Közeleg az év vége, ilyenkor szokás az egész elmúlt év teljesítményét összegezni és értékelni, ezek alapján pedig konkretizálni a következő évre vonatkozó terveket, lefektetni a lehetséges mozgásterünk irányait. Nincs ez másként a nagy, globális szervezetek esetében sem, ezek életében is eljön a töprengés és tervezés ideje. Főként, ha olyan mélységű problémát kell megoldaniuk, mint a bolygónk éghajlatváltozása. Merthogy Bonnban éppen ez zajlik jelenleg, gőzerővel tanácskoznak most is az államok képviselői és a kutatók a 23. ENSZ klímakonferencián.
A világban zajló események közül fenntarthatósági szempontból az egyik legerősebb az ENSZ klímakonferenciája. A „COP23” rövidítésű eseményt 23. alkalommal rendezik meg november 6-17. között, most éppen Bonnban. Ennek célja a párizsi egyezmény megerősítése és többek között a fosszilis, nukleáris és megújuló energiafajtákkal kapcsolatos viták további folytatása. A probléma súlyosságához és bonyolultságához méltóan ez egy hatalmas rendezvény egyébként – huszonötezer emberrel, majdnem kétszáz ország képviselőivel, akik a tudományos élet nagyjaival együtt keresik a megoldást arra, hogy miként lehetne a 2015-ben elfogadott egyezmény vállalásait teljesíteni.
A kép szintén az ENSZ bonni klímacsúcsának ülését ábrázolja, csak 2014-ből. Fotó forrása: Flickr
Nem véletlen a felhajtás: egyrészt lassan a 24. órába érünk a klímaváltozás kapcsán, másrészt a 2015-ös párizsi vállalások az eddigi legszigorúbbak, hiszen a cél, hogy bolygónk átlaghőmérséklete 1,5-2 fokkal, azaz a még elviselhető szinttel jobban ne emelkedjen 2100-ig.
Ráadásul mire úgy tűnt, hogy minden sínen van, addigra jött az elnökválasztás az Egyesült Államokban, amelynek győztese és jelenlegi adminisztrációja tagadja a klímaváltozás tényét, és éppen gőzerővel dolgozik azon, hogy felfuttassa a fosszilis energiahordozók felhasználását. Remélhetőleg a másik két nagykibocsátó, Kína és India, nem követik az USA példáját és továbbra is kiállnak a klímaegyezmény vállalásai mellett.
Szerencsére nincs veszve minden remény. Az esemény fő sodrait jól összefoglaló Természetvédelmi Világalap (WWF) magyar tagozatának írása szerint a fejlett országok például sorra szakítanak a szénalapú energiatermeléssel, és jóval több szénerőművet zárnak be, mint amennyi megépül. Továbbá egy friss bejelentés szerint Olaszország is csatlakozik a jövő útját járó társadalmakhoz, és 2025-ig bezárja utolsó szénerőművét. És hogy megítélhessük, ez miért fontos döntés, emlékezzünk csak az idei év melegrekordjaira, hurrikánjaira, áradásaira, illetve fussuk át a Meteorológiai Világszervezet jelentését, amelynek legfontosabb megállapítása, hogy idén a rekordhőmérsékletek tovább emelkedtek a bolygónk szinte összes pontján.
Nemrég itthon is összeültek a hazai energiapiac szereplői a Portfolio Energy Investment Forum 2017 nevű konferencián, hogy egy jóval szűkebb nézőpontból – az üzleti szempontokat és remélem, hogy a fenntarthatósági szempontokat is szem előtt tartva –, átbeszéljék Magyarország energiapiacának jelenlegi helyzetét és jövőbeni kilátásait. Az ez iránt érdeklődőnek linkeltem alul a további hasznos olvasnivalóknál az összefoglalót.
Tehát továbbra is az a helyzet, hogy helyzet van és biztatnék mindenkit arra, hogy aktívan tájékozódjon az elsőre elvontnak tűnő, de mindenképpen mindannyiunk (és hangsúlyozottan: a gyerekeink) jövőjét befolyásoló vitákról. November 11 után pedig már azt is látni fogjuk, hogy az ENSZ miként vélekedik a dolgok állásáról és jövőbeli kilátásainkról.
További hasznos olvasnivaló:
Összefoglaló a magyar energiapiac helyzetjelentéséről – ahogyan a szakma látja: http://www.portfolio.hu/vallalatok/energia/nagy-kihivasok-elott-a-magyar-energiaipar.267185.html
Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!
