diesel üzemanyagban jelenlévővel..)Viszont elvileg egészen jól ki lehet mosni a koncentrált kibocsátású erőművcek füstjéből.
Nincs "deklarált" szén dioxid molekula...a fosszilis energiahordozóból származó széndioxid ugyanúgy beépülhet a növényekbe mint a szalmából vagy fa aprítékból keletkező. Ha van termőterület és azon növényt termesztünk, az széndioxidot fog megkötni. Kicsit álságos dolog együtt kezelni a biomassza tüzelést a nap és szélenergiával, már csak az említett ok miatt is, az így elhasznált melléktermék sokat kivesz a talajból. Tápanyagot is, és kezdenek rájönni, hogy vizet is. A tápanyagot lehet lokálisan pótolni de a talaj vízháztartását sokkal nagyobb területen teszi tönkre mint ahol a tényleges termelés folyik. Ez utóbbi az energianyár/fűz kapcsán jött elő. Nem ez a jövő, ezzel csak a galacsint tologatjuk. Ahogy egyre nagyobb mértéket ölt az elsivatagosodás, a termőföld értéke megnő, valamint választanunk kell, hogy a csökkenő területen a növekvő népesség élelmiszerét állítjuk elő vagy ilyen látszatmegoldásokkal energiát termelünk.
"Nincs "deklarált" szén dioxid molekula...a fosszilis energiahordozóból származó széndioxid ugyanúgy beépülhet a növényekbe mint a szalmából vagy fa aprítékból keletkező."

Persze..sőt.. még el sem tüzeltük, de már sarjad az új növény...
Még mindig jobb körforgásban tartani, mint szaporítani a CO2-t.. Persze, atuti az lenne, ha csökkenteni lehetne... de gazdaságosan ez azért még nem megy. :)
@whatisevenworse: Na ja, az atomerőműveket hazavágták, de a dinamikus gazdaság- és iparfejlődés miatt kell az energia. És komoly rémhírek terjengenek arról, hogy településeket kellett lebontani a külszíni fejtésű szénbányák miatt.
@Womb Raider: Nem kéne ilyen nagyképűnek lenned a semmire.
Nem az elégetett széntartalommal van baj, hanem a bioanyag által tartalmazott kénnel és foszforral és nitrogénnel.
Ezek okozzák a baj nagyobbik felét, a kisebbiket a szén.

Mondjuk a szénsav eléggé instabil, a nyomásingadozásra is felbomlik, de a kén, vagy kénessav, a nitrogén-oxidból keletkező salétromsav és a foszforsav már sokkal nehezebben bomlik le. Több bajt is okoz, pl. a mészkőből készült műemlékekben, szobrokban.
@Boar.: A mezőgazdasági hulladékok felhasználása mondjuk még annyiban gazdaságos, hogy most különben kidobnák.
A szalma régebben fontos almozó volt, de amióta alig tartanak háznál, istállóban állatokat nincs túl sok felhasználása. Az angolok néha építőanyagnak használják például. A gerendaváz falát töltik ki szalmabálákkal, és kétoldalt bevakolják. Jó hőszigetelő és aránylag olcsó.

" Energianövényeket lehet termelni olyan területen is ahol élelmiszert nem, belvizes részeken, szennyezett talajon stb."

Már amilyet. A mostani "szuperturbó" energianövényeknek jó termőtalaj kell, ugyanolyan jó mint az élelmiszernövényeknek.
Mellesleg azt tudod, hogy a német biodízelhez itt termelik a repcét, ami tulajdonképp élelmiszer minőségű olajat is adhatna nekünk?
@medvegy: Nem csak a repcénkből lesz energiahordozó. A kukorica jelentős része is így végzi. Egy bioetanol gyár éves szükséglete egymillió tonna. Jelenleg van három ilyen gyárunk, az éves termelés pedig öt és tízmillió tonna között van.
A szalma nem csak almozóként jó hanem visszatárcsázva vagy a tarlón elégetve táplálja a talajt. Ezzel, hogy mindent lehordunk a földekről, csak kifelé veszünk a termőtalajból. Ugyanez a helyzet az erdőgazdálkodással, a teljes ökoszisztémát felborítjuk azzal, hogy bedarálunk mindent. Nem tudom, mi lesz a következő, összeszedjük a lehullott avart is?
@medvegy: "Az angolok néha építőanyagnak használják például. A gerendaváz falát töltik ki szalmabálákkal, és kétoldalt bevakolják. Jó hőszigetelő és aránylag olcsó."

Azért nem szívesen lennék egy ilyen házban amikor kigyullad.
@Boar.: Ráadásul a műtrágya előállításához is energia kell, a földet fel kell szántani, a terményt le kell aratni, stb. A biomassza szerintem igazán csak papíron megújuló. A szél már inkább az, csak az meg nem fúj mindenhol állandóan, ahogy vízerőművet sem jó ötlet az alföld közepére tervezni.
@midnightcoder2: "ahogy vízerőművet sem jó ötlet az alföld közepére tervezni."

Egy vízerőműnek csak az egyik funkciója az energiatermelés. Van sok más is, pl. hajózási, öntözési, és a víztározó partjain akár üdülőterület is kialakítható, meg akár halászni is lehet benne.

Amúgy Tiszalök, amellett hogy táplálja a Keleti és Nyugati főcsatornát és ezeken keresztül a hortobágyi halastavakat és öntözési lehetőséget biztosít a kelet-alföldnek, ad még ~50 gWh áramot évente.
Vagy ott van Kisköre a Tisza-tóval. Évente hasonló mennyiségű energiával, és milyen jól jött, amikor a románok elciánozták a Tiszát! Volt mivel felhígítani a mérget, és volt honnan regenerálódnia a folyó élővilágának.
@midnightcoder2: Kb. mint a faház. Az is az alapokig szokott égni.
@medvegy: Azért kétlem, hogy vízenergiában a közeljövőben utolérnénk az osztrákokat.
@medvegy: Ja, csak a szalma egy picit gyorsabban.
@midnightcoder2: Az lehetne egy előrelépés, hogy a talajművelést, műtrágyagyártást stb. valóban megújuló energiával működtetnénk. Persze egy vegyi üzem se szereti ha "ki/be kapcsolgatják" de mégis tervezhetőbb, előre programozhatóbb az energiafelhasználása mint a folyamatos üzemű dolgoké.
Ezen a repce dolgon gondolkozva, egy hektáron megterem cirka három tonna repce, abból lesz jó esetben ezerötszáz liter olaj. Namost ha megnézzük az előállítás energiaigényét, a talajművelés, a vetés, a betakarítás, rossz esetben szárítás(az mondjuk különösen nagy szívás) aztán csak el kell szállítani a feldolgozóba stb. a végén lehet, egy olyan szám jönne ki, hogy a környezetvédők kardjukba dőlnének...
@midnightcoder2: Mondjuk a most szokásos, utólag a régi falra szerelt nikecell hőszigetelés sem egy életbiztosítás, és még szörnyen büdös is ha ég.
Sok a pénzük, hobbiznak, pont.

Mi viszont fejlődni szeretnénk.
@medvegy: "Egy vízerőműnek csak az egyik funkciója az energiatermelés. Van sok más is, pl. hajózási, öntözési, és a víztározó partjain akár üdülőterület is kialakítható, meg akár halászni is lehet benne."
Ja...aztán pár évtized múltán kiderül, hogy az eliszapolódással nem tudnak mit kezdeni mert a kis mélységű síkvidéki víztározók ahová már amúgy is hordalékkal feldúsulva érkezik a víz, sokkal rosszabb felület/térfogat aránnyal rendelkeznek mint hegyvidéki társaik. Másrészt az energiaigényhez alakított vízszintmozgás a tározó alatti részen szépen felborítja a természetes folyamatokat mert a halak ívása, madarak fészkelése nem ahhoz van kódolva. Harmadrészt a derék germánoknak sikerült elmosni fél európát amikor az utolsó utáni pillanatig fogták vissza a tározóikba a vizet aztán mikor már nem bírtak vele, nekieresztették a nagyvilágnak, rekord méretű árhullámot okozva a Dunán. Lehet gyors sikereket elérni azzal, hogy belepiszkálunk a természetes folyamatokba csak sajnos a hosszútávú következményekkel nem divat számolni...
@Boar.: Régebben én is számolgattam ilyesmit. A végén az jött ki, hogy önfenntartáshoz kell cirka 5 kataszteri termőterület, a műveléshez egy traktor, vetőgép, stb. Plusz olajprés. Az olaj egy része kell a traktorba kombájnba, más része villanytermeléshez, hogy legyen világítás és a gépekhez áram.
A végén meg kellett állapítanom, hogy ha a maradék olajat eladom élelmiszernek, az olajpogácsát meg takarmánynak, akkor is csak vegetálna a rendszer.
@medvegy: Még mindig praktikusabb (légyszennyezési szempontból vizsgálva) erőműben elégetni, hasznosítani a megtermelt energiát ÉS szimplán ki lehet szűrni a kifogásolt szennyezőket (kén zömében, bár nem tudom, mennyi a szalma(fa/dudva/mezgazd hulladék) kéntartalma) A nitrogén miért is gond? A hamut meg vissza lehet szórni a földekre, és legalább némi káliumpótlást biztosít.
@medvegy: Valóban, ma már kisebb a szalma igény az álattartás volumenének visszaestével, de azért elég jelentős mennyiségű szalmát igényel a mélyalmos tojástermelés (mióta a ketreces visszaszorulóban van) a pulykatartás és a szennyvízkezelők is elég sok szalmát használnak az iszap felitatására. Vagy a gombatermelést is említhetném... Ezzel együtt a lokális kisközösségi biomassza hasznosítás talán előnyösebb lenne.
@Boar.: Bocs de a Duna az a Duna. Egészen más a földrajza meg az ott felépített vízlépcsők kialakítása.

Ami az eliszaposodást illet, minden vízerőmű tavát kotorni kell időnként, ez már csak így van. A duzzasztás mindig csökkenti a folyó sodrását. Ami pedig a biológiai hatásokat illeti, azt megfelelő tervezéssel minimalizálni lehet, vagy éppen hasznunkra is fordíthatjuk.

Mind a Tisza-tó, mind pedig a hortobágyi halastavak kedvelt pihenőhelyei a költözőmadaraknak és sok, már korábban eltűnt fajt is újra észlenek a biológusok.
@midnightcoder2: Vannak megoldások az égésmentesítésre... :) Ha meg megnézed, az USA mekkora területén építkeznek fából, hőszigetelik papírpéppel (mondjuk le is égnek időnként :) ) Szóval ez sem kockázatosabb.
@medvegy: Az tudtad, hogy a vízenergia kiaknázása milyen nagy metán kibocsátással jár? Plusz a metán messze-messze veszélyesebb hatású mint a CO2.
@Boar.: A Dunát jelenleg nem kotorják, mivelhogy az egy szem kotróhajó tönkrement... nem most, már jó ideje. A szlovákok helyeket építenek sóderből a túlparton, mi meg Hegyeshalomból hordunk sódert.. vagy nyitunk ideiglenes bányákat, ha pl. töltésnek kell..
@Womb Raider: Égésnél nitrogén-oxid keletkezik, amiből meg salétromsav lesz. Leírtam az előbb. A kocsiknál is ez az egyik legveszélyesebb kipufogógáz-összetevő, pedig a benzinben nincs is olyan sok. Annál inkább a levegőben.

Szilárd bioanyagnál nem tudod a szennyezőanyagokat kiszűrni, mert bele van épülve. A füstgázt persze szűrheted, de ilyen mennyiségben sok ki fog jönni.
@Womb Raider: Ez most vicc akar lenni, vagy komolyan gondolod?
Mert nálad nem igazán tudom eldönteni....
@medvegy: Ezt most nem értem... ki lehet szűrni..de az nem jó mert sok.. mi???
A NOX atmoszférikus nyomás alatt zajló égésnél is kritikus szennyező??? Mert, hogy az autóknál van bőven, az oké..
@medvegy: Minden tavat kotorni kell csak van, amelyiket nem győzik... Az eliszaposodás nem gyors folyamat de akkora területen mint a Tisza menti tározók, hosszú távon kezelhetetlen.
Na, gyorsan megnéztem.. valóban, van NOX, viszont az égéstér optimalizált kialakításával, kontrollált égetésnél jól redukálható , másrészt leválasztható a füstgázból és ez mégiscsak megoldahtóbb (1 kémény súlyos megawattokra) mint a háztartási tüzelőberendezések (gáz, de bármi más) esetében.
@medvegy: Persze, vicc... tudod, a bomló szervesanyag, ami a tározók fenekére süllyedt, az metánt is eredményez. Nézzél már meg egy táblázatot, ami a különféle energia előállítási módok szennyezési értékeit, kockázatait taglalja. Ha gondolod, túrok egyet, mert az atomcsapdán már két-három alkalommal kellett a hitetlenkedők meggyőzésére..
@Womb Raider: Eléggé otthon vagyok a kémiában is meg pár más területen, úgyhogy ismerem a jelenséget.
@Boar.: Valahogy pedig meg kell oldani, mert hosszútávra építették mindkettőt.
@Womb Raider: Én a fafűtésről beszélem az elején, a háztartási kazánokban meg kályhákban gyakorlatilag semmilyen füstszűrés nincs. Ráadásul a dráguló tüzelőanyag miatt mindenféle szemetet elégetnek az emberek, esténként büdös is van az utcánkban.
@medvegy: Hosszútávra tervezték...anélkül, hogy tisztában lettek volna a kockázatokkal, lehetséges következményekkel. Persze, lehet kotorni, aztán meg a fejet vakarni egyrészt a kotrás költségei miatt, másrészt a kikotort iszap elhelyezése kapcsán.
Abban igazad van, hogy sok vándormadárnak pihenőt biztosít. Nem csoda, a folyószabályozásnak nevezett durva környezetátalakítás előtt évezredes vándorút volt a Tisza mente. Önmagában az újraalkotott nagy vízfelület nem lenne elég. A környékünkön több olyan tározó is van ami bőven jó lenne a vándoroknak pihenésre, ettől függetlenül se a libák, se a darvak nem pihennek meg rajtuk, "nem úgy tanulták". Pedig 50-60 kilométerrel odébb néha ezerszám lehet őket látni a vetéseken is. Nem olyan egyszerű dolgok ezek, hogy pillanatképekből össze tudjuk rakni az egészestés mozit...
@medvegy: Akkor gondolom, csak kötekedtél :) Vagy vicceltél?

"Én a fafűtésről beszélem az elején, a háztartási kazánokban meg kályhákban gyakorlatilag semmilyen füstszűrés nincs. Ráadásul a dráguló tüzelőanyag miatt mindenféle szemetet elégetnek az emberek, esténként büdös is van az utcánkban."

Hát.. akkor biztosan nem vettem észre, hogy a szalmatüzelésű biomassza erőműről egy laza szökkenéssel a falusi spearhedek mellé kucorodtunk.
És megragadom az alkalmat, hogy a sok területen való jártasságod okán szívből gratuláljak!
(Viszont... igazad van, a hulladékok tüzelése már régi probléma, ennek addig megoldása nem nagyon lesz, amíg a gazdásági helyzetünk jelentősebb mértékben nem javul. Max... felállítják a kéményőrséget/füstvadászokat.. vagy mittudomén..
@Boar.: Az iszap (nyilván nem folyékony , friss állapotban) nem lenne alkalmas talajjavításra? Vagy arrafelé erre pont nincs szükség, minthogy a Tisza azt a régiót az elmúlt évszázadok során kismilliószor elöntötte, körbekanyarogta?)
@karandash: csak nem számolsz az atom cuccok évezredekig sugárzó hulladékával! Meg a fűtőelemek gyártásának maradandó erősen sugárzó hulladékával. Amíg a muszka átvette vidáman voltunk. Lignitet a magyarok égetnek. De a németek folyamatosan csökkentik a barnaszén használatot.
@baltazar72: Oké, a németek nem tüzelnek se uránnal, se szénnel.. akkor miből is lesz villanyuk?
Az erősen sugárzó hulladék tárolása bele van kalkulálva az atomenergia költségeibe. Viszont a szénerőművek sugárzó salakdombjai nem :) Végül: egységnyi előállított energiamennyiségre mekkora mennyiségű tárolandó hulladék jut Paks és mennyi mondjuk Visonta esetében? Már, ha a CO2-t is beleszámoljuk a környezetkárosító hulladékok sorába... mert hát ugye, attól, hogy nem látszik és nem kattog a geiger-müller, attól még okoz gondokat.
@maxval bircaman szeredőci szürke proletár: Esetleg valami érdemi hozzászólás van a tarsolyban ? :-)
De komolyan. A semmire sem jó szél és napenergiát lazán összemossa minden mással és a hátrányokról meg kegyesen hallgati. Tipikus sötétzold írás.
@molnibalage:

Mindenki hülye csak te vagy itt az egyetlen energiasűrűségi szakértő.
@tireless treehugger: cáfold amit ír!

A megújuló előre menekülés, hatalmasra fújódó lufi, de rendre megfeledkeznek arról, hogy rettentően függ a geo/terep adottságoktól, zömét felelőtlenség egy bizonyos határ fölött a rndszerbe erőltetni és hajlamosak a járulékos/mögöttes költségekről megfeledkezni.
Nyilván, aki az egy szem kalapácsából óhajt megélni, az először is felmagasztalja a kalapácsát majd mindent átnevez szögre. Aztán durrbele!
Persze, a napelem/szélkerék gyártás buli annak, aki gyártja, buli annak, aki szereli, üzemelteti, a finanszírozó bankoknak se rossz, a beruházó is besöpri a támogatást, relatíve gyorsan realizálja a hasznot... csak a kisfogyasztó szopott, mert ő fogja az adójából és a böszme áramdíjakból végül ez egész buli számláját állni. Mire esély lenne a megtérülésre, már újs szelek fújnak majd és még újabb berendezések váltják a régit, ha az egyáltalán még áll a lábán.. A megújulós biznisz egy szép nagy ígéret... csak a benne résztvevők várják el a profitot most.
@Womb Raider: A sötétzöldek híresek a valóság ignorálásáról karöltve a természettudományos és műszaki analfabetizmussal....

A német áramár már a 100 Ft/kWh felett van.

1990-ben a német termelés CO2 semlegesebb volt, mint 2011-ben az első atomerőművek lekapcsolása után, nemhogy ma...

A "zöld" áram termelése csak azért lehetséges, mert a szomszédos orszták vízárammal és francika nukival balanszolnak...

Hiába exportált mennyiségre több áramot GER, ha az kényszerexport olcsón és a kiegyenlítő áramot drágán veszi. Nem viccből van az áramon kb. annyi büntető adó, mint itthon az végfogyasztói áram ára... Csak ez az adó évi 20 mrd EUR felett van már.

A teljes rendszer kiépítése és ez a komenzálás eddig valahol 300-500 mrd EUR táján lehet így hasraütve úgy, hogy szarabb a helyzet, mint volt 28 éve. Epic.

Ezek az "eredmények".

Vastaps...
@molnibalage: Erre meg tudod, mi a sztenderd válasz:

A németek röhögve kifizetik a 0.3Eurót, nem abból kell kiindulni, hogy nekünk a 40 Ft is soknak hat :)
Addig itt érdemi előrelépés nem lesz, amíg meg nem valósul a gazdaságos tárolás. Erről persze mélyen hallgat a legtöbb ződ. Egyelőre az ingyenenergia a legdrágább...
...amúgy már egy ideje kínoz a kérdés: a Chikansplanet az valami másik bolygó?
@Womb Raider: A láthatáron nincs semmi, ami a grid szintű energiatárolást lehetségesség tenné...

A még lehetséges is lenne, akkor sincs garancia arra, hogy gazdasági racionalitása lenne, mert plusz beruházás igényel mindig a termelés lekövetése helyett...
@molnibalage: Kicsit off.. de energia-tárolás..

Mi a ráció abban, hogy a TESLA kismillió ceruza akksik tömbösítésével építi az autóit "hajtóanyaggal" ellátó akkumulátort, mikor a bmw pl. messze nagyobb, 94Ah-s cellákból építkezik. Kicsit kompaktabbnak és egységnyi teljesítményre vonatkoztatva talán könnyebbnek is tűnik ez utóbbi megoldás...
Roszatomos kommentelok virithatnatok egy sajat blogot es nem egy progressziv posztot kellene telerokaznotok az osdi reakcios demagog faszsagaitokkal.
@Európai téridő:

"Na ja, az atomerőműveket hazavágták, de a dinamikus gazdaság- és iparfejlődés miatt kell az energia. És komoly rémhírek terjengenek arról, hogy településeket kellett lebontani a külszíni fejtésű szénbányák miatt."

Es visszaesett a nemet gazdasag dinamikaja?
A "remhireket" meg tudjuk kik, miert, es hogyan terjesztik. Pl. az atomipar faszszopo fizetett dezinformatorai.
@Womb Raider:

"Persze, a napelem/szélkerék gyártás buli annak, aki gyártja, buli annak, aki szereli, üzemelteti, a finanszírozó bankoknak se rossz, a beruházó is besöpri a támogatást, relatíve gyorsan realizálja a hasznot... csak a kisfogyasztó szopott, mert ő fogja az adójából és a böszme áramdíjakból végül ez egész buli számláját állni."

Hat ezek nagyon sulyoservek, hogy uzleti alapon haszonszerzesbol gyart valaki szelturbinat! Vegre valaki leleplezte ezt a sotet titkot! Szemben pl. az atomeromuvel amit karitativ alapon epitenek piszkos anyagi erdekektol sterilen es transzparensen elszeparalva! (Viszont igy logikailag mit kezdjunk az olyan ceggel amelyik szeleromuhoz es atomhoz IS gyart turbinat, pl. GE..? Mi itt a helyes erkolcsi megiteles padre?)

Es az atomenergia ellenerteket amugy nem az adofizeto allja?!
@medium size devil: Szóval a megújuló német szénbányászat, ami a kieső atomerőműveket helyettesíti, az hápog és kacsa?
@Európai téridő: A szen ideje nem jart le, foleg nem Nemeto-ban es messze nem csak az atomeromuvek bezarasa miatt. Piciket felfujtad a dolgot. Hany olyan eset van, hogy telepulest uritenek ki szenbanyaszat miatt? A nemetek ertik a modjat, hogy kulturaltan szervezzenek meg egy ilyen dolgot es ez a "remhirtol" igencsak messze all. Sok olyan orszagot tudsz ahol a lakossag megkerdeztek az atomeromuvekrol? Mo. biztos nincs kozte es nem is lesz amig a fideszkomcsikat el nem sopri vegre a polgarhaboru.
@Womb Raider:

"A megújuló ... rettentően függ a geo/terep adottságoktól".

Szemben az atomeromuvel amit szinte barhol lehet epiteni. A szeizmologiai alkalmassag es a megfelelo vizhozam nem szukiti le egy picit jobban a legetosegeket mint mondjuk ha napelemfarmhoz keresnek helyet?
@Womb Raider: Olvasom az "erveidet" es szinte erzem a verejtekszagot ahogy erolkodsz.
@medium size devil: Nem én fújom fel, hanem a környezetvédő lobbi. De itt már sok a seggszáj.
@medium size devil:
Akkor sorban..

"Hat ezek nagyon sulyoservek, hogy uzleti alapon haszonszerzesbol gyart valaki szelturbinat! "
Nem, azzal valóban semmi gond. Ha ezt egy szabad piacon és nem egy államilag támogatásokkal/jogszabályokkal torzított piacon teszi. Ha a költségeinek egy részét nem externalizálja, ha a profitját a piac szabályozza és nem a kormányok garantálják.. :)
Ahhoz, hogy a szélerőmű betagozódhasson a gridbe, jelenleg pár feltétel hiányzik. Vagy tárolás kéne, vagy alacsony veszteségű (és olcsó..) távvezetékek, elosztó hálózatok. Mivel ezek még nem igazán léteznek, így nem marad más, csak a jó, öreg fosszilis (gáz) erőmű, ami gyors reagálásával képes a szélcsend miatt kieső termelést pótolni. Balanszíroz/backupként működik. Biztosan tudod, szokott néha szélcsend is lenni, olyankor van szmog egy hétig a városokban. Viszont a fészbúkod nem bírja ki egy hétig villany nélkül, se a lélegeztető gépek :)
A gázerőmű olyan költség, amit a szélkerekes beruházó áttol másokra. Viszont ugye mások sem pusztán karitativ indíttatásból fektetnek be milliárdokat. Annak a megtérülését ki garantálja? milyen üzleti tervet alakítasz ki? Valószínű a fogyasztó fogja végül az áram árában kicsengetni az egységnyi teljesítményre beépített 1.5-4-szeres kapacitásokat.

Valóban, az atomerőművet sem telepítheted bárhová (legalábbis egy GW teljesítmény tartományba esőt.. viszont vannak hajók, amiken atomreaktor termel és az oroszok minap szivárogtattak a nukleáris hajtású , nukleáris fegyvert hordozó torpedójukról.
Mindegy... valóban, nem telepíthetsz bárhová, de ha egyszer oda tetted, akkor az 3 évtizeden át, akár 90-95%-ában az időnek , termelni fog. Ahogyan az egy alaperőműtől elvárható.

" az atomipar faszszopo fizetett dezinformatorai."
Na, ez pl. igazi, megfellebbezhetetlen érv volt.... arra, hogy véletlenül se vegyelek komolyan .
@medium size devil: "A szeizmologiai alkalmassag es a megfelelo vizhozam nem szukiti le egy picit jobban a legetosegeket mint mondjuk ha napelemfarmhoz keresnek helyet?"

Igen ..és nem. Nem szükséges nagy vízhozamú folyó (Heller-Forgó CT a megoldás.. https://hu.wikipedia.org/wiki/Heller–Forgó-féle_hűtőberendezés)
Szeizmológiailag meg ha a japánoknál találtak helyet a rahedli erőművüknek (mielőtt belelendülnél: a földrengést mindegyik elviselte, a cunami végzett velük...) nálunk messze kisebb a földrengés esélye és a cunami sem kockázat :)
A napelemet meg telepítgetheted hektárszám, lefedve minden sík terepet, de éjjel nem lesz termelés, a szélerőművekkel telerakhatsz minden nagyobb és szélfútta területet, az év nagyobb hányadában nem fognak termelni. Ha elmész a mavir oldalára, láthatsz csodát. A szélenergia nem tervezhető egy adott pontosságon túl, pontosabban, nem jelezhető előre..és ha tudjuk, mikor is fúj, nem biztos, hogy akkor éppen szükség lesz az előállított energiára.
Az atomcsapda blogon már milliószor kiveséztük a témát és politikai oldaltól független a vélemény, hogy az atomenergia szükséges, maximum a beruházás felügyelete lenne fontos, pénzügyi szempontból mindenképpen... Találsz ott megtérülési számításokat, statisztikákat, érveket, adatokat. Nem csak ződ propagandát. :) Vagy fröcsögj tovább, ha az jobban megy, mint az értő olvasás és a gondolkodás.
@medium size devil: "Es visszaesett a nemet gazdasag dinamikaja?
A "remhireket" meg tudjuk kik, miert, es hogyan terjesztik."

Nem, viszont jelentősen növekszik a függőségük a környező országok energetikai rendszereitől, az emberek pedig az "ingyenenergia" ellenére messze a legmagasabb áron kapják a villanyt ...
@Womb Raider: Az atomeromuvek bezarasa semmivel se novelte a fuggoseget mivel Nemetorszagban eleve nem folyik uranercbanyaszat. A fuggoseg tulhangsulyozasa amugy komolytalan erv a globalis es azon belul foleg az EU gazdasagban es foleg a villamosenergia-rendszerben. Teged ne zavarjon az ami nem rad tartozik.
@medium size devil: Hűű... te nagyon buta vagy.. menj, orbánozz inkább.
Nem hangsúlyoztam túl, csak megemlítettem, hogy a német gazdaság villamos energiával való ellátása jobbára a szomszéda jóindulatától függ. Ha megunják, hogy kiszámíthatatlan ritmusban tolják rájuk a ingyen ződ villanyt , az meg fogja tolni az energia költségeiket. Másrészt.. a szélenergia, ha a teljes költséget (és nem csak az 1 db szélforgó árát) bezony drágább mint a nuki. Persze, szerinted ez sem számít, gazdagok a németek, ki tudják fizetni.. :)
A globális ellátás kissé más történet villamos energia esetén, mint mondjuk a tányéros tv vagy az internet globalitása .
Nem szállíthatod veszteségek és jelentős költségek nélkül a villanyt, ez nem LNG.
"Teged ne zavarjon az ami nem rad tartozik."
Ha tapsolnék és ujjonganék, akkor rám tartozna? Ne gyerekeskedj.
@Womb Raider: A szomszedok reszerol biztos nem a joindulaton mulik barmi is (de amugy mulhatna es ahhoz ugyanugy lofasz kozod nincsen) hanem kokemeny biznisz. Ami nekik plusz koltseg vagy akar csak kockazat azt bearazzak.
@medium size devil: "(de amugy mulhatna es ahhoz ugyanugy lofasz kozod nincsen)"

Mégegyszer: ha ahhoz van közöm, hogy nyáladzva csápolhatok a "hasító megújulóknak" , akkor kritizálni is van jogom. Főleg, hogy egy ilyen elhibázott stratégiát (ami, csak szólok, nálunk meg sem oldható, minthogy nincs tengerpartunk..) állítanak elénk követendő példaként.
Szóval a prosztó megnyilvánulásaiddal szórakoztasd a kiccsaládod, ők biztosan hálás közönséged lesznek.
Azért ne hidd, hogy bármelyik szomszéd hosszú távon startégiát fog alapozni a német energetikai agymenéseit támogatandó.. éééss.. akkor mi lesz, ha majd mindenki összevissza termelő hálózatokkal próbál a szomszédaihoz csatlakozni? Tudod, mint a mobil net. Amíg csak kevesen csüngenek rajta, addig van sávszélesség (mozgástér) ha minden idióta azon nézi a HBO GO-t, akkor jönnek a porblémák.