IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

 

Észtország, Bulgária és Svédország már elérte a 2020-ra kitűzött megújuló célarányt, mi a középmezőnyben vagyunk

index_targetreached_20140312.jpgBulgária, Észtország és Svédország már teljesítette a 2020-as, megújuló energiaforrások részarányára vonatkozó európai uniós vállalásait – derül ki az Eurostat adataiból. Az Európai Unió 28 tagállama közül elsőként Észtország teljesítette a részarányra vonatkozó nemzeti vállalást 2011-ben. Hozzá csatlakozott 2012-ben Bulgária és Svédország. A balti állam egyébként 16 százalékos részarány elérését tűzte ki célul maga elé, Bulgária 25 százalékot, a svédek pedig 49-et. Ehhez képest 2012-ben Bulgária már 16,3, Észtország 25,2, Svédország pedig 51 százaléknál tartott. Ez utóbbi részaránnyal a svédek abszolút rekorderek Európában. Mi meg alig haladtunk valamit a középmezőnyben.

Bulgária 2012-ben már a teljes energiafogyasztásának a 16,3 százalékát fedezte megújuló energiaforrásokból, 2004-ben (ekkortól közöl adatokat az Eurostat) ez az érték még csak 9,6 százalék volt. A másik két eminens esetében az induló értékek ekképpen alakultak: Észtország 2004-ben még csak az energiafelhasználásának 18,4 százalékát fedezte megújulókból, Svédország esetében 38,7 százalék volt az induló érték.

A megújuló energiaforrások aránya a végső energiafelhasználásban az egyik legfontosabb jelzőszáma az Európai Unió Európa 2020 stratégiájának, amely a 28 tagállam vállalásaiból az Európai Unió egészére 20 százalékos megújuló-felhasználást tűz ki célul. A nemzeti célszámokat az egyes tagállamok különböző induló értékeiből, a megújuló energiaforrások kiaknázásának potenciáljából és az országok gazdasági lehetőségeinek figyelembe vételével határozták meg.

Három eminens, három fejlődési út

A külső szemlélő számára érdekes lehet az is, ahogyan ez a három ország elérte a vállalások teljesítését. Svédország alapvetően egy lehetőségekben gazdag ország, hatalmas szilárd biomassza potenciállal és remek lehetőségekkel a szélenergia kiaknázására. Ezen energiaforrások munkába állítása mellett jelentős eredményeket értek el a közlekedés megújuló energiaforrásokra történő átállításában is.

Az észtek esetében elsősorban egy megalapozott – prémium tarifákon és beruházás-ösztönzésen keresztül támogatott – fejlesztési koncepció eredményei értek be az elmúlt években. A balti államban magas a kapcsolt energiatermelés aránya is. Jelentős támogatást kapnak azok az elektromosautó-tulajdonosok is, akik a gépjármű hajtására megújuló alapon termelt áramot használnak. Nagy lökést adott a fejlődésnek, hogy a megkülönböztetés-mentes rendelkezések miatt a megújuló alapú erőművek külön feltételek teljesítése nélkül csatlakozhatnak a hálózathoz, sőt alapvetően a rendszerüzemeltetők (villamos energia és távhő is) feladata, hogy tervezett hálózatfejlesztések mentén lehetővé tegye ezen termelőknek a problémamentes csatlakozást.

Bulgária viszont egy tipikusan kelet-európai (balkáni) történetnek köszönheti az eminens státuszt: túlzott támogatást kaptak a nap- és szélenergetikai beruházások a kötelező átvételi rendszerben, így egy hatalmas boom voltaképpen három év alatt – jelentős fogyasztói költségnövekedés mellett – biztosította a mostani eredményeket. A beruházókkal elszaladt lovat aztán a kormány mindenféle adózási és a kötelező átvételt érintő jogszabályi változtatásokkal igyekezett visszavágni. Születtek is ennek kapcsán mindenféle bírósági ügyek, amikre hivatkozva (meg a román és cseh példát is látva) például a magyar kormány is a kivárás mellett döntött.

Sereghajtók

Persze ha már megemlékeztünk az eltanulókról, érdemes röviden szót ejteni a hátul kullogókról is. Legkisebb megújuló részaránnyal 2012-ben Málta (1,4 százalék), Luxemburg (3,1 százalék), az Egyesült Királyság (4,2 százalék) és Hollandia (4,5 százalék) rendelkezett.

Ezen országok esetében 2004 óta alig-alig nőtt a megújuló energiaforrások részaránya. Málta energiahordozó importnak való kiszolgáltatottsága és mérete alapján kicsit kilóg a sorból, de Hollandia például a vizsgált nyolc évben, 2004 és 2012 között, alig 2,6 százalékkal növelte a megújulók részarányát. Az Egyesült Királyságnak 1,2 százalékról sikerült 3 százalékkal növelni a részarányt, Luxemburg pedig 2,2 százalékos növekedést tud felmutatni.

Magyarország egyelőre stabil versenyzője a középmezőnynek, DE…

És ez bizony egy nagy ”DE”. Merthogy a számokat vizsgálva nem állunk rosszul, csakhogy ez egyáltalán nem az őrült tempóban szaporodó új beruházásoknak köszönhető, hanem elsősorban annak, hogy a hazai energiafogyasztás valamelyest csökkent az elmúlt években. Elemi matek, hogy ilyen feltételek mellett a nem változó kicsi részarány is rögtön nagyobbnak mutatkozik az egészhez képest.

CHP_hunadat01_20140312.jpg
Igazságtalan lenne ugyanakkor kijelenteni, hogy a növekedéshez egyáltalán nem járultak hozzá fejlesztések: uniós pályázatokból támogatott beruházások – elsősorban biomassza és napenergia alapú hőtermelési és némi napelemes beruházás – azért megvalósultak az elmúlt években is. A 2008-2009 közötti kiugró, majd másfél százalékos növekedést pedig a szélerőművek rendszerbe állítása okozta.

Igaz, azt se felejtsük el, hogy ebben az összesítésben a Pannonpower pécsi erőművi fejlesztése még jó eséllyel nem szerepel. Kétséges azonban, hogy jelentősen megdobná majd a részarányokat. Ráadásul az is beszédes jelzés, hogy a magyar adatok mind becsült számok – személyes véleményem, hogy mindent egybevetve kicsit talán túlbecsültek is.

Mit kellene tenni, hogy felzárkózzunk az élmezőnyhöz?

Szerencsére a tőkének nincs igazán jó memóriája. Amennyiben létrejön egy megbízható piaci környezet, és mellé elkezdi az állam következetesen megvalósítani az ország energiapolitikai stratégiáját, akkor a befektetők is hamar nekiállnak a fejlesztéseknek. Ehhez körülbelül 1-2 év elég lenne, utána pedig már valóban a megújuló energetikai fejlesztések üzembe állítása húzná felfelé a számokat.

Mondhatjuk persze, hogy minek fejleszteni, hiszen a teljes energiafogyasztás csökkenése miatt majd szinte csak ölbe tett kézzel is elérjük a vállalt 14,65 százalékos részarányt. Azonban már most látszik, hogy a hazai erőművi portfolió elöregedése miatt új kapacitásokra van szükség. Paks bővítése viszont csak részben képes fedezni a kieső, elsősorban a zsinórtermelő, kapacitásokat. Marad még legalább 2000-2500 megawattnyi hiányzó kapacitás, aminek legalább a fele lehetne megújuló alapú technológia. És ez még csak az –egyébként hosszabb távon növekvő - áramtermelés, meggyőződésem, hogy a hőellátás területén is jelentős teret kellene hogy kapjanak a megújulók. Elég csak a távhőrendszerek biomassza fűtőanyagra történő átállítására, vagy éppen az alternatív gázban rejlő lehetőségek kiaknázására gondolnunk. És ott van még a geotermia is…

Az igazán nagy kérdés az, hogy az elkövetkező 2-3 évben az állam milyen lépéseket tesz az ügyben; 2020-ig még van 6 évünk a vállalás teljesítéséhez. Amikor 2011-ben számításokra alapozva meghatározták a vállalt részarányt, akkor alapvetően nem kötelezte magát lehetetlenre a kormányzat, de ahhoz, hogy ezt teljesíteni tudjuk, 2014-ben már el kell kezdeni lendületet venni. Mai napig vallom, hogy ha nem is lesz meg a 14,65 százalék, csak mondjuk 13,2, attól még nem dől össze a világ. Számonkérésre csak akkor számíthatunk uniós oldalról, ha semmit nem lépünk előre.

Úgy hírlik, jön a megújuló-energetikai törvény

A Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára egy konferencián nemrég úgy nyilatkozott, hogy még ebben az évben az Országgyűlés elé kerülhet a megújuló energiáról és energiahatékonyságról szóló törvényjavaslat. Erről egyelőre még keveset tudni, mindenesetre a helyettes államtitkár az eseményen külön kiemelte, hogy a 2030-ig előretekintő magyar energiastratégiában foglaltakkal párhuzamosan törekedni kell arra, hogy a közlekedésben, a villamosenergia-termelésben, illetve az építésgazdaságban a jelenleginél jóval nagyobb részarányt kapjon a megújuló energiaforrásokból származó energia.

Szintén ezen a konferencián hangzott el a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium képviselőjétől, hogy Magyarországnak érdemes a megújuló energiaforrásokon alapuló hőtermelésre figyelni, mert ezen a területen vannak a legjobb adottságok: a magyar távhőrendszerek döntő többsége – több mint 80 százaléka - földgáz alapon üzemel.

Ezeknek jelentős része ésszerű beruházási volumen mellett kiszámíthatóbb és a nemzetközi ártrendeknek kevésbé kitett hazai előállítású biomassza tüzelőanyagra vagy geotermikus energiára állítható át.

A logika ráadásul azt diktálja, hogy amennyiben a törvényjavaslatot a Parlament elé terjesztik, annak szerves részét képezze egy újragondolt támogatási rendszerről szóló döntéshozási folyamat is. Ez utóbbival már lassan 3 éve adósa a kormányzat az iparágnak.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr235857374

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hollandián csodálkozom, azt gondoltam hogy ott a szélfarmok ezrével vannak mindenütt.
A Brittek sem jeleskednek, pedig futna rá és az adozttságaik szintén jók.