A következő vizes vb rendezője az okosipar fellegvára

2017. augusztus 04. 10:03 - CHIKANSPLANET

shutterstock_625204985.jpgKvangdzsu városának polgármesterét, név szerint Yoon Jang-hyeont láthattuk a budapesti vizes világbajnokság záróünnepségén – ő képviselte a másfélmillió lakosú dél-koreai várost, ami két év múlva vendéglátója lesz a következő világeseménynek. A polgármester beszédéből és a bemutató imázsfilmből az derült ki, hogy ez a város rendkívül modern, és működése során nagyon sokszor okos rendszerekre épít. Kíváncsivá tett mindez, és utánanéztem annak, hogy miért is okos és előremutató Kvangdzsu ipara.

Azok, akik nemcsak a vizes sportokat követik figyelemmel, hanem esetleg a focit is, talán fel tudják idézni, hogy erről a városról már hallhattunk nem is olyan régen. 2002-ben a foci VB 20 helyszíne közül a nagyjából 40 ezer férőhellyel rendelkező Gwangju World Cup Stadium volt az egyik. A helyiek biztos örömmel emlékeznek rá, hogy ebben a stadionban sikerült (büntetőkkel) legyőznie a dél-koreai válogatottnak a spanyolokat, és ezzel bekerülni történelmük során először a világbajnokság elődöntőjébe. (Át is nevezték egyébként a stadiont Guus Hiddink Stadium-ra, hogy ezzel is tisztelegjenek holland sikeredzőjük előtt.)

Kvangdzsu városa az angol nyelven fellelhető források alapján jó példája annak, hogyan próbáljon meg valaki egy várost gazdasági növekedési pályára állítani úgy, hogy közben lépést is tart a 21. századi technológiai fejlődéssel. Itt ugyanis a tervek szerint ütemesen akarnak fejlett ipart kialakítani, ami két irányzatból állna: az Energia völgyből („Energy Valley”) és a Gépjármű völgyből („Vehicle Valley”). A Koreai Villamosenergia-társaság (KEPCO) elsőként helyezte át székhelyét ebbe az övezetbe, majd azóta vezetője az energetikai és autóipari vállalatok bevonzását célzó programnak.

Az persze közrejátszhat az iparösztönző szándékokban, hogy többségében állami tulajdonú vállalatokról van szó. A potenciálisan megszólítható magánvállalatokat pedig folyamatosan beruházásokra próbálják ösztönözni, valamint próbálják a Kvangdzsu hatótávolságában lévő ipari parkba vonzani őket, hogy a közelségnek legyen érezhető haszna a kutatás-fejlesztési tevékenységükben, és a munkaerőpiacon is – tehát azért, hogy tényleges iparági csomópontokká, „hub”-okká válhassanak.

A kvangdzsui Energia völgy beruházókra talált – ez a kép jól mutatja a sikeres üzletkötések formális üzeneteit. Sok fegyelmezett, öltönyös üzletember, a vezetők kezében pedig a szimbolikusan aláírt szerződések. A háttérben pedig valószínűleg valamilyen releváns szlogent olvashatunk, csak a koreaim most egy kicsit megkopott. Forrás: KEPCO

Az a különleges a terveikben, hogy kijelölték a tevékenységek irányát is, amelyeket szeretnének a két iparból viszontlátni. Ezek szerint olyan energiacégeket támogatnak szívesen, akik tiszta energia termelésén és felhasználásának módjain dolgoznak (intelligens hálózat, mikrohálózat, napelemek és LED-ek), valamint olyan autóipari fejlesztéseket, amelyek az elektromos vagy hidrogén meghajtású motorok fejlesztését viszik előbbre.

Mint akármelyik technológiailag előremutató nagyberuházás, ez is nyilván több szempontból kedvezne a városnak – gondoljunk csak a kecskeméti Mercedes-Benz által ajándékba adott városi elektromos buszokra vagy a saját helyi felsőoktatási képzésre a Kecskeméti Főiskolán, és persze a városnak befizetett adó mértéke sem elhanyagolható –, aminek egyébként már most 11 egyeteme van, amik el tudják látni megfelelő munkaerővel ezeket a vállalatokat. Eddig több száz cég fektetett be, a legnagyobb közülük a KIA autógyár.

A Kvangdzsu körüli tervek természetesen beleillenek egy nagyobb egészbe, mégpedig Dél-Korea energiával kapcsolatos jövőképébe. Erről annyit érdemes tudni, hogy most májusban alakult új kormány, amely a megújulókra épített energiapolitikát tűzte ki a zászlajára, hogy az emberek aggodalmait eloszlassák a levegő szennyezettségével és az atomenergia biztonsági kockázataival kapcsolatban. És persze hogy tegyenek is valamit a környezet védelméért és egy fenntarthatóbb jövőért. Nem elhanyagolható léptékű irányváltás volna ez egy olyan országban, ahol a villamos energia 70 százalékban hőerőművek fűtésére is használt szénből, valamint atomreaktorokból származik.

Kíváncsi vagyok, hol tartanak majd a beruházások és fejlesztések két év múlva, amikor nézzük a vizes világbajnokságot akár Kvangdzsu-ban, akár a képernyők előtt. Mindenesetre a városvezetésnek meggyőző elképzelései vannak a környezetkímélő energiaforrások és a high-tech összeházasítására építő ipari fejlesztésekről. Ha csak a jövőképet nézzük tehát, nem lehet most rossz kvangdzsuinak lenni.

 

Források: World Cities (EU), Gwangju City, Invest Korea, PresseBox

További hasznos olvasnivaló:

Reuters (2017): Dél-Korea energiapolitikai helyzete egyszerűen összefoglalva.

Ha esetleg valaki kedvet kapott a befektetéshez, itt vannak információk az Energia völgyről.

A Koreai Villamosenergia-társaság vezetőjének közérthetőbb megfogalmazásban leírt jövőképe.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr4712719482

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.