A szaúdi olajminiszter, Ali al-Naimi olyat lépett, amit senki nem várt tőle: valósággal sokkolta hallgatóságát, amikor kijelentette, hogy hazája 25 éven belül teljes mértékben átállhat a fosszilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra. A terv mögött vélhetőleg nem annyira környezetvédelmi, mint inkább gazdasági indokok húzódnak meg, ami azonban kiválóan mutatja a zöldenergia világszintű előretörését és gazdasági jelentőségét.

Amilyen nonszensznek számított volna a XIX. században szenet szállítani Newcastle-ba, olyan képtelen ötlet lett volna olajat importálni Szaúd-Arábiába a XX. században. Annak köszönhetően, hogy Szaúd-Arábia a történelem során egyedülálló módon versenytársaihoz képest rekordmértékben rendelkezett a világgazdaságot aktuálisan meghatározó nyersanyaggal, a közel-keleti ország neve teljes mértékben összeforrt az olajtermeléssel. Ezek nyomán óriási meglepetést okozott, mikor Ali al-Naimi, Rijad olajminisztere úgy nyilatkozott – és most idézem őt –, „várhatóan 25 év múlva már nem lesz szükségünk fosszilis energiahordozókra”.

A kijelentés azt sugallja, hogy Szaúd-Arábia nem csak látja a zöldenergia terjedésének trendjét, de készen is áll arra, hogy alkalmazkodjon, sőt akár vezesse is ezt a folyamatot a térségben. E szándék mögött valószínűleg nem annyira környezetvédelmi, hanem gazdasági szempontok húzódnak meg. Ráadásul az olajállam abban a szerencsés helyzetben van, hogy reálisan tarthat igényt vezető pozícióra a megújulók piacán is. Ahogy al-Naimi is jelezte, vélekedése szerint a napenergia még nagyobb hasznot jelenthet hazája számára, mint az olajipar.

Ezt támasztja alá az is, hogy 2014-ben világszinten 16 százalékkal nőtt a megújuló energiaforrásokba való befektetések mértéke, amely pénztöbblet több mint fele napenergia projektekbe vándorolt. Ezt az arányt tovább erősíti, hogy a napenergiára épülő infrastruktúra költségei mintegy 80 százalékkal csökkentek az elmúlt hat év során. Továbbá az állam földrajzi adottságai a napenergia terén messze kedvezőbbek számos leendő versenytársánál. Így a sivatagi napsütéses órák száma és a napsugárzás ereje sokszorosan meghaladja a világ más pontjain, például az Angliában tapasztaltakat.

Mindenesetre, ha Szaúd-Arábia is tevékenyen beszáll az energiaszektor megújuló energiaforrásokra való átállításába, az hatalmas lökést adhat a folyamatnak. Mindennek a klímavédelem és a gazdasági vonatkozások mellett további komoly társadalmi hatásai is lehetnek. Amíg ugyanis az olaj és egyéb fosszilis energiahordozók üzletága messze kapitalista, többségében egy elit tulajdonlására alapuló rendszert hozott létre, addig a megújuló energiaforrásokra épülő szisztéma az eddigi tapasztalatok nyomán inkább a közösségi menedzsment és tulajdonlás elvét követi. Nagy kérdés tehát, hogy Szaúd-Arábia milyen komoly ambíciókkal vághat bele a zöld energiaszektor továbbépítésébe.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!