Kínai csoda? Nem, kínai következetesség!

2014. augusztus 21. 09:00 - CHIKANSPLANET


index_CHP_china.jpgVan egy dolog, amit semmiképpen nem lehet elvitatni Kínától: ha a vezetők elhatároznak valamit, illetve kijelölik az elérendő célokat, akkor a keleti ország következetesen végig is viszi folyamatokat. Arról persze lehet vitatkozni, hogy a kínai társadalmi és politikai berendezkedés mennyire felel meg a nyugati normáknak, de hogy az eredményeket elvitatni nem lehet az országtól, az kétségtelen. A világ legnagyobb üvegházhatású gáz kibocsátójának vezetői most egy tisztább és zöldebb globális gazdasági modell felé vezetik az országot: eszközük ehhez hatalmas pénzügyi támogatás és erős szabályozás.

Kína azonban nem csak az üvegházhatású gázok legnagyobb globális kibocsátója – 2012-ben 8,2 milliárd tonna széndioxidot légkörbe kerülése írható az ország számlájára –, de a tiszta technológiákba legtöbb pénzt fektető ország is a világon. 2012 és 2013 során összesen 122 milliárd dollárt fordították a megújuló energiaforrások kiaknázásának fejlesztésére.

Kína törekvése és intézkedései egy zöldebb és hatékonyabb gazdaság kiépítésére a világ számos országának jelenthet értékes példát a jövőre nézve.

Mint minden más fontos változás esetében, a távol-keleti ország vezetőinek számára is az első lépés a felismerés volt: a politikusok megértették, hogy a légszennyezés, amelyért elsősorban a széntüzelésű erőművek felelősek, jelentősen veszélyezteti a lakosság egészségét és életét, főleg az olyan sűrűn lakott városok esetében, mint Peking vagy Sanghaj. Ráadásul az is nyilvánvalóvá vált számukra, hogy a klímaváltozás okozta károk fokozottabban jelentkeznek majd az országban, melynek feltörekvő gazdasága érzékenyebben reagálhat majd ezekre.

Ugyanakkor a gazdasági racionalitás is egyre inkább a megújuló energiaforrások felé tolja az ország vezetését. Kína jelenleg a világ legnagyobb kőolajimportőre, és energiaigénye továbbra is rohamosan növekszik. Márpedig ez jelentős (energia)biztonsági kérdéssé válhat a jövőben az ország számára. Erről az oldalról nézve sem véletlen tehát, hogy az ország vezetői is egy innovatívabb, hatékonyabb és jelentősen önellátóbb megoldás felé terelik az ország energiapolitikáját. Ezt a megoldást pedig elsősorban a megújuló energiaforrások jelentik.

Nem véletlen tehát, hogy az ország 2012-ben 68 milliárd, 2013-ban pedig 54 milliárd dollárt fordított a zöldenergia-források fejlesztésére. Az eredmények sem maradtak el: az ország nem fosszilis alapú energiatermelése 2005 és 2013 között több mint megduplázódott, miközben a GDP szén-dioxid-intenzitása 28 százalékkal csökkent.

„Visszafogott” gazdaság

Kína az elmúlt 8 évben elképesztő, átlagosan mintegy 10 százalékos GDP bővülést ért el éves szinten. A 8 év alatti mintegy 115 százalékos növekedés azonban 53 százalékkal növelte meg a szén-dioxid-kibocsátás mértékét is. Az ország vezetői felismerték, hogy csak egy kiegyensúlyozottabb, „minőségibb” GDP növekedés lehet hosszú távon fenntartható. Ennek – és a globális, illetve belső piac és termelési szerkezet átalakulásának – köszönhetően a gazdasági növekedést 7-8 százalék körülire fogták vissza, ami jelentős hatással van az emisszióra is.

Továbbra is versenyben az elsőbbségért

Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy Kína kiesne a világ vezető gazdasági nagyhatalma címért folyó versenyből. A gazdaság szerkezetének átalakítása igazából nem szól másról, minthogy a korábban jellemző nehézipari termelésről és az exportigények kiszolgálásáról elsősorban a high-tech iparra és a belső fogyasztás serkentésére helyezik a hangsúlyt, miközben jelentősen erősítik a szolgáltató szektort is. Ez a váltás természetesen hozza magával, hogy az olyan előállításukban energia intenzív alapanyagok, mint a vas, az acél vagy éppen a cement, előállításának volumene csökkeni fog.

Mindez persze nem áldozat, sokkal inkább a kínai gazdaság felkészítése a fejlődés következő szakaszára.

Az átállás támogatására pedig energetikai oldalról is fel kell készülni. Nem véletlen, hogy Kína egyre több és több földgáz, nukleáris és megújuló alapú energiatermelő egységet állít üzembe, miközben a szénalapú erőművi portfóliót fokozatosan csökkenti. A 2011-2015 között tartó ötéves gazdasági terv keretében a kormány 286 milliárd dollárt irányzott elő megújuló energetikai fejlesztésekre, 376 milliárdot pedig energiahatékonysági projektekre. Ráadásul az eddig elejtett megjegyzésekből és nyilvánosságra hozott tervekből az is látszik, hogy a 2016-2020 közötti időszakra vonatkozó 13. Ötéves Terv további szigorú korlátozásokat irányoz elő a szénalapú energiatermelésre, miközben további forrásokat allokálnak majd energetikai témájú kutatásfejlesztésre.

Az eredmények sem maradnak el

Várhatóan az eredmények sem maradnak el: 2020-ra Kína nem fosszilis alapon termelt energiafogyasztása eléri majd Japán teljes energiafelhasználásának mértékét. Az ország teljes energiamixének 15 százalékát teszik majd ki a megújuló energiaforrások, amelyet 2030-ra akár 22-25 százalékra is emelhetnek majd. Mindezt úgy, hogy az ország energiaigénye a jövőben is növekedni fog majd.

Ebből az átalakulásból ráadásul nem csak a környezet fog profitálni, de alapja lehet egy új típusú gazdasági és társadalmi fejlődésnek is. A kínai vezetők álma az egymilliárd virágzó városokban élő lakos, akik a minőségi oktatás révén az ország világelső high-tech iparában dolgoznak és egy minden szempontból világelső szolgáltató szektor gyümölcseit élvezik.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr46587441

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

competitive intelligence 2014.08.25. 03:09:59

Jó kis cikk, köszönjük! Érdekes megközelítés, volt benne egy-két olyan aspektus, ami számomra új volt. Összességében egy kicsit túl rózsaszínűnek tűnik a helyzet (vagy inkább túl zöldnek :)), de persze ez nem baj, főleg ha az élet majd igazolja ezt a tendenciát.