Mindent egybevéve közel 3000 kiserőművet létesítettek tavaly Magyarországon

Tavaly év végéig összesen 2997 nem engedélyköteles, fél megawattnál kisebb kapacitású vagy háztartási méretű új kiserőművel gazdagodott a magyar „erőműpark” az előző év záró adataihoz képest. Ez azt jelenti, hogy mintegy 21,7 megawattnyi többletkapacitás épült ki 2013-ban ezekben az erőmű-kategóriákban. A számokat elnézve jól látszik két dolog: egyrészt akik megengedhetik maguknak a beruházást, szívesen telepítenek olyan energetikai megoldásokat otthonukban, amellyel csökkenthetik áramszámlájukat, másrészt pedig a napenergia vitte tavaly a prímet a kiserőművek piacán.

A napokban hozta nyilvánosságra a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal azt az adatsort, amely azt mutatja, hogy 2013-ban mennyi nem engedélyköteles kiserőművet telepítettek hazánkban. A hálózati engedélyesek adatszolgáltatása alapján összeállított összesítésben 2997-tel több kiserőmű szerepel az egy évvel korábbi számokhoz képest. Úgy tűnik, hogy a magyarok egy része elindult a napi energiakiadások mérsékléséhez vezető „rezsicsökkentés” útján.

A napenergia a nyerő

Egyre olcsóbb, könnyen felszerelhető és nem igényel felhasználói beavatkozást a működése – nem véletlen, hogy a nyugat-európai példákhoz hasonlóan itthon is a legnagyobb népszerűségnek a fotovoltaikus rendszerek örvendenek.

A háztartási méretű erőművek méretében tavaly 2973 új rendszert telepítettek országszerte a beruházók. Ezeknek a jelentős részét két területen – az E.ON által ellátott észak-dunántúli terülteken és az ELMŰ által kiszolgált fővárosban és környékén. Ez utóbbi részen összesen 788 új rendszert létesítettek, míg az észak-dunántúli régióban 592 új rendszert telepítettek. A régiók közül a harmadik helyet a tiszántúli régió szerezte meg 501 új fotovoltaikus kiserőművel.

Míg az első kettő terület esetében alighanem a fizetőképes kereslet hajtotta fel az új rendszerek telepítését, a Tiszántúl esetében a kiváló időjárási adottságok lehettek a telepítések fő hajtóerői, hiszen itt a napsütéses órák száma valamivel gyorsabb megtérülést biztosít.

A többi technológia rettenetesen leszakadt

Amíg fotovoltaikus rendszerekből közel háromezret telepítettek tavaly, a háztartási méretű szélkerekekből még egy tucatnyit sem. Egészen pontosan 11 új szélkereket húztak fel országszerte tavaly ezekből.

Földgáz alapú rendszerek száma kettővel gyarapodott tavaly, biogázos megoldásokból pedig egy darabbal több üzemelt 2013 év végén, mint egy évvel korábban. Ez utóbbiak esetében ráadásul kettőt le is szereltek, tehát a három új egységre, kettő leállított háztartási méretű kiserőmű jutott.

A vízenergia hasznosítására tervezett berendezésekből pedig egyet sem telepítettek tavaly. Mondjuk ez a legkevésbé meglepő, így is örülhetünk, hogy régebbi létesítésekből mutatóban 3 ilyen egység működik országszerte.

 

Megéri a háztartási méretű kiserőművet telepíteni?

Ez egy olyan kérdés, amit nekem is gyakran feltesznek ismerősök. Sajnos erre a kérdésre nem lehet egyértelműen igennel vagy nemmel válaszolni.

Pusztán közgazdasági értelemben még nem szabad csodát várni ezektől a háztartási megoldásoktól, a megtérülésük még viszonylag hosszú távon reális (bár már most is magasabb, mint például a lekötött bankbetétek kamata), viszont az is igaz, hogy a háztetőre szerelt napelemek és napkollektorok növelik az ingatlan értékét és azonnal csökkentik a rezsikiadásokat. A telepítéshez viszont még viszonylag jelentős mozgatható tőke szükséges, illetve szerencsésen kell pályázni az imitt-amott, időnként megjelenő kiírásokra, amelyek ráadásul a keretösszegek szűkössége miatt hamar ki is merülnek.

Ugyanakkor nekem is van az ismeretségi körömben olyan illető, aki hosszas számolgatás, kivitelező és napelem keresgélés után pusztán racionális gazdasági érvek mentén döntött a beruházás elindítása mellett, és nem bánta meg a döntését.

A racionális érvek mellett ráadásul ott vannak az érzelmi tényezők, amelyek szintén a saját kiserőmű felé billenthetik a mérleg nyelvét. Akadnak elkötelezett zöldek, akik a bolygó és a jövő generációk jólétének érdekében könnyebben döntenek a befektetés mellett. De hallottam már olyan indokot is a rendszer telepítése mellett, amely egyértelműen az energetikai multik elleni hangulatból fakadt. Ez már kinek-kinek a vérmérsékletétől és világlátásától függ.

Mondd, te mit választanál?

Érdekes kérdés a háztartási méretű kiserőművek kapcsán még a technológia kiválasztásának mikéntje is. Gondolom, nem árulok el nagy titkot azzal, hogy nem véletlen a napelemek elsöprő népszerűsége: a technológia egyre inkább megfizethető, élettartama minimális karbantartás mellett is vállalható, ráadásul a működtetése nem igényli a tulajdonos rendszeres közreműködését sem.

A szélenergia esetében a helyzet hasonló, sőt itt talán egy még inkább kiforrott technológiáról beszélünk. Ugyanakkor egyértelműen egy „kényelmetlenebb” módról van szó: külön terültet igényel a torony megépítése, sokkal kevésbé simul bele a látképbe, mint a tetőre szerelhető napelemek, ráadásul a szomszédok is sok esetben hátráltatják egy ilyen háztartási méretű erőmű telepítését, elsősorban a zajártalomra hivatkozva. Ugyanakkor egy tanyán, kistelepülésen ez is lehet egy járható út.

Érdekes a földgázt használó háztartási erőművek helyzete. Ma már kapacitásukban egyre kisebb, hatásfokukban egyre magasabb mikro kogenerációs egységeket, mikro gázmotorokat lehet vásárolni, nem is annyira vészes áron. Ezek már egy nagyobb, többgenerációs családi ház vagy egy kisebb társasház esetében megfelelő alternatívát nyújthatnak a fűtés kiváltására és a villamosenergia-fogyasztás egy részének házon belüli biztosítására. Ezeknek a berendezéseknek viszont cserébe rendszeres karbantartásra és az üzemeltetéshez földgázra van szüksége. Ugyanakkor ezeket sem szabad rögtön lehúzni a lehetséges megoldások listájáról.

Választási lehetőség tehát akad bőven, hogy mennyire élünk ezekkel az idei évben, majd jövőre meglátjuk.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!