IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Hungryhorse: @Ad Dio: szerint3m ezt t3 írtad ide, nem én: "Vagy azt gondolod, hogy az igazságos, hogy a gyártók... (2019.04.22. 06:56) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Kettőnk közül az egyik valóban "mérges", de kétlem, hogy én lennék az. Figyi, ez ... (2019.04.20. 19:04) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: bontogathatod. Az újrahasznosító cégek nem állami cégek, a szavazók jelentős többsége nem... (2019.04.20. 17:44) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Bontsuk ezt ki soronként... "Semmiféle "újrahasznosítás" nem "állami" feladat." ... (2019.04.19. 17:43) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: a problémák megoldása nem a végtelen kommunista sarc, amire nincs olyan elmebeteg ötlet, ... (2019.04.19. 16:53) A fenntartható e-kereskedelem
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (12) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) carsharing (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (5) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-commerce (1) e-hulladék (1) e-kereskedelem (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (2) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (6) erdőirtás (4) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (107) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (83) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (32) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld napja (1) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (42) gazdasági növekedés (28) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (2) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (16) klímavédelem (63) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (47) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (14) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (11) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (3) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (287) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) sharing economy (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (10) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (3) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (49) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

rich_and_poor_serving_inequality.jpgAz Oxfam 2017-es felméréséből kiderül, hogy a világ leggazdagabb nyolc embere akkora vagyonnal rendelkezik, mint a hétmilliárdos összlakosság szegényebbik 50 százaléka. A World Economic Forum szerint az ilyen mértékű egyenlőtlenségek jelenthetik a legnagyobb veszélyt a világgazdaságra a jövőben. A jelenlegi helyzet az ENSZ által meghatározott Globális Célokkal is szembemegy, ugyanis a 17 cél között szerepel a vagyoni, anyagi egyenlőtlenségek csökkentése.

Az Oxfam GB, a társadalmi egyenlőtlenségek ellen küzdő brit szervezet által végzett kutatás rávilágított arra, hogy az egyenlőtlenségek soha nem látott mértéket öltöttek az elmúlt évek során. A nyilvánosságra hozott adatok egyértelműen intő jelként szolgálnak. Bill Gates (Microsoft), Amanico Ortega (Zara), Warren Buffet (befektetési guru), Mark Zuckerberg (Facebook) és még négy hasonlóan sikeres üzletember összes vagyona akkora, mint a Föld lakossága szegényebbik felének. A kutatást végző szervezetet sokkolták az adatok, és groteszknek találják, hogy egy golfautóban is elférő csoport gazdasági szempontból ennyire elhúzzon a társadalom többi tagjától. Ez a megállapítás pedig akkor is igaz, ha egyébként az összehasonlítás módszertanát sokan vitatják. A nyolc ember összesített vagyona egyébként 426 milliárd dollár, ami csaknem 120000 milliárd forintnak felel meg.

Az ENSZ 193 tagállama 2015 szeptemberében, a fenntartható fejlődés érdekében 17 olyan célt határozott meg, amely között szerepelnek az anyagi különbségek csökkentéséért felelős célkitűzések is. Ezek azt fogalmazzák meg, hogy mit tartunk fenntartható állapotnak, és milyen fejlődési változtatásokat kell elérnünk. A 17 cél iránymutatásként szolgál arra, hogy 2030-ig miként biztosíthatjuk jelen generációnk szükségleteit anélkül, hogy veszélyeztetnénk gyermekeink jövőjét. A jelenlegi adatok azonban nem azt mutatják, hogy a nagyvállalatok és tulajdonosaik vagyonának ugrásszerű növekedése egyenes arányosságban állna a szegényebb rétegek vagyonának gyarapodásával, ezáltal pedig a mélyszegénység megszüntetése közel sincs látótávolságban, bár kétségtelen, hogy az elmúlt évek némi javulást hoztak.

chp_ensz.jpg

Az ENSZ Globális Céljai közül ezt a hármat érinti az egyenlőtlenség kérdése


A Globális célok, köztük az egyenlőtlenségek csökkentésének elérése nem kizárólag a nemzeteken múlik, hanem a civileken, a tudományos- és a gazdasági élet szereplőin is. A fenntartható jövő megközelítése csak úgy lehetséges, ha az említett rétegek is közreműködnek a következő generációk világának élhetőbbé tételében.

A szegénység és az egyenlőtlenségek felszámolása mellett a fenntartható fejlődés szintén lényeges eleme a bolygónk természeti értékeinek megóvása. Öröm az ürömben, hogy a legnagyobb vállalatok tulajdonosai is látják ezt, ennek érdekében például a legvagyonosabb személy, Bill Gates által tulajdonolt Microsoft működése mára teljesen karbonsemlegessé vált, ezáltal csökkentve globális károsanyag-kibocsátást. 2016-ban pedig egy olyan tőkealapot hozott létre a BreakThrough Energy Ventures, amely nagyvállalkozóknak teremt lehetőséget arra, hogy nagyösszeggel támogassák a tiszta-energia technológiákat. A BEH zöldenergia-támogató programjához a már sokat emlegetett Bill Gates, valamint Mark Zuckerberg és Vinod Koshla (Indiában született amerikai üzletember) is egy-egy millió dollárral járultak hozzá.

 

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr3812140533

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nem kell mindent elhinn csak mert megirtak a zinterneten..,
Ekkora egy gittegyletet mint az ensz...
@Matteo79: ezt nem csak ugy megirtak,az osszes tudomwnyos folyoiratban ezt fujjak. Egy ido mulva az OSSZES vagyon nehany ember kezen lesz. Meg az emberek is az o tulajdonaik,szolgaik lesznek.
"egyenlőtlenségek ellen küzdő brit szervezet"

el a kezekkel az egyenlőtlenségektől. semmi baj nincs velük, én szeretem őket.
DÖGÖLJ MEG ORBÁN ÉS A TÖBBI IS !!!!!
MIATTAD HALNAK MEG GYEREKEINK !
Tragédia
Saját ágyában hűlt ki egy kisfiú
Magyar Nemzet, 2017. január 20., péntek 22:10

Egy 11 éves gyermeket édesanyja karjában találtak meg a saját ágyában kihűlve a család székesfehérvári otthonában – számolt be róla az RTL Klub Híradója.
hirdetés

Az alkalmilag könyvelőként dolgozó anyának sokszor ételre sem volt pénze. Szomszédaik sokszor segítettek nekik tüzelővel vagy élelmiszerrel, de az utóbbi időben nem látták őket. A kisfiú holttestét január 9-én találták meg, halálához, egy szakértő szerint, súlyos cukorbetegsége is hozzájárulhatott. Az édesanyát kórházba vitték, az ügyben a rendőrség nyomoz, a csatorna szerint azonban hírzárlat van.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Nemzetben jelenik meg. A megjelenés időpontja: 2017. 01. 21.
Ez persze úgy jön ki, hogyha egy frissdiplomás amerikainak van 100000 dollár diákhitele számottevő egyéb vagyon nélkül, akkor neki mínusz 100000 dollár a vagyona, és ezzel a világ legszegényebbei közé tartozik.
@kvadrillio: "halálához, egy szakértő szerint, súlyos cukorbetegsége is hozzájárulhatott. "

A cukorbetegek be tudnak kómázni és olyankor akár napokon keresztül öntudatlan állapotba kerülnek. Sőt, könnyen előfordulhat, hogy az orvosi segítség ellenére meghalnak.

Ha a cukorbetegsége is közrejátszott, akkor nyilván valami ilyesmi történt: öntudatát vesztette és még akkor sem tudott a fűtésről gondoskodni, ha volt tütelője. A halál oka a kihülés volt, de nyilván azért történt a dolog, mert öntudatát vesztette, nem azért, mert nem volt tüzelője.

Annyit még érdemes hozzátenni, hogy cukorbetegeknél az ilyen öntudatvesztés gyakran azért következik be, mert nem tartják a diétát vagy elmulsztják az előírt kezelést.

Szóval nem, klasszikusan olyan esetről van szó, ami nagy valószínűség szerint nem a szegénység vagy az orbán miatt következett be. Persze nagy örömet okozhat azt hinni, hogy a világ szép, a világ jó, csak pár gonosz ember miatt van szenvedés meg halál.
@$pi$: Bár igen, mondjuk nem világos, hogy az anya cukorbeteg volt -e vagy csak a gyerek.
@]{udarauszkasz: Marhaság. ha megnézed a leggazdagabbak listáját, mondjuk 30 éve a többségük sehol sem volt. Ebben a modern világban nagyon könnyen meg lehet gazdagodni, de könnyen el is lehet bukni.
@M. Péter: No meg a "mindent átszámolok dollárra a hivatalos árfolyamon" metódus is igencsak torzít. Így két 100 nm-es ház értéke akár százszoros mértékben is különbözhet, holott lehet, hogy ugyanolyan jól el lehet lakni mind a kettőben.
Az Oxfam is egy azon NGO-k közül, amiknek Thaiföldön is van központja, hogy ott lógathassák a pömpölőjüket a zsíros valagú munkatársaik, akik semmit se termelnek, csak adományokat gyűjtenek és élnek fel. És persze Bangkok-Hongkong-Szingapúr vonalon repkednek, fontoskodnak, osztják az észt a gyerekéhezésről, taposóaknák veszélyeiről, növekvő vagyoni egyenlőtlenségről konferenciákon, meg meetingelnek és gyártják a memokat.
Közelről ismertem ilyen bangkoki központban "dolgozókat", semmi másról nem szól ez, mint CV építésről meg pénzekért való helyezkedésről.
Közben luxuskörülmények közt élnek és élik fel a pénzeket, amit megvezetett nyugatiak és PR-ra gyúró cégek adományoznak a szervezetnek. A bangkoki prostik forgalmának jelentős részét adják az ilyen NGO aranyifjak.