Susogós felhőkarcolókkal fognák be a szelet a svédek

2015. március 13. 10:20 - CHIKANSPLANET


alteo_index_20150313.jpgA szőrös felhőkarcoló a legújabb szüleménye a skandinávok megújuló energiák terén mutatott buzgalmának. A városokban felállítandó épületek rojtjai ugyanis a szél kinetikus energiáját kihasználva, a piezoelektromosság elvén termelnek majd áramot. A svéd Belatchew cég fejlesztése ezzel megoldást jelenthet a városi szélenergia-hasznosítást mindeddig gátoló helyhiányra és biztonsági problémákra, a nem mindennapi dizájnról nem is beszélve. Újabb „agyameldobom” ötlet, vagy valós megoldás a problémákra? A kérdést csak az idő válaszolhatja majd meg.

A Belatchew Lab Architecture különös ötlettel állt elő, mely áttörést jelenthet a városi szélenergia farmok bővítése terén. A svéd cég olyan felhőkarcoló tervével rukkolt ki, mely egy spirális vasszerkezetként nyúlik a magasba, a fémhálót pedig teljes egészében szalagok borítják. Ezeket a szél folyamatosan mozgásban tartja, az épület „szőrei” így veszik át, és továbbítják a légmozgások által gerjesztett energiát.

A projekt ezzel a megoldással választ adhat a városi szélenergia-hasznosítást eddig visszafogó három fő problémára. Egyfelől megoldódik a szélturbinák telepítését ellehetetlenítő helyhiány, hiszen a hagyományos szélturbinák felállításához legfeljebb elvétve találni elegendő területet a városokban. Másfelől megszűnik minden olyan biztonsági rizikó is, ami a propellerek működése nyomán az embereket és a vagyontárgyakat érinti. Harmadszor pedig, a szőrös felhőkarcoló jóval halkabban is működik a propellereknél, a minimális „susogástól” eltekintve hangtalan a metódus. Az építmény pozitív mellékhatásként amellett, hogy reflektál ezekre a hiányosságokra, komoly dizájn elemet is jelent a köztereknek.

A Belatchew mostani kezdeményezésében az 1997-ben lezárt Söder Torn projekt kiterjesztését láthatjuk. A cég által korábban a Stockholm-i Södermalm-on felállított építményt ugyanis végül 14 emelettel alacsonyabbra építették az eredetileg tervezettnél, holott a magasságnak, mondanunk sem kell, meghatározó szerepe van a metódusban a minél nagyobb légmozgás kiaknázása okán. Ennek a ’97-es projektnek új lendületet adva a susogós felhőkarcoló ötlete kiterjeszthető lenne akár a nagyobb luxusszállodákra és üzletközpontokra is. Ezeket persze nem borítanák be teljesen szalagokkal, de néhány tucat, esetleg párszáz eszköz felszerelésével már legalább részben szélenergiából fedezhetnék energiaszükségletüket ezek az épületek.

Korábban Farzad Safaei professzor dolgozott ki hasonló rendszert, mely ugyanezekre a problémákra kínált részleges megoldást. A Wollongong-i ICT Research Institute igazgatója által kialakított PowerWINDow szintén a felhőkarcolókra erősíthető föl. A szerkezet mozgó paneljeit a szél forgatja, ezt a mozgási energiát alakítják energiává. A találmány, miután a prototípus már készen áll, az ausztrál Birdon mérnöki vállalat kivitelezésében kerülhet piacra.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr867264921

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

midnight coder 2015.03.14. 08:56:20

Ebben a nagy csendességben annyira nem hinnék. Viszont nagyjából végtelen hibalehetőséget produkál, azaz folyamatos karbantartást igényel.

És persze megvan a szélenergia örök problémája: mi van ha nem fúj.

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2015.03.14. 09:11:06

Érdekes, de két kérdésem van:
1. mennyi fény jut be az épületbe?
2. hogy takarítják?

Netuddki. 2015.03.14. 09:21:15

Éjjel nem fúj a szél. Vagy 300, vagy nem tudom...

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.03.14. 18:54:56

@Lord_Valdez:

Nekem van még pár:

3. Mennyibe kerül a beruházás és a karbantartás, és mennyi energiát termel? Vagyis egy kb. 20 éves időszak átlagában mennyi lesz 1kWh ára?

4. A mozgó szalagok miatt a helyiségekben állandóan vibráló fényerősség milyen hatással van a bent dolgozókra? Végeztek erről vizsgálatokat?

Valószínű, hogy ha napelemekkel borítanák be az épület tetejét vagy egy szélgenerátort telepítenének oda, sokkal olcsóbb lenne és több áramot is termelne.

is 2015.03.16. 13:45:34

@midnight coder: egy felhokarcolonal a foldszint es a teteje kozott olyan legnyomaskulonbseg van, hogy minidg fuj. kulcsszo: kemenyhatas. evszazadok ota igy ukodik minden kemeny. MINDIG fuj benne a szel fuggolegesen felfele.

Kovacs Nocraft Jozsefne 2015.03.16. 14:56:41

@is:

"egy felhokarcolonal a foldszint es a teteje kozott olyan legnyomaskulonbseg van, hogy minidg fuj"

Alapvetően nem a földszint és a teteje közti nyomáskülönbség okozza a kürtőhatást. Ha így lenne, akkor mondjuk 50m magasságról folyamatosan áramlana a levegő felfelé pl. 500 m magasra, ahol kisebb a nyomás. A valóságban a hőmérséklet-különbség előidézte felhajtóerő okozza a hatást.

"MINDIG fuj benne a szel fuggolegesen felfele."

Fenét mindig. Ha igaz lenne, amit írsz, soha senki nem halna meg attól, hogy a kéményből visszaáramlik az égéstermék a lakásba.

Tanulj egy kis fizikát, nem nehéz, majd rájössz. De lehetőleg addig se írj hülyeségeket.

Amúgy az ugye csöppet sem zavar, hogy a "energiatermelő szalagok" nem a "kürtőben" vannak, hanem az épületen kívül...

to:rppapa 2015.03.19. 09:48:11

@midnight coder: Én már tudom ki vagy! Te vagy az L.Simon! De legalábbis annyi eszed van.
süti beállítások módosítása