IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

  • Hungryhorse: @Ad Dio: szerint3m ezt t3 írtad ide, nem én: "Vagy azt gondolod, hogy az igazságos, hogy a gyártók... (2019.04.22. 06:56) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Kettőnk közül az egyik valóban "mérges", de kétlem, hogy én lennék az. Figyi, ez ... (2019.04.20. 19:04) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: bontogathatod. Az újrahasznosító cégek nem állami cégek, a szavazók jelentős többsége nem... (2019.04.20. 17:44) A fenntartható e-kereskedelem
  • Ad Dio: @Hungryhorse: Bontsuk ezt ki soronként... "Semmiféle "újrahasznosítás" nem "állami" feladat." ... (2019.04.19. 17:43) A fenntartható e-kereskedelem
  • Hungryhorse: @Ad Dio: a problémák megoldása nem a végtelen kommunista sarc, amire nincs olyan elmebeteg ötlet, ... (2019.04.19. 16:53) A fenntartható e-kereskedelem
  • Utolsó 20

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (12) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) carsharing (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) cigaretta (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (5) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (2) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-commerce (1) e-hulladék (1) e-kereskedelem (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (2) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (6) erdőirtás (4) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (2) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (4) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (27) fenntartható (3) fenntarthatóság (107) Fenntarthatóság (4) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (83) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (32) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld napja (1) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (42) gazdasági növekedés (28) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (5) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (3) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (5) hulladékhasznosítás (21) hulladékhő (1) hulladékmentes (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (4) húsvét (2) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karácsony (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) kávéspohár (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (16) klímavédelem (63) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (47) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (5) környezettudatos (5) környezetvédelem (14) közlekedés (2) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) méhpopuláció (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (11) műanyaggyártás (4) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökocímke (1) ökolábnyom (1) okostérkő (1) ökoszisztéma (1) okos megoldások (3) okos városok (2) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (3) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (287) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) sharing economy (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (3) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (10) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (3) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (49) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) trashtag (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (9) uniós költségvetés (1) ünnep (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (2) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zerowaste (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Erőművet a portára!

2014.05.05. 11:08

 

Mindent egybevéve közel 3000 kiserőművet létesítettek tavaly Magyarországon

index_CHP_20140502.jpgTavaly év végéig összesen 2997 nem engedélyköteles, fél megawattnál kisebb kapacitású vagy háztartási méretű új kiserőművel gazdagodott a magyar „erőműpark” az előző év záró adataihoz képest. Ez azt jelenti, hogy mintegy 21,7 megawattnyi többletkapacitás épült ki 2013-ban ezekben az erőmű-kategóriákban. A számokat elnézve jól látszik két dolog: egyrészt akik megengedhetik maguknak a beruházást, szívesen telepítenek olyan energetikai megoldásokat otthonukban, amellyel csökkenthetik áramszámlájukat, másrészt pedig a napenergia vitte tavaly a prímet a kiserőművek piacán.

A napokban hozta nyilvánosságra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt az adatsort, amely azt mutatja, hogy 2013-ban mennyi nem engedélyköteles kiserőművet telepítettek hazánkban. A hálózati engedélyesek adatszolgáltatása alapján összeállított összesítésben 2997-tel több kiserőmű szerepel az egy évvel korábbi számokhoz képest. Úgy tűnik, hogy a magyarok egy része elindult a napi energiakiadások mérsékléséhez vezető „rezsicsökkentés” útján.

A napenergia a nyerő

Egyre olcsóbb, könnyen felszerelhető és nem igényel felhasználói beavatkozást a működése – nem véletlen, hogy a nyugat-európai példákhoz hasonlóan itthon is a legnagyobb népszerűségnek a fotovoltaikus rendszerek örvendenek.

A háztartási méretű erőművek méretében tavaly 2973 új rendszert telepítettek országszerte a beruházók. Ezeknek a jelentős részét két területen – az E.ON által ellátott észak-dunántúli terülteken és az ELMŰ által kiszolgált fővárosban és környékén. Ez utóbbi részen összesen 788 új rendszert létesítettek, míg az észak-dunántúli régióban 592 új rendszert telepítettek. A régiók közül a harmadik helyet a tiszántúli régió szerezte meg 501 új fotovoltaikus kiserőművel.

Míg az első kettő terület esetében alighanem a fizetőképes kereslet hajtotta fel az új rendszerek telepítését, a Tiszántúl esetében a kiváló időjárási adottságok lehettek a telepítések fő hajtóerői, hiszen itt a napsütéses órák száma valamivel gyorsabb megtérülést biztosít.

A többi technológia rettenetesen leszakadt

Amíg fotovoltaikus rendszerekből közel háromezret telepítettek tavaly, a háztartási méretű szélkerekekből még egy tucatnyit sem. Egészen pontosan 11 új szélkereket húztak fel országszerte tavaly ezekből.

Földgáz alapú rendszerek száma kettővel gyarapodott tavaly, biogázos megoldásokból pedig egy darabbal több üzemelt 2013 év végén, mint egy évvel korábban. Ez utóbbiak esetében ráadásul kettőt le is szereltek, tehát a három új egységre, kettő leállított háztartási méretű kiserőmű jutott.

A vízenergia hasznosítására tervezett berendezésekből pedig egyet sem telepítettek tavaly. Mondjuk ez a legkevésbé meglepő, így is örülhetünk, hogy régebbi létesítésekből mutatóban 3 ilyen egység működik országszerte.

 CHP-tablazat.jpg

Megéri a háztartási méretű kiserőművet telepíteni?

Ez egy olyan kérdés, amit nekem is gyakran feltesznek ismerősök. Sajnos erre a kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni.

Pusztán közgazdasági értelemben még nem szabad csodát várni ezektől a háztartási megoldásoktól, a megtérülésük még viszonylag hosszú távon reális (bár már most is magasabb, mint például a lekötött bankbetétek kamata), viszont az is igaz, hogy a háztetőre szerelt napelemek és napkollektorok növelik az ingatlan értékét és azonnal csökkentik a rezsikiadásokat. A telepítéshez viszont még viszonylag jelentős mozgatható tőke szükséges, illetve szerencsésen kell pályázni az imitt-amott, időnként megjelenő kiírásokra, amelyek ráadásul a keretösszegek szűkössége miatt hamar ki is merülnek.

Ugyanakkor nekem is van az ismeretségi körömben olyan illető, aki hosszas számolgatás, kivitelező és napelem keresgélés után pusztán racionális gazdasági érvek mentén döntött a beruházás elindítása mellett, és nem bánta meg a döntését.

A racionális érvek mellett ráadásul ott vannak az érzelmi tényezők, amelyek szintén a saját kiserőmű felé billenthetik a mérleg nyelvét. Akadnak elkötelezett zöldek, akik a bolygó és a jövő generációk jólétének érdekében könnyebben döntenek a befektetés mellett. De hallottam már olyan indokot is a rendszer telepítése mellett, amely egyértelműen az energetikai multik elleni hangulatból fakadt. Ez már kinek-kinek a vérmérsékletétől és világlátásától függ.

Mondd, te mit választanál?

Érdekes kérdés a háztartási méretű kiserőművek kapcsán még a technológia kiválasztásának mikéntje is. Gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem véletlen a napelemek elsöprő népszerűsége: a technológia egyre inkább megfizethető, élettartama minimális karbantartás mellett is vállalható, ráadásul a működtetése nem igényli a tulajdonos rendszeres közreműködését sem.

A szélenergia esetében a helyzet hasonló, sőt itt talán egy még inkább kiforrott technológiáról beszélünk. Ugyanakkor egyértelműen egy „kényelmetlenebb” módról van szó: külön terültet igényel a torony megépítése, sokkal kevésbé simul bele a látképbe, mint a tetőre szerelhető napelemek, ráadásul a szomszédok is sok esetben hátráltatják egy ilyen háztartási méretű erőmű telepítését, elsősorban a zajártalomra hivatkozva. Ugyanakkor egy tanyán, kistelepülésen ez is lehet egy járható út.

Érdekes a földgázt használó háztartási erőművek helyzete. Ma már kapacitásukban egyre kisebb, hatásfokukban egyre magasabb mikro kogenerációs egységeket, mikro gázmotorokat lehet vásárolni, nem is annyira vészes áron. Ezek már egy nagyobb, többgenerációs családi ház vagy egy kisebb társasház esetében megfelelő alternatívát nyújthatnak a fűtés kiváltására és a villamosenergia-fogyasztás egy részének házon belüli biztosítására. Ezeknek a berendezéseknek viszont cserébe rendszeres karbantartásra és az üzemeltetéshez földgázra van szüksége. Ugyanakkor ezeket sem szabad rögtön lehúzni a lehetséges megoldások listájáról.

Választási lehetőség tehát akad bőven, hogy mennyire élünk ezekkel az idei évben, majd jövőre meglátjuk.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr946119755

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Én azt nem értem, miért nincs több olyan pici gázgenerátor, amely alapvetően a fűtést látja el, de egyben áramot is termel. Télen így minden hő bennmarad és nem kell áram.
Személy szerint ismerek olyan vállalkozót, aki műanyag hulladékból "főzött" gázolajat krakkolással.
A keletkező gáz és csekély benzin frakció a rendszer önfenntartására kellett, a visszamaradó koksz síma szénkályhában égethető.

A keletkezett gázolajat egy másik helyszínen - amely bejelentett telephely, tehát így jövedéki adó mentes -, stabil dízel aggregátban használták el, amely egyrészt szigetáramként ellát egy bazi nagy szállodát, másrészt a keletkező hulladékhő az üzemi melegvíz felhasználásban, fűtésben kerül felhasználásra.
A beruházás bazi gyorsan behozta magát.
Mindkét félnek.

A legmegdöbbentőbb adatot innen hallottam.

Évente 800 e tonna műanyagszemét keletkezik Kis Hazánkban, ami nem kerül felhasználásra.

Ilyen gazdagok vagyunk...

S ennyire ostoba, nem előrelátó a hulladékgazdálkodási jogszabály halmaz, valamint a jövedéki adós jogszabályok.

Más szemetéből lehetne jólétünk, tisztán, még fizetnének is érte (dupla haszon), de nem, inkább bürokreténség az ami megy.
@gigabursch:
Az a baj, hogy a műanyaghulladékot elő kell válogatni hozzá (pl.: PMMA, PC, PP,PE mehet, PTFE, PVC tilos), az pedig nagyon élőmunka igényes, tehát drága.
@gigabursch: Hmmm... és a klór tartalmú műanyagokkal mi lesz? Hogy válogatod szét?
"Amíg fotovoltaikus rendszerekből közel háromezret telepítettek tavaly, a háztartási méretű szélkerekekből még egy tucatnyit sem."

Nem csoda. A szélkerék engedélyeztetése nem egyszerű, főleg ha olyan magasra akarod helyezni, ahol már érdemes is üzemeltetni. Ez az árban is megmutatkozik, na meg a szomszédok sem fogadják kitörő lelkesedéssel a kerregő vackot.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
" ...a szomszédok sem fogadják kitörő lelkesedéssel a kerregő vackot. "

Házi szélkeréknél nem az áramtermelés a lényeg, a szomszédok elüldözése...
@bankvezér:
A "hanem" szó kimaradt.
Helyesen :
Házi szélkeréknél nem az áramtermelés a lényeg, hanem a szomszédok elüldözése...
@röhögő: Angol magazinban láttam BAXI tipusú kazánt, ami egyben áramot is termelt. Falra lehetett felszerelni, és nem volt nagyobb, mint egy kis melegvíztárolós fali kazán. Szóval van ilyen.
@lbalazs: Ha nem felel meg a magyar szabványnak, sohasem fogják engedélyezni a bekötését.
Így is sok a felrobban lakóház.
@Gera:

Nem rossz megoldás, ha jól van megcsinálva. A gáz égéshőjét egy kondenzációs kazánnal maximálisan ki lehet ugyan használni (OK, melegvizes üzemben ált. sima kazánként működik), de itt lényegében egy elsősorban hőtermelési célra épített pici kogenerációs erőműről van szó.

A Stirling-motor nem a hulladékhőt hasznosítja, hiszen kondenzációs kazánnál nincs hulladékhő, a melegvíz meg (amikor sima kazánként üzemel) csak rövid időre kell. Inkább fordítva megy a dolog, a Stirling-motor hulladékhőjét használják fel fűtés és MHV céljára.

Épp ezért itt Stirling-motor hatásfoka itt nem játszik nagy szerepet mindaddig, amíg a fűtési és melegvízigényhez igazítják az áramtermelést. Vagyis ha Striling-motor hideg oldalával a bejövő hideg vizet melegítik elő.

Így lényegében ha szigorúan fizikailag nem is, de gazdaságilag közel 100%-os hatásfokkal lehet a gázból villamos energiát termelni, miközben a szokásos gázturbinás erőművek 50% fizikai hatásfok körül járnak - és a gazdasági is kb. ekkora, ha a hulladékhőt nem hasznosítják.
@röhögő: VW-motoros kiserőmű, komplett szolgáltatással, üzemmenedzsmenttel, karbantartással. A hőigényt Te szabod meg a termosztáttal, az áramot ők értékesítik az áramtőzsdén csúcsidőben. Mindenki, de tényleg mindenki jól jár. (ok, a Gazprom nem...)

www.lichtblick.de/geschaeftskunden/bhkw/
@négykarika:

A németeknél ez azért is nagyon megéri, mert ott a villamos energia és a gáz egységnyi energiatartalomra vetített árának aránya nagyobb, mint nálunk: vagyis az áram drágább, hála a sok "zöld" energiának. A kurva sok tarifa miatt nem könnyű az összehasonlítás, de kb. 3.5-szer annyiba kerül 1kWh gáz, mint 1kWh villany. Nálunk ez az arány 3 alatt van, ha jól emlékszem.

Vagyis ha csak 30%-os hatásfokkal termeli az áramot, már akkor bejön neki az eladott áram árából az elfogyasztott összes gáz ára, s a megmaradó 70%-kal már ingyen fűt.
Persze ez csak az elmélet, mert a megtermelt áramot biztos nem fogyasztói áron veszik át tőle. De ha ügyes méretezéssel eléri, hogy a termelt áram minél nagyobb hányada a saját fogyasztását fedezze, akkor már jól járhat.

Azért ha már gázmotor, akkor a fogyasztási arányoktól függően egy gázmotoros hőszívattyú is szóba jöhet, s ott nincs gond az áram értékesítésével.

35% motorikus hatásfok és 3.5-ös átlagos COP esetén 1J befektett gázból csinál magának 1,87J hőenergiát.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Kedves Többiek: Ha már gáz alapú kogeneráció, akkor hőszivattyús legyen. (Bár a jelenlegi gépeknél szoros a verseny levegő-víz hőszivattyúkkal, ha primer energiára vetítjük az energiaigényt)
Illetve inkább biogáz vagy megújuló alapú villamos energiából előállított szintetikus gáz legyen, ha már a fenntarthatóság nem elhagyható cél.
@ZNenergetikus:

"Ha már gáz alapú kogeneráció, akkor hőszivattyús legyen."

Ez nem annyira egyértelmű, az árviszonyoktól is függ. Mint a fenti hevenyészett számításomból is láthatod, egy COP=3.5-ös (ez persze éves átlag, hiszen a COP erősen függ a külső és a belső közeg hőmérsékletétől is), 35% motorikus hatásfokú gázmotoros hőszivattyúval még megkétszerezni sem tudod a befektetett hőenergiát.

Ha ellenben ugyanazzal a gázmotorral egy generátort hajtasz meg, mondjuk 30% eredő hatásfokkal (motorikus+generátor+konverzió), akkor - ezt fentebb szintén fejtegettem - a gáz 30%-ából 100% "hatásfokkal" csináltál elektromos energiát, ami egy sokkal magasabb rendű, és így sokkal drágább energiaforma. Németországban ez önmagában behozza a teljes gázmennyiség árát (saját felhasználást feltételezve), s akkor még ott van a gázenergia 70%-a hő formájában, tök ingyen.

Persze ilyenkor kötött a villany és a hő aránya, áramvisszatáplálással már nem éri meg, s nem mindig lehet optimumot találni. Pl. egy jó passzívháznál nem lesz szükség annyi hőenergiára, amennyi termelése szükséges ahhoz, hogy az árammal kinullázd a fűtést.

A gázmotoros hőszivattyús megoldásnak kétségtelen előnye, hogy az áramigénytől függetlenül elég gazdaságosan működtethető.

"megújuló alapú villamos energiából előállított szintetikus gáz legyen"

Villamos energiából gázt előállítani csak akkor érdemes, ha végképp semmi másra nem tudod felhasználni, hiszen a hőenergia a legalacsonyabb rendű - és ezzel a legolcsóbb - energiaforma.
@Kovacs Nocraft Jozsefne:

A villamos energia valóban "magasabb rendű, és így sokkal drágább energiaforma", azonban vannak olyan GHP-k is, amelyek a hőszivattyú villamos energia igényén felül termelnek áramot, tehát ugyanúgy megoldható a villamosenergia-felhasználás róla, a gáz hőtartalmát és még a külső levegő hőtartalmát is hasznosítva.

"Villamos energiából gázt előállítani csak akkor érdemes, ha végképp semmi másra nem tudod felhasználni, hiszen a hőenergia a legalacsonyabb rendű - és ezzel a legolcsóbb - energiaforma."

Ez szintén igaz, azonban egy nagyobb megújuló részarány esetén könnyedén előforduló eshetőség, és mivel a megújuló energiákkal kapcsolatos energiatárolás kérdése problémás, ez lesz az egyik (energetikailag valóban nem optimális) megoldás.
Szintén Németországban már vannak ilyen projektek (ahol napenergia csúcstermelés esetén előfordult már negatív villamos energia díj is)