IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

 

Most ugyan összecsaptak a hullámok a technológia feje felett, de nem kell temetni a kogenerációt

CHP_index_20140328.jpgA szakma képviselői között nincs vita arról, hogy a fosszilis energiaforrások, elsősorban a földgáz, hasznosításának egyik leghatékonyabb módja az, ha kapcsolt technológiát használó erőművekben párhuzamosan hőt és villamos energiát állítunk elő. Az előnyök egyértelműek: magas hatékonyság, kisebb károsanyag-kibocsátás, lokális energiaigények kielégítése. Most mégis szenved az iparág, leírni azonban nagy hiba lenne.

A múlt héten tartotta szokásos éves találkozóját a Magyar Kapcsolt Energia Társaság, a kapcsolt energiatermelés hazai szakmai szervezete. A találkozón számos érdekes gondolat és kérdés került terítékre, amelyeknek a megosztása talán segít közelebb hozni a laikusabb közönség számára is a kapcsolt energiatermelés problémáit, a technológiában rejlő lehetőségeket.

Öt csapás, ami megrengette az iparágat

A laikus szemlélő számára sok esetben érthetetlen, miként fordulhat elő az, hogy a technológia előnyeivel oldalakat lehet megtölteni, az iparág hazai képviselői évek óta valamiféle állami beavatkozásért kiáltanak. A válasz egyszerű – az elmúlt években öt olyan körülmény alakult kedvezőtlenül a kogeneráció szempontjából, amivel már a szakmailag egyik legjobbnak elismert technológia sem tud megbirkózni. Lássuk ezeket sorban:

Alacsony piaci áramár - A gazdasági válság hatására jelentősen csökkent az áramfogyasztás Európában, a túltermelés révén viszont jelentősen zuhant a villamos energia ára. Ez az alacsony piaci ár pedig már nem képes fedezni a gázalapú kapcsolt energiatermelők számára a termékre eső költségeket. Igaz, más gázos erőművek esetében is ez a helyzet.

Magas gázárak – Az alacsony áramárak mellett ez a másik tényező, amely nagymértékben sújtja a gázalapú kapcsolt termelőket. Értelemszerűen, drága tüzelőanyagból nem lehet olcsó energiát előállítani.

Olcsó szén – A szén elérhető ára, és a sok esetben ennek használatára adott állami – igaz egyre csökkenő – szubvenciók (lásd pl. a magyar szénfillért) ismét gazdaságossá teszi ezen energiafajta erőművi hasznosítását.

Alacsony széndioxidkvóta-árak – Jelenleg alig 4-5 euró egy tonna szén-dioxid kibocsátásnak a költsége. Ez pedig már rentábilissá teszi a szenes erőművek üzemeltetését, amelyek az alacsony szénárak mellett most ismét reneszánszukat élik.

Megújuló energiaforrások terjedése – Az európai megújuló energiatermelésnek adott támogatások (elsősorban a kötelező átvételi tarifák) két hatást értek el: egyrészt megemelkedett a zöldáram részaránya az európai termelésben, másrészt ezek a belépő kapacitások a csökkenő kereslet mellett az alacsonyabb áramár irányába hatottak.

Ehhez az öt európai, jelentős tényezőhöz csatlakozott 2011-ben a hazai kapcsolt kapacitások kivezetése a hazai kötelező áramátvételi rendszerből, ami sok termelőnek a sorsát megpecsételte (elég csak a debreceni vagy nyíregyházi gázturbinás erőművek ideiglenes leállítására gondolni, de a kisebb gázmotorokat is tucatjával szerelték már le idehaza a tulajdonosok).

Mindenhol nehéz, nem csak itthon

A fenti listából következik, hogy az európai tendenciák miatt nem csak itthon, de szerte Európában nehéz helyzetbe kerültek a földgáz alapú kapcsolt energiatermelők. Igaz, erre sok esetben az állam olyan módon reagált, ami biztosíthatja a technológia túlélését és rentábilis működtetését.

Az említett felmérés 15 államban (ezek adják az európai kapcsolt energiatermelés 75-80 százalékát) vizsgálta az iparág helyzetét. A felmérés készítői arra jutottak, hogy a vizsgált országok közül négyben – Franciaország, Magyarország, Hollandia és Spanyolország – jelentősen csökkent vagy stagnált a kapcsolt termelés fejlődése, de aggasztóak a jelek a finn, a belga, az olasz és az észt piacokon is.

A maradék 11 államban visszafogott növekedés volt tapasztalható, igaz ezek voltak azok az országok, ahol felismerték és valamilyen úton-módon beárazták a kapcsolt energiatermelés környezetvédelmi és szociális előnyeit (a hatékonyságukat elismerendő támogatást fizetnek az erőműveknek), illetve egy alapvetően lokális ellátásra épülő modellben működtetik ezeket a berendezéseket.

Viszont a jövőbeni kilátások kapcsán már ezen országokban működő erőművek üzemeltetői sem bizakodóak: elsősorban a politikai döntésekből fakadó kockázatokat látják aggasztónak, hiszen a támogatás sok esetben adó- vagy fogyasztói forintokból tevődik össze.

Miben bízhat a szektor?

Habár a konferencia panelbeszélgetésének a végkicsengése kicsit azt sugallta, hogy csak a csodában, a helyzet talán ennyire nem kétségbe ejtő.

Először is, a technológia jó: az értéke hosszú távon megmarad, és mivel a földgáz is még legalább 2-3-4 évtizedig az életünk és az energiaszektor része marad, ennyi ideje biztos van a földgáz alapú kapcsolt energiatermelésnek. Ráadásul abban is bízni lehet, hogy idővel a villamos energia ára emelkedni fog a nemzetközi piacokon, illetve ha az európai unió komolyan akarja venni a 2020-as célkitűzéseit, akkor kénytelen lesz olyan mechanizmusokat is beindítani, ami a széndioxidkvóta-árak emelkedéséhez vezet majd.

Az iparág szereplői közül sokan bíznak abban is, hogy az EU energiahatékonysági irányelvének átültetése a nemzeti jogrendekbe jelentős javulást hozhat majd, hiszen ez kiemelten támogatja a kapcsolt technológiát.

Merre tovább?

A nemzetközi trendek és folyamatok, illetve az itthoni tapasztalatok is azt mutatják, hogy alapvetően három út állhat a kapcsolt energiatermelés előtt: az első a kis- és mikro kapacitások elterjedése, a második pedig a valóban közösségi (mint például a német stadtwerke) modell szerinti működés. Ezeket egészíti ki harmadik lehetőségként a zöldülés, azaz az áttérés a megújuló energiaforrásokra.

A kis kapacitású gázmotoroknak úgy az iparban, mint a lakossági ellátásban is jelentős szerepe lehet a jövőben. A kisebb berendezések a nagyobb családi házaktól kezdve a kisebb társasházakig vagy üzemekig szinte minden területen bevethetők, ahol a termelődő hőt maradéktalanul fel lehet használni. A villamos energia ez esetben inkább kiegészítő szereppel bírhat – csökkenti a hálózatról vételezett áram mennyiségét, ami a rendszerhasználati díjak megtakarításával jelentős költségcsökkenést eredményezhet.

A stadtwerke modell – azaz az önálló városi energiagazdálkodás – jelentheti azonban a közepes és nagy kapacitások túlélésének lehetőségét. Ez esetben a valós hőigények – kórházak, iskolák, lakótelepek vagy éppen a távhőrendszer – kielégítése mellett a megtermelt áramot a helyi, önkormányzati tulajdonban lévő hálózat részére lehetne értékesíteni, ami szintén elsősorban a rendszerhasználati díjak és a közvetítői lánc rövidülése révén lehet egy pénzügyileg racionális megoldás.

A harmadik pedig a megújuló energiaforrásokra, elsősorban szilárd biomasszára és bio- illetve alternatív gázra történő átállás lehet.


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr745882769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

"A villamos energia ez esetben inkább kiegészítő szereppel bírhat – csökkenti a hálózatról vételezett áram mennyiségét, ami a rendszerhasználati díjak megtakarításával jelentős költségcsökkenést eredményezhet."

- Jajajaj. Megint a hozzá nem értés. A rendszerhasználati díj a hálózat fenntartási költsége. Azt mindenképpen meg kell fizetni, vagyis maximum ha kevesebb áramot vételeznek, fajlagosan több lesz. Megint a zöld hozzá nem értés. :-((
Ha meg egy városon belül termelsz áramot, a kisfogyasztói hálózat rendszer használati díjával mi van?

A kapcsolt termelés rendben, mert egy kórház fűtését, az áramát egyben megtermelő kis gázturbina simán megoldja, az nyugaton eléggé elterjedt megoldás.
Az addig rendben van, hogy a kapcsolt energiatermelés jó dolog. De az ami nálunk megy távhő szolgáltatásként az már nem feltétlenül. A megtermelt áram mennyisége ugyanis nem feltétlenül rúg labdába amellett hogy az energia szállítására a meleg víz finoman szólva nem annyira optimális megoldás.
Hát igen, ez lenne a jövő, de sajnos, a nem ilyen gazdasági feltételek mellett.

"ahol a termelődő hőt maradéktalanul fel lehet használni. A villamos energia ez esetben inkább kiegészítő szereppel bírhat"
Pár hete próbáltam egy zöld embernek ezt elmagyarázni, de nem sikerült. Csórikám azt hiszi, hogy nyáron majd ez fogja termelni az energiát a klímájához...
Sohasem értettem, miért kell a kapcsolt és a megújuló energiatermelést támogatni.

Csak ott szabad csinálni, ahol piaci viszonyok között is megéri.

Akkor rögtön világos és egyértelmű lenne minden.

- - - -

A támogatás ideológiai alapjául szolgáló CO2-hisztériát pedig sürgősen abba kéne fejezni.

Az ugyanis hagyján, hogy nem az emberiség CO2-kibocsátása okozza a globális felmelegedést.

De ráadásul a globális felmelegedés összességében hatalmas áldás volna az emberiségnek.

Nőnének a termésátlagok, nőne a megművelhető mezőgazdasági terület, csökkenne a fűtési energiaigény, és csökkenne a szélsőséges időjárás miatti elhalálozás.

Pont a globális lehűlés volna az, ami tragédia volna, mert a világ élelmiszertermelésének visszaesése miatt évente százmilliók éhenhalásával járna.