IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Belefulladunk az e-hulladékba

2014.04.06. 09:03


Évente mintegy 50 millió tonna elektronikai hulladék keletkezik világszerte, megoldás lehetne az „urban mining” kiterjesztése

CHP_ewaste_index_20140405.jpgA címben látható állítás kicsit túlzás: nem mi, európaiak, fulladunk majd bele az elektronikai hulladékokba, hanem a világ két legnagyobb e-szeméttelepe környezetében élők. Az érintettek leginkább a kínai Guiyu tartomány és a ghánai Agbogbloshie lakosai. Erre a két helyre érkezik ugyanis a világ kiselejtezett elektronikai gépeinek a döntő többsége, sokszor illegálisan. Itt aztán amit lehet megjavítanak és eladnak a fejlődő országokba, vagy az értékes alkatrészek és fémek kinyerése érdekében darabokra bontják, elégetik a berendezéseket, ami jelentős környezeti és egészségügyi károkat okoz.

A világon évente keletkező mintegy 50 millió tonnányi e-hulladéknak alig 13 százalékát hasznosítják újra szakszerű körülmények között. A többi megy az említett két lerakó területre. A problémát már középtávon fokozza a szakértők szerint, hogy a rohamosan fejlődő Kína, India és egyes Afrikai országok lakosai is egyre nagyobb mértékben halmoznak fel, illetve cserélnek le elektronikai berendezéseket, amelynek köszönhetően az előrejelzések szerint 2017-re már akár évi 65 millió tonna ilyen hulladék is keletkezhet.

Ráadásul Ghánában és Kínában sem a lehető leghatékonyabb módon igyekeznek kinyerni a még használható alkatrészeket, illetve nemes- és ritkaföldfémeket a gépekből. A környezetszennyezés és egészségkárósító hatások mellett, rengeteg értékes nyersanyag is kárba vész: egymillió darab mobiltelefonból például megfelelő újrahasznosítás mellett összesen mintegy 22,5 kilogramm arany, 248 kilogramm ezüst, 9 kilogramm palládium és nem kevesebb, mint 9000 kilogramm réz nyerhető ki. Ezeknek a nyersanyagoknak a kinyerése az úgynevezett „városi bányászattal” (urban mining) jelentősen csökkenthetné a hagyományos bányászatból fakadó környezeti károkat is.

Az értékes fémek kinyerésének egyik módja lehetne például a pirolízis alkalmazása, a folyamat során keletkező hőt pedig lehetne fűtésére is használni. A megfelelő újrahasznosítás és szétbontás költségeit pedig jelentősen csökkenthetné például a szabványosítás. Tudták például azt, hogy egy átlagos LCD televízió körülbelül 250 csavart tartalmaz, és ha az összeset ki akarnák szerelni egy készülékből, akkor 15 különböző csavarhúzóra lenne szükségünk?

A kinyerhető nyersanyagok mennyiségére és a hagyományos kitermelés kockázatira és költségeire tekintettel mindenesetre egyre több vállalat lát üzleti fantáziát az urban mining tevékenységben, az elektronikus hulladékok szakszerű újrahasznosításában. Olyannyira, hogy erre már üzleti modell is épült: a Fairphone például minden telefonok eladásából származó 325 fontnyi bevételből 3 fontot arra fordít, hogy régi telefonokat vásároljon fel Ghánában. A megvásárolt készülékeket ezután Európai újrahasznosító és feldolgozó üzemekbe szállítják, ahol kinyerik a készülékekből az értékes fémeket, még esetleg felhasználható alkotóelemeket.

A modellnek persze csak úgy van értelme, ha az Európában kidobásra ítélt készülékeket el sem viszik Kínába vagy Ghánába, ugyanakkor az eljárás helyi begyűjtés melletti kiterjesztése nagy segítséget jelenthet az említett lerakók környékén élőknek abban, hogy idővel elkopjanak az e-hulladék hegyek.

Modern korunk újfajta szemete ellen ez a komplex megközelítés lehet talán a legjobb védekezés, hiszen ki ne szeretne egy csapással két legyet is ütni? Vagy visszatérhetünk a sötét középkorba is.


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr955957385

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Na és? Örökké úgyse élhetsz. Na meg a fogyasztói társadalom miatt írhatsz például ide. Mikor láttál utoljára tartós fogyasztási cikket?
Ez valóban fontos lenne, de a probléma, hogy meglehetősen kézimunka igényes. Az pedig a fejlett világban igen drága.

@lavór:
Mikor láttál utoljára olyan vevőt, aki a tartósság alapján választott és nem az ár alapján?
@Lord_Valdez:

Valamit nem értettél meg. Hol gyártanak tartós fogyasztási cikkeket? Nem választás kérdése. Nincs. A prémiumkategóriás termékek ugyanúgy tervezett avultatással készülnek, mint a tömegcikkek.
@lavór:
Nagyon jól értettem és ez egy tévhit. Van minden, csak az olcsó gagyiból több nagyságrenddel több fogy, mint a high-endből.
Veszel egy ilyet:
www.megatool.hu/milwaukee_akkus_furocsavarozo_c18dd_202c_2970
és az unokád is használni fogja.
De minden eladott ilyenre jut 10 ezer eladott ilyen:
www.praktikerwebshop.hu/termekek/?id=251862
@Lord_Valdez:

Rendben, tévhit. Majd rájössz.
@lavór:
Készülékkonstruktőrként kezdtem a szakmai pályafutásom, majd egy teljesen más fajta tömegcikk fejlesztésen folytattam, most pedig egy harmadik fajta termék fejlesztésén dolgozom. Mintegy 15 évem volt arra, hogy megtanuljam, hogy nem azért spórolunk ki mindent centet a termékből, hogy hamar tönkremenjen, hanem hogy olcsóbban tudjuk adni, mint a vetélytársaink. Természetesen, ha a vevő a minőséget preferálná az árral szemben, akkor másként nézne ki a helyzet. Akkor azzal nem azzal adnánk el, hogy a mienk olcsóbb, hanem azzal, hogy a mienk tartósabb, de a vevők olyanok, amilyenek.
@Lord_Valdez:

Szép gondolatsor. Bár igaz lenne!
Nagy brand márkák olcsó, igénytelen termékei csak azért képviselnek magasabb árszínvonalat, mert valamikor valóban gyártottak tartós termékeket. Az alulméretezett elektronikákról meg gondolom nem is hallottál soha. A nyomtatók előretervezett élettartalmáról... de a sor végtelen. Megértem, védenéd a mundér becsületét, de hidd el, már nincs mit.
@Lord_Valdez: @lavór: Lajos, nekem hiszel, vagy a szemednek?
@lavór:
Tényleg igaz.
Hogyne hallottam volna, sőt terveztem is, de pont azt mondom, hogy nem azért van alulméretezve, hogy hamarabb tönkremenjen, hanem hogy olcsóbb legyen. Ha alaposabban megnézed, akkor nem csak alul vannak méretezve, de a lehető legkevesebb alkatrészből állnak. Ha az lenne a célom, hogy hamar tönkremenjen, akkor igyekeznék minél több alkatrészt belerakni.
A tervezett élettartam, mint koncepció nem arról szól, hogy hamarabb menjen tönkre, hanem hogy ne tervezzünk bele feleslegesen drága alkatrészt. Ha tudom, hogy csak 5000 órát kell kibírnia, akkor pénzkidobás 100000 órás alkatrészekkel teletömni.
@Lord_Valdez:

Most tényleg kinevetteted magad? Attól lesz olcsóbb, mert hamarabb tönkremegy? Szándékos tervezési hibával készíteni valamit jobb? Végül is valójában miről is van szó? Véletlenül sem a profitról. Részemről ennyi volt az eszmecsere. Tervezgessétek a szemetet, gyártsátok minél nagyobb mennyiségben, majd csak betemet mindent a szemét és végre valahára kihal az emberállat.
@lavór:
Nem attól lesz olcsóbb, hogy hamarabb tönkremegy, hanem attól, hogy olcsóbb alkatrészeket rakunk bele. Az alacsonyabb élettartam csupán mellékhatás.

Igen, a profitról van szó. A profit pedig abból származik, hogy olcsóbb terméket kínálunk mint a konkurencia, ezért a mienket veszik és nem az övékét.
@Lord_Valdez:

És mitől függ egy termék ára?
A sorozatgyártás nagyságától, ha te a xart gyártatod nagy tételben, az lesz valóban olcsóbb. Az elektronikai termékek nagy találmánya a kapcsolóüzemű tápegységek. Minden működik a legtöbb esetben, de a táp beszarik. Javíttatni nem érdemes, mert "gazdaságtalan". mit tegyen a fogyasztó? Vegyen újat, ami még rövidebb élettartamra van tervezve a profit miatt.
@lavór:
Igen, de ez több tényezős.
Egyrészről van a sorozat nagyság. Másrészről a termékben van egy anyag ár is, ami alá nem tudsz menni még nagy tételben se.
Harmadrészről, minél nagyobb a sorozatnagyság, annál nagyobb az egy termék önköltségi árának hatása a profitra.
Negyedrészről, a termék eladási ára pedig meghatározza a sorozatnagyságot.
Ezek mind arra ösztönöznek, hogy kétfélét érdemes gyártani:
- kis sorozatú csúcsminőséget és
- irdatlan mennyiségű, olcsó szart

A kapcsolóüzemű tápokat azért preferáljuk, mert hatékonyabbak, olcsóbbak és sokkal kisebbek. Egy 50W-s nem izoláló SMPS kb. 3 cm^2 NYÁK hely, míg hagyományos megoldásban egy öklömnyi transzformátor.

Nem tervezhetsz rövidebb élettartamra, mint, amit a vevő elvár az adott terméktől. Különben a vevő csalódott lesz és nem veszi a többi termékedet.

Ami az idevágó jelenség, hogy minél olcsóbb egy termék, annál kevesebb élettartamot vár el a vevő. És minél kevesebb élettartamot vár el, annál olcsóbb terméket tudunk fejleszteni.
Ehhez becsatlakozik a másik jelenség, hogy a fejlett országok órabérei baromi magasak az olcsó termékek áraihoz képest. Semmi akadálya annak, hogy megjavíttasd a 4000 forintos termékedet, de a 20 ezer forintos szerviz-óradíj mellett nem nagy biznisz. Természetesen, a már linkelt 100 ezer forintos akkus csavarhúzót meg fogod javíttatni, mert azt már megéri javíttatni. De mondjuk abból nincs is minden kispórolva, ezért nem sűrűn megy tönkre.
És a harmadik jelenség: a tartós jó minőségű termékek árai nem esnek látványosan. Az olcsó gagyiké viszont igen. Ez a jólétnek egy illúzióját kelti, mert látod, hogy egy 100 ezres fizetésből akár 25 praktikeres csavarhúzót is tudnál venni, és hát lássuk be, hogy az emberek 99%-ának nincs is szüksége többre.
@Lord_Valdez:

"Ami az idevágó jelenség, hogy minél olcsóbb egy termék, annál kevesebb élettartamot vár el a vevő. És minél kevesebb élettartamot vár el, annál olcsóbb terméket tudunk fejleszteni"

Ez már ideológia, azt tudod?
Nem tudsz meggyőzni sajnos.
@lavór:
Pedig egyiket se nehéz belátni. Egy pár ezer forintos cucctól sokkal kevesebbet vársz, mint egy drágától.
A másik, hogy olcsóbb alkatrészekből olcsóbb terméket lehet készíteni.
@Lord_Valdez:

Tényleg ne kábíts! A mostani állításodat is párszor megcáfolta az élet, mikor is: prémiumkategóriás terméket szétszedve iderült, hogy egy lényegesen olcsóbb készülékbelsőt takar a nagy márka.
Sajnos ez a baj a felgyorsult információáramlással; hamar fény derül a turpisságra. Abban igazad van, hogy ennek ellenére vannak olyanok, akik megveszik a drágábbat. Na nekik magyarázhatod, a miérteket, miután rádöbbennek, hogy átbaxták őket a palánkon, nem kicsit, nagyon.
@lavór:

Míg itt eldiskuráltunk, megjavítottam egy elektromos eszközt 45 forintért (púpos kondi), amit egy kollégád alulméretezett, egy másik kidobásra ítélt. Egy ideig még nem lesz belőle elektromos hulladék.
@lavór:
Helyes, hogy megjavítod, de még a prémium kategóriába* se azért rakta bele, hogy hamar tönkremenjen, hanem hogy olcsóbb legyen a cucc.

*igazság szerint a prémium szegmens ma már nem jelent túl sokat. Ma már ez is csak tömegtermék csupán kevésbé gagyi. Meg lennél lepve ha tudnád, hogy egyes nagy nevű autók milyen olcsó alkatrészekből vannak összerakva...
@Lord_Valdez:

"Meg lennél lepve ha tudnád, hogy egyes nagy nevű autók milyen olcsó alkatrészekből vannak összerakva..."

Nem vagyok meglepve, tudom. Szépen csomagolt ipari hulladék mind. Kis marketing, nagy ár, egy csipet sznobizmus, kész is a termék. (persze kissé sarkítottam) Fillérekből, rabszolgamunkával. Az autóbizniszben is kiröhögtem már pár márkaszervizet, mikor is gyári olajokról, vízpumpákról, szilentekről kezdtek dadogni... :d