Nem várt szövetséges a megújuló energiapiacon

2015. június 18. 08:04 - CHIKANSPLANET

 

chp_index_ali_al-naimi_20150615.jpgA szaúdi olajminiszter, Ali al-Naimi olyat lépett, amit senki nem várt tőle: valósággal sokkolta hallgatóságát, amikor kijelentette, hogy hazája 25 éven belül teljes mértékben átállhat a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra. A terv mögött vélhetőleg nem annyira környezetvédelmi, mint inkább gazdasági indokok húzódnak meg, ami azonban kiválóan mutatja a zöldenergia világszintű előretörését és gazdasági jelentőségét.

Amilyen nonszensznek számított volna a XIX. században szenet szállítani Newcastle-ba, olyan képtelen ötlet lett volna olajat importálni Szaúd-Arábiába a XX. században. Annak köszönhetően, hogy Szaúd-Arábia a történelem során egyedülálló módon versenytársaihoz képest rekordmértékben rendelkezett a világgazdaságot aktuálisan meghatározó nyersanyaggal, a közel-keleti ország neve teljes mértékben összeforrt az olajtermeléssel. Ezek nyomán óriási meglepetést okozott, mikor Ali al-Naimi, Rijad olajminisztere úgy nyilatkozott – és most idézem őt –, „várhatóan 25 év múlva már nem lesz szükségünk fosszilis energiahordozókra”.

A kijelentés azt sugallja, hogy Szaúd-Arábia nem csak látja a zöldenergia terjedésének trendjét, de készen is áll arra, hogy alkalmazkodjon, sőt akár vezesse is ezt a folyamatot a térségben. E szándék mögött valószínűleg nem annyira környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontok húzódnak meg. Ráadásul az olajállam abban a szerencsés helyzetben van, hogy reálisan tarthat igényt vezető pozícióra a megújulók piacán is. Ahogy al-Naimi is jelezte, vélekedése szerint a napenergia még nagyobb hasznot jelenthet hazája számára, mint az olajipar.

Ezt támasztja alá az is, hogy 2014-ben világszinten 16 százalékkal nőtt a megújuló energiaforrásokba való befektetések mértéke, amely pénztöbblet több mint fele napenergia projektekbe vándorolt. Ezt az arányt tovább erősíti, hogy a napenergiára épülő infrastruktúra költségei mintegy 80 százalékkal csökkentek az elmúlt hat év során. Továbbá az állam földrajzi adottságai a napenergia terén messze kedvezőbbek számos leendő versenytársánál. Így a sivatagi napsütéses órák száma és a napsugárzás ereje sokszorosan meghaladja a világ más pontjain, például az Angliában tapasztaltakat.

Mindenesetre, ha Szaúd-Arábia is tevékenyen beszáll az energiaszektor megújuló energiaforrásokra való átállításába, az hatalmas lökést adhat a folyamatnak. Mindennek a klímavédelem és a gazdasági vonatkozások mellett további komoly társadalmi hatásai is lehetnek. Amíg ugyanis az olaj és egyéb fosszilis energiahordozók üzletága messze kapitalista, többségében egy elit tulajdonlására alapuló rendszert hozott létre, addig a megújuló energiaforrásokra épülő szisztéma az eddigi tapasztalatok nyomán inkább a közösségi menedzsment és tulajdonlás elvét követi. Nagy kérdés tehát, hogy Szaúd-Arábia milyen komoly ambíciókkal vághat bele a zöld energiaszektor továbbépítésébe.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

6 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr987553512

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

twentydigitcombination · http://yellowandgreen.blog.hu 2015.06.19. 10:47:57

Kétlem, hogy 25 év múlva a világnak nem lesz szüksége az ő olcsón kitermelhető, magas EROI-jű olajukra. Viszont rövid- és középtávon is nagyon érthető a stratégiájuk ebből a szempontból: ahhoz, hogy a növekvő népesség és a növekvő, nem egy esetben pazarló belső fogyasztás miatt az exportkapacitás erodálódását megállítsák/késleltessék, erre van szükség. Olajexportfüggő országként maguk alatt vágnák a fát, ha nem ezt tennék (lásd még: Egyiptom). Ráadásul csak áramtermelésre 0.7 millió hordó/napnyi olajat használnak fel (www.eia.gov/todayinenergy/detail.cfm?id=18111), ennek kiváltása megújulókkal, (atommal, földgázzal) 'no-brainer'. A közlekedés már nehezebb dió, de nem véletlenül hallunk ott is egyre több metró és más közösségi közlekedési beruházásról.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.06.19. 11:50:35

"Ahogy al-Naimi is jelezte, vélekedése szerint a napenergia még nagyobb hasznot jelenthet hazája számára, mint az olajipar."

Amennyiben ráállnak a szintetikus üzemanyagok gyártására (napenergiából), akkor nem is irreális az elképzelés. Ráadásul ekkor már nem nyersanyagot, hanem jóval nagyobb nyereségtartalmú készterméket (üzemanyagot) fognak exportálni.

Nem mellesleg ezzel az elektromos autók térhódítását is fékezni tudják valamelyest, hiszen a napsugárzást - ellentétben az üzemanyaggal - nemigen tudnák tankereken exportálni. :D

twentydigitcombination · http://yellowandgreen.blog.hu 2015.06.19. 15:45:33

A szintetikus üzemanyag, ha egyszer kereskedelmi méretekben megvalósul (amit nem vehetünk biztosra), nagy változásokat hozhat valóban.

Untermensch4 2015.07.29. 17:55:36

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Másik helyen volt egy régebbi kivonatos cikkben hogy szélenergia tárolása víz hidrogén (+oxigénre) bontásával max 17%-os hatásfokkal lehetséges de a német helyzetben akár értelme is lehet (ha nem építenek észak-déli szállítókapacitást és egyéb hálózatfejlesztést). Ehhez képest szaudiaknál van bőven nap és bontani talán a tengervizet is lehet. A hidrogén meg már így-úgy szállítható. Mi a véleményed?

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.30. 19:55:14

@Untermensch4:

Gondolom, ez a kb. 17% úgy jöhet össze, hogy a vízbontás kb. max. 60%, utána az áramtermelés hőerőműben kb. 35%, mínusz az egyéb veszteségek. (Kogeneráció esetén persze jobb az eredő hatásfok.) Szerintem a mai napelemek hatásfoka mellett nem éri meg a termelt hidrogénből mondjuk Németországban áramot termelni, talán még a németországi magas áramárak mellett sem.

Az is valószínű, hogy a napelemgyártók által megadott évi kb. 0.5-1% degradációnál valószínűleg nagyobb mértékben csökken a napelemek hatásfoka a szubtrópusi területeken, ahol nem évi 2000-2200 óra a közvetlen napsütés, és a napelemek is erősebben melegednek. Sajnos a gyártók igen szemérmesek a degradáció feltételeinek magadásakor, gyakorlatilag csak annyit mondanak, hogy 10 év után ennyi, 30 év után annyi. Én az Amerisolar és a Canadian Solar weboldalain nem találtam pontos adatokat arról, milyen feltételek mellett érvényesek a megadott degradációs százalékok. Hogy aztán ez milyen mértékben rontja a megtérülést? Passz.

A hidrogénalapú üzemanyagcellák még nincsenek annyira elterjedve, a hidrogénüzemű járművek sem. Az eljövendő kb. 10 évre én jobbnak érzem a szintetikus üzemanyagok vagy gáz (akár metán) előállítását közvetlenül napenergiából. Ezek a mai járművek motorjaiban is elégethetők, ill. kiválthatják a gázimport egy részét.

Ennek persze a kőolaj jelenlegi áresése nem igazán kedvez, szóval műszakilag hiába lenne előnyös, gazdaságilag bukta is lehet.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.07.31. 16:31:24

@Untermensch4:

Eszembe jutott még egy szempont, amiről azt hiszem, eddig nem volt szó. Már ha még olvasod.

Eltekintve a politikai bizonytalanságoktól, azt is figyelembe kell venni, hogy a napsütés épp olyan természeti kincs, mint az olaj vagy a szén. Akkor is, ha most még esetleg nem nagyon tekintik annak.

Nem tartom kizártnak, hogy előbb-utóbb az az ország, amelynek a területén felépülne egy hatalmas napelemfarm, részesedést akarna a megtermelt energiából - mármint azon felül, amiben a szerződés megkötésekor megállapodtak. Hiszen végtére is az ő természeti kincseit aknázzák ki. Ez további, akár nem is jelentéktelen árnövelő tényező lehet.