IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


coprsustainability_index_chp_20141211.jpgA fenntarthatósági kérdésekről folytatott beszélgetések során rendszeresen felbukkanó kérdés, hogy vajon a vállalatok tehetnek-e, és ha igen, akkor mit azért, hogy a világ egy fenntarthatóbb „működési” pályára álljon. A kérdésekre a válasz sorrendben az, hogy igen és sok mindent. A fenntarthatósági kérdések minden érintettjének be kell látnia és el kell fogadnia, hogy az ipari forradalom óta elsősorban nem a nemzetek és kormányok, hanem alapvetően a vállalatok és a gazdasági entitások viszik előre a világot. Ez persze nem jelenti azt, hogy kormányok teljesen kiesnek például a fenntarthatósági folyamatokból, pusztán feladatuk változott: nem driver-ei és effektív megvalósítói a folyamatnak, hanem elsősorban azoknak a kereteknek a meghatározásáért felelnek, amelyek mentén a vállalati intézkedések egy irányba mozdíthatják előre a fenntarthatóság ügyét.

A lehetőségek tárháza pedig széles a vállalatok előtt a cselekvésre. Ezt egyre több szervezet fel is ismeri, sőt önszerveződő módon olyan kezdeményezéseket indítanak, amelyek célja kifejezetten a vállalati szektor ösztönzése a fenntartható működésre. Ez a fajta tevékenység sok kívülálló számára erősen „PR-szagú”, azonban ma már korántsem arról van szó, hogy hangzatos, de sok esetben kétséges eredményeket produkáló CSR-akciókkal ostromolják a vállalatok a fenntarthatósági tematikát.

Ahogyan arról már többször is írtam, napjainkban egy vállalat számára úgy működni, hogy közben szem előtt tartja a fenntarthatósági alapelveket sok esetben az azonnali költségcsökkentés és a hosszú távú fennmaradás letéteménye.

Elcsépelt közhely, de az erőforrások, amelyekkel ezek a vállalatok gazdálkodhatnak egyre szűkösebbek. És itt nem kizárólag a vízre, energiára, termőföldre, de sok esetben a megfelelően képzett és motivált munkaerőre is gondolunk. A klímaváltozás jelentette veszélyekről nem is beszélve.

Az egyik legnevesebb ilyen jellegű vállalati tömörülés a World Business Council for Sustainable Development (WBCSD), amelynek számos nemzeti tagszervezete működik világszerte. A szervezet célja azoknak a vállalatoknak az összefogása, amelyek értékként tekintetnek a fenntartható fejlődés alapvetéseire és képesek és akarnak is tenni azért, hogy a gazdaság, társadalom és környezet egy fenntartható pályára álljon.

A szervezet nemrégiben indította útjára Action 2020 kezdeményezését, amelynek során kutatókkal és neves szakemberekkel együttműködve azonosították a legnagyobb környezeti és társadalmi kihívásokat jelentő mutatókat, és próbálnak közösen megoldásokat találni ezekre. Az egyes célterületek kötelezően elérendő „minimum” eredményeit szakértők dolgozták ki, míg az ezen célok eléréséhez vezető intézkedések, a visszamérések lebonyolítása és a végrehajtandó akciók definiálása és végrehajtása a vállalatok feladata.

A tudományos élet szereplői, kutatók összesen kilenc beavatkozási területet azonosítottak. Ezek nem meglepő módon a következők:

  1. Klímaváltozás
  2. Erőforrásokkal való felelős gazdálkodás, beleértve az élelmiszert és az energiát is
  3. Az ökoszisztéma megóvása
  4. Vegyi anyagok felelős kezelése
  5. Felelős vízgazdálkodás
  6. Alapvető társadalmi igények kielégítése és az emberi jogok védelme, tiszteletben tartása
  7. Méltányos foglalkoztatás
  8. Fenntartható életmód propagálása
  9. Fenntartható élelmiszer és bioüzemanyag termelés, ezek egyensúlyának megtalálása


Örök igazság, hogy a problémákat feltárni mindig könnyebb, mint megoldást találni rájuk. Nincs ez másként jelen esetben sem. A WBCSD-ben tömörülő, fenntartható működés iránt elkötelezett vállalkozások összesen 24 olyan területet és akció csoport azonosítottak, amelyek mentén a fenti kilenc célrendszer által felvetett problémákra választ lehet nyújtani. Ez jól mutatja az egyes beavatkozási területek komplexitását is. De lássuk a vállalati oldal potenciális válaszait a kihívásokra:

  1. Vidéki életmód feltételeinek megteremtése
  2. Rugalmas energiaszektor kialakítása, amely képes megfelelni a klímaváltozás és a környezeti állapotok kihívásának
  3. Épületek energiatakarékosságának fejlesztése a globális energiaigények jelentős csökkentésére
  4. Fenntartható közlekedési rendszerek kialakítása, amelyek nem csak olcsóbbak, de biztonságosabbak is egyben
  5. Valódi, közös gazdasági-társadalmi-környezeti értékrenden nyugvó, kiegyensúlyozott együttműködés kialakítása a vállalati szektor és a társadalom között
  6. Fenntartható városok, városi rendszerek kialakítása
  7. WASH-projekt (WAter, Sanitation and Hygiene) elindítása, amelynek célja olyan technológiák és eljárások meghonosítása, amelyek olcsón, nagy tömegben képesek biztosítani a tiszta ivóvizet és használati vízkészletet a bolygó növekvő lakosságának
  8. Vízhasznosítás hatékonyságának javítása a mezőgazdaságban
  9. Az ipari hasznosítás során szennyezett vízkészletek tisztítása, nagymértékű újrahasznosításának biztosítása
  10. A kimerült földterületek, nem használt bányászati és ipari területek ésszerű rekultivációja, bevonása a növénytermesztésbe vagy az eredeti környezet visszaállítása
  11. Fenntartható földhasználat, az ehhez szükséges kritériumrendszer megfogalmazása
  12. Erdősítés a légköri széndioxid megkötésére
  13. CCS (Carbon Capture and Storage) projektek életre hívása és támogatása az energiatermelés során keletkező széndioxid elzárására, lehetőség szerinti újrahasznosítására
  14. A városok átállítása a villamos energiára, ezzel zéró emissziós értékkel bíró települések kialakítása, amelynek eszköze a fűtés-hűtés, illetve a közlekedés elektrifikációja
  15. A kistelepülések alacsony emissziós értékre állítása a lehető legnagyobb mértékű elektrifikáció révén
  16. A vállalatok felkészítése a klímaváltozás hatásaira, felkészülés a folyamat kockázataira
  17. A „természetes infrastruktúra” fejlesztésének anyagi támogatása, amely elsősorban a természetese vízparti állapotok, ivóvízbázisok és közlekedési lehetőségek megőrzését és védelmét szolgálja
  18. A lakossági ivóvízkészletek és az ipari/mezőgazdasági célú édesvíz készletek elkülönítése a szennyezési kockázatok csökkentése érdekében
  19. Új üzleti és működési modellek kialakítása a vállalatok számára
  20. Az ENSZ által megfogalmazott egyetemes emberi alapjogok teljes implementálása az üzleti működésben, a kizsákmányolás megszüntetése
  21. Felelős és méltányos foglalkoztatás
  22. Az ültetvényesi rendszer visszaszorítása, a háztáji- és családi gazdálkodás előtérbe helyezése a mezőgazdaságban és élelmiszer termelésben
  23. Az élelmiszer pazarlás jelentős – legalább 50 százalékos – csökkentése a teljes fogyasztási láncon, a termőföldtől a tányérig vezető úton
  24. Tropical Forst Alliance 2020 kezdeményezés fenntartása, a trópusi esőerdők kiírtásának megállítására és a területek újratelepítésére

wbcsd-vision-2050-poster.jpg

Impresszív lista, nem vitás. Kitűnően mutatja, hogy a vállalati szektornak milyen területeken kell aktivizálnia magát, ha valóban komolyan gondolja, hogy szerepet vállal a világ fenntartható fejlődési pályára állításában. És még valamire rámutat: egyedül, csak kormányzati beavatkozások mentén, nem megy, konszenzus és együttműködés kell, és akkor a vállalati szektor igenis beleteszi az erőforrásait a fenntarthatóságért folytatott küzdelembe. Mert ez önös érdekük is.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr126974327

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

valóban pr-szagú. a 22.ráadásul a mezőgazdaság termelékenységének visszaesése miatt... végülis egy nagyobb éhínség utáni népességcsökkenéssel könnyebb fenntartható rendszert létrehozni, nem szóltam :)