IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

 

A depóniagáz és a termálmetán esetében is érdemes lenne aktívabban mocorogni Magyarországon

CHP_index_20140320.jpgA szeméttelepeken elhelyezett kommunális hulladék bomlása során keletkező depóniagáz, illetve a termálvíz kutakból kitermelt vizet sok esetben kísérő termálmetán potenciálja szempontjából is jól áll Magyarország, mégis alig-alig használjuk ezeket az energiaforrásokat. A depóniagáz hasznosítására mindent egybevéve akár 20-40 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitás is gazdaságosan telepíthető lenne, az energiatermelésre közvetlenül nem hasznosítható gázmennyiséget pedig CNG üzemű gépjárművek üzemanyagaként lehetne hasznosítani, vagy be lehetne táplálni a közcélú hálózatba. A termálmetán esetében legalább 120-130 olyan termálvízkút üzemel hazánkban, amelyből a feltörő víz köbméterében jelentős, akár 0,7-1,1 köbméternyi, metángáz is a felszínre kerül, mégis alig néhány esetben hasznosítják az így nyert energiahordozót.

Egy friss felmérés szerint a kelet-közép-európai régióban közel 250 megawattnyi villamosenergia-termelő kapacitást lehetne igazán gazdaságosan kiépíteni a depóniagázra alapozva. Magyarországra ebből körülbelül 20-40 megawattnyi kapacitás juthat a hulladéklerakók kapacitását ismerve. Természetesen ettől jelentősen nagyobb depóniagáz-kapacitásokkal rendelkezünk, de ezeknek a többletkapacitásoknak a kiaknázása közvetlen áramtermelésre már nem feltétlenül költséghatékony.

Ennek oka elsősorban az, hogy a hazai mintegy 2600 szilárdhulladék-lerakó jelentős része kicsi kapacitású, ráadásul a többségüket már be is zárták. Tengerentúli számítások rámutattak, hogy a kisebb erőművek telepítéséhez is minimum 500-600 ezer tonna szilárd hulladékra van szükség, ami viszont a nagyobb lerakók esetében áll rendelkezésre Magyarországon.

Átlagosan egymillió tonna szilárd hulladékra 780-800 kilowatt áramtermelő kapacitást szoktak számolni, aminek a létesítési költsége hozzávetőleg 250-300 millió forint körül mozog, berendezésektől és telephelyi adottságoktól függően. Ezt a beruházási költséget jelentősen, legalább ekkora összeggel, emelheti a gázkinyerő és -tisztító rendszer telepítése is. Igaz, némi könnyebbséget jelenthet a fejlesztőknek a kogenerációs technológia (azaz amikor a villamos energia mellett hőt is termel egy erőmű) alkalmazása, de ehhez meg valós hőigényre van szükség a telephely közelében, ami sok esetben nem adott, hiszen a szeméttelepek általában jóval a településhatárokon kívül fekszenek.

CHP_termálmetán_20140320.jpgAz alternatív gázok másik, hazánkban jelentősebb mennyiségben előforduló fajtája a termálvíz-kitermelés melléktermékeként felszínre kerülő termálmetán. A felszín alatti vizek metántartalma igen változatos képet mutat – köbméterenként akár több száz liter is lehet. Ennek a metánnak a hasznosítására is van lehetőség.

A magyarországi potenciál ennek esetében is kiemelkedő – országos szinten körülbelül 1200 termálkutat tartanak nyilván, amelyeknek körülbelül 45-50 százaléka a termálvíz mellett metánt is ”termel”. A kutak 10 százalékának esetében a felszínre hozott egy köbméter víz metántartalma 0,7-1 köbméter is lehet. Ez utóbbi kutak esetében sokszor mégsem megoldott az energiahordozó hasznosítása.

A termálmetánt az esetek döntő többségében érdemes már a kitermelés helyszínén felhasználni. Tekintettel arra, hogy a termálvízkutak közvetlen közelében valamilyen hőigény is jelen van – legyen szó akár fürdőről, mezőgazdasági telephelyről vagy éppen távfűtési rendszerről –, a kogenerációs technológia mindenképpen előnyt élvez. A kísérőgáz esetében már a 200-300 kilowattos, párhuzamosan hőt és villamos energiát is termelő, rendszerek telepítése is megtérülő beruházás. Ezekkel lehet biztosítani az intézmények energiaigényének egy részét, vagy rá lehet segíteni a távfűtésre is.

Amennyiben a helyszíni hasznosítás nem megoldható, valós alternatíva lehet a depóniagáz, illetve a termálmetán hasznosítására a hálózatba történő betáplálás vagy a gépjárművek meghajtása. Ilyenkor a keletkező gázt összegyűjtik, és vagy CNG formájában gépjárművek meghajtására használják, vagy a szükséges tisztítást követően közvetlenül betáplálják a közcélú hálózatba.

Ezektől a megoldásoktól a szigorú – elsősorban a gáz tisztaságára vonatkozó –előírások miatt ódzkodnak a fejlesztők, hiszen egy-egy tisztítóberendezés telepítése több tízmillió forintba kerül, miközben üzemeltetésük is jelentős költségekkel jár. Az ilyenfajta hasznosításnak – csakúgy, mint az energiatermelésnek – elsősorban a kelet-magyarországi, nagyobb mennyiségű tisztább metánt felszínre hozó termálvízkutak esetében lenne értelme. Ezzel ráadásul beruházásokat és tőkét lehetne vonzani a gazdaságilag hátrányosabb helyzetben lévő térségekbe is.

Némi ösztönzés, ésszerű keretek között, nem ártana

Az alternatívgáz-hasznosítás szempontjából kifejezetten fontos lenne egy új megújuló-energetikai támogatási rendszer bevezetése, a meglévő újragondolása. A depóniagáz ugyan már most is szerepel a támogatott megújuló energiaforrások között, a termálmetán viszont sajnos kimaradt a jelenlegi rendszerből. Habár a jogalkotói szándék már jogszabályi szinten megvan ennek a beemelésére is a támogatandó technológiák közé, az eddig még nem történt meg. Ezt jó lenne orvosolni.

A depóniagázban és a termálmetánban rejlő energetikai lehetőségek intenzívebb kihasználása nem csak energetikai, de környezet- és klímavédelmi indokok miatt is fontos lenne. Ezen energiahordozók bárminemű energetikai felhasználása ugyanis előnyösebb megoldás annál, mintha hagynánk a légkörbe elillanni. A metán ugyanis körülbelül 21-23-szor erősebb üvegházhatással bír, mint a klímaváltozás fő felelősének tartott szén-dioxid, ráadásul a légkörbe kerülő metán évente a teljes üvegházhatású gázok kibocsátásának körülbelül 15 százalékát teszi ki.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr465870751

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A diszperz enrgiák összegyűjtése helyes irány, de a már összegyűjtöttek szétszórása szerintem nagyon helytelen. Az erőművek hőveszteségei (a Duna fűtése, vagy a levegő fűtése hűtőtornyokkal) jelentősen nagyobbak, mint az összegyűjthető diszperz energiák. Ha valamire érdemes erőket összpontosítani, akkor az az erőművek hatásfok javítása, mert jelenleg majdnem kétszer akkora az erőművek hő-, mint a villamos teljesítménye.