Az energia jövőjéről – második rész

2017. június 23. 11:55 - CHIKANSPLANET

shutterstock_85768531.jpgA múlt heti bejegyzésben elkezdtünk jósolni. Ajánlottam egy gondolkozási keretet arra nézve, hogy ha a jövő energiahasználatát próbálnánk elképzelni, hogyan tehetjük. Most felvázolom azt, hogy a jelenlegi ismereteink szerint 30-60 év múlva hogyan képzelhető el az energetikai szereplők – fogyasztók és termelők – jövőbeli tevékenysége. És szó lesz arról is, hogy mivel vehetők rá az emberek arra, hogy ne pazarolják feleslegesen otthonaikban az energiát.

 

Az energiatermelés jövője

 

2017 első felében a BBC Future Now rovata megkérdezett 50 tudóst, szakértőt és üzletembert arról, hogy mit lát az energia terén az emberiség előtt álló legnagyobb kihívásoknak.

A legfőbb kihívás szerintük abban áll, hogy annak a több milliárd embernek, akik most még fejletlen gazdaságokban élnek, hogyan tudunk majd energiát szolgáltatni, amikor már ott tartanak, hogy igényük lesz rá.

A Világ Energia Tanács hasonló véleményen van: egy nemrégen kiadott beszámolója szerint az energiaipar több évtizedes változás előtt áll, amelynek kapcsán mélyreható politikai, gazdasági és társadalmi kérdések is előtérbe fognak kerülni. Ezen belül arra kell megoldást találni majd, hogyan hűtjük a közvelten környezetünket, ha már a felmelegedés átszabja a bolygó éghajlatát.

Erre az energiakihívásra tud fenntartható választ adni a megújuló energiákra támaszkodó technológia. Jelenleg a világ energiatermelésének ötöde termelődik megújulókból, mint amilyen a szélenergia, napenergia, vízenergia, és a geotermikus energia. Ennek a szektornak 2040-ig évente 2.6%-os növekedését várják.

Mindennek a kérdéskörnek van egy nagyon praktikus vetülete is: hogyan illeszthetőek be az újfajta energiaforrások a meglévő villamos energia rendszerekbe. A jövőben megoldandó probléma az, hogy a megújulók volatilitását milyen új módszerekkel tudjuk ellensúlyozni. A tudósok az energia hatékony tárolását vagy a jelenlegi hálózat felturbózását, szuperhálózatok kialakítását javasolják.

 

Hogyan használunk majd energiát 2077-ben?

 

Az energiafogyasztók között meg lehet különböztetni az egyén, a háztartás, az intézmények és a vállalatok szintjeit. Amikor arról beszélünk, hogy merre fog fejlődni az energiafogyasztás, ma még egy megoldatlan, nagy gonddal szembesülünk:

a legtöbben egyszerűen nem tudják, hogy mennyi energiát fogyasztanak.

Hogyan vegyük rá az embereket arra, hogy használjanak kevesebb energiát, ha egyszer nem is tudnak róla, hogy pontosan mennyi energiát használnak, és ha a kelleténél többet, akkor ezen hogyan lehet segíteni.

shutterstock_541063855.jpg

A jövőben várhatóan könnyebben elérhetőek lesznek az energiafogyasztásunkkal kapcsolatos információk, ami egyenes következménye lesz a most végbemenő digitális forradalomnak, amiből sok minden következik. Például az, hogy ha már ismerjük a fogyasztási szokásokat pontosabban, akkor meg kell tudni változtatni azokat – olyan irányba ösztönözni, hogy takarékoskodjanak a felhasznált energiával.

Manapság az egyik legérdekesebb integrált kutatási terület, a viselkedéstudományok (angolul behavioural sciences) segítségével arra is próbálnak válaszokat találni, hogyan lehet úgy befolyásolni a fogyasztókat, hogy az energiával takarékosabban bánjanak.

Az egyik kiváló példa arra, hogyan tudták bizonyos mértékben áthidalni ezt a túlfogyasztási problémát, Alex Laskey TED talk-jában volt hallható. Ebben Laskey egy viselkedéstudományi kutatásra hivatkozott, amelyben egy város lakói négyféle üzenetet kaptak arra vonatkozóan, hogy használjanak kevesebb légkondit, és több ventillátort. Az egyik fajta üzenet lényege az volt, hogy ezt azért tegyék, mert ezzel havi 54 dollárt tudnak megtakarítani; a második lényege, hogy ezzel tehetsz a bolygónkért; a harmadiké, hogy ezáltal jó tagja vagy a közösségnek – az áramszünetekhez nem járulnál hozzá akkora mértékben például. A negyedik fajta üzenet vált be a leginkább. Igazság szerint az első három fajta üzenet egyáltalán nem változtatott a fogyasztók viselkedésén. Ez a negyedik üzenet viszont hatott: arról szólt, hogy a mérések szerint a szomszédok 77%-a mondta azt, hogy lekapcsolják a légkondit és használják helyette a ventillátorukat. “Kérjük, hogy csatlakozzon Ön is ehhez a módszerhez – kapcsolja le a légkondiját, használja helyette a ventillátorát.”

Mit mond el ez a kísérlet a fogyasztói viselkedés megváltoztatásának lehetőségeiről? Amikor már sem a költségvetési indokok, sem a morális indokok nem használnak – a társadalmi nyomással még lehet élni. És működni fog egyfajta mintakövetés. Learey egyébként üzleti alapokra helyezte ezt és a közműszolgáltatókkal összefogva olyan számlákat állítanak ki, amik valóban mérik a szomszédok teljesítményét és megosztják azt az adott felhasználó számláján.

 

behavioural_science_kiserlet_20170622.png

A légkondihasználatra vonatkozó viselkedéstudományi kísérlet négy üzenete arra, hogy miért térjünk át az alacsonyabb fogyasztású ventillátorokra. Kép forrása: TED

  

Ezt az irányt az okosmérők felszerelésével támogatják már – 2020-ra az Európai Unióban például 500 millió okosmérőt terveznek háztartásokban elhelyezni az energiafogyasztás monitorozására. Ha pedig a fogyasztásunkat a jövőben is a nagy áramszolgáltatóktól fogjuk megvásárolni, akkor nem elképzelhetetlen, hogy a különböző háztartási gépeinket is ők fogják kontroll alatt tartani. Ők kommunikálnak majd a géppel, és látják el energiával a mi igényeink szerint, illetve aszerint, hogy mikor áll rendelkezésre a megújuló energia – mikor süt a nap.

Reggel berakjuk a mosást, megkérjük a gépet, hogy estére legyen kész, és a rendszer akkor fogja a mosógépet elindítani, amikor ez a leggazdaságosabb.

Ez a fogyasztásban szintén egy komoly paradigmaváltás lehet: eljutunk onnan, hogy akkor kapunk energiát, amikor akarunk és ezért egy átalányt fizetünk, oda, hogy együttműködünk a rendszerrel, hogy akkor kaphassunk energiát, ha az rendelkezésre áll.  

 

Források: BBC Future Now, TED

 

További érdekes olvasnivaló:

  1. A 10 legérdekesebb TED talk energia témában:
    http://blog.energycap.com/ten-most-popular-ted-talks-on-energy

  2. A Clean Energy Summit 2017 magyar konferencia összefoglalása: http://www.tozsdeforum.hu/uzlet/gazdasag/ujabb-reszleteket-ismerhettunk-meg-paks-2-vel-kapcsolatban-81846.html

 

 

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

 

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr1212615799

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Jazo 2017.06.25. 10:24:18

Sokan elfelejtik, hogy a mérlegnek két nyelve van itt is. Nem csak "termelünk" energiát, de fogyasztunk is és a mérleg mindkét serpenyőjében lévő dolgokat fejleszteni kell. A jövőbeni energiaszükségletre nem csak az a válasz, hogy telepítsünk még több erőművet, hanem az is hogy ne fogyasszunk több energiát, sőt fogyasszunk kevesebbet.

Szerintem a takarékosság, hatékonyság növelése, és a pazarlás csökkentése a válasz a jelenlegi és a jövőbeni energetikai kérdésekre a következő évtizedeket tekintve.

Természetesen fejleszteni kell a hatékonyabb energiatermelést és tárolást, de egyrészt abban csak reménykedni lehet, és nem számítani rá.

Viszont már ma rendelkezésre áll a technológia arra, hogy sokkal kevesebb energiát fogyasszunk ugyanarra a tevékenységre.

Ma pl. egy átlagos irodai vagy otthoni számítógép 100-150W -ot igényel, miközben 5-10W-ból is megoldható ugyanaz ugyanolyan minőségben.

A háztartások nagy része elavult fűtési rendszert használ, a szigetelésről nem is beszélve.

Milliárdnyi személyautó fut az utakon, miközben a töredékével megoldható lenne a közlekedés. Az energia nagy része a "holt teher" mozgatására fordítódik...ami egy személyautó esetén átlagosan 1 Tonna, miközben a hasznos teher átlagosan 100-150 kg. Talán ha révbe ér az önvezető autós projekt pár évtizeden belül, akkor anyagilag is jobban megéri majd bérelni autót mind rövidebb, mind hosszabb utakra. Ez nem csak a személyautókra vonatkozik, hanem pl. a vonatokra is. Iszonyatos aránya van a holt és hasznos tehernek egy vonatnál.

Szerencsére a háztartási eszközök többségénél már elindult a fejlesztés és pl. az EU is egyre jobban rászorítja a gyártókat a fejlesztésre, mind ezeket, mind pl. az autókat tekintve.

Apropó autók esetén már rég korlátozni kellett volna pl. a végsebességet vagy a teljesítmény/súly arányt, mert a cél a biztonságos és hatékony közlekedés, nem a versenyautók építése. Azt is lehet de azok menjenek zárt pályára és ne a közutakra. Szintén korlátozni kellene a személyautók súlyát, vagyis ne másfél, két tonnás személyautóval, terepjárókkal járjon az, akinek nincs rá oka. Ezzel energiát is meg lehetne takarítani és csökkenteni is lehetne a károkat a sérüléseket egy ütközés során.

Szóval a teljesítény hajhászása, pazarlása helyett takarékoskodni kellene. A nyersanyag ugyanez a kérdés. A tartós használatra szánt cikkek legyenek tartósak és a cégek ne generáljanak szükségtelen fogyasztást. Ezt persze csak komoly szabályozással és büntetéssel lehet elérni. Ez sajnos egy olyan terület ahol a demokrácia és a liberalizmus elbukik az embereknél.