IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Gigaberuházás kétségekkel

2014.02.06. 10:58

 

4000 megawatt kapacitású naperőművet építenek 4,4 milliárd dollárért – az ellenzők szerint lehetne okosabban is

CHP_index_indianapenergia_20140206.jpgMinden eddiginél nagyobb naperőmű-fejlesztésbe kezd hat, állami tulajdonban lévő indiai vállalat – a cél megépíteni a világ legnagyobb naperőművét, amelynek kapacitása eléri a 4000 megawattot. A fejlesztés összértéke 4,4 milliárd dollár lesz majd, ezért a pénzért pedig 93 négyzetkilométernyi területet fognak napelemekkel beborítani India Rajasthan tartományában. A tervek szerint az erőmű élettartama 25 év lesz, miközben évente 6400 gigawattóra áramot termelnek meg a berendezések. Az előzetes számítások alapján a beruházás évi 4 millió tonnával mérsékli majd az ország széndioxid-kibocsájtását. A fejlesztést több fázisban valósítják majd, az első szakaszban 1000 megawattnyi kapacitást terveznek üzembe helyezni 2016 végére.

A kontinensnyi országnak nem ez lesz az első fotovoltaikus gigaprojektje: már üzemel egy 2208 megawatt kapacitású naperőmű az országban, de a hírek szerint idővel ezt is bővíteni szeretnék. A távlati célok szerint 2022-re az ország szeretne 22 ezer megawattnyi naperőmű kapacitást kiépíteni. A tervekhez annak ellenére is ragaszkodnak, hogy a szenes energiatermelés költségei (2,5 rúpia per kilowattóra) alig 15 százalékát teszik ki a napelemekkel termelt áram árának (17 rúpia kilowattóránként).

És amiért fontosnak tartottam írni a témáról az most következik: a tervnek ellenzői is vannak, és azt kell mondanom, hogy az érveik egy része teljes mértékben valós. A projekt ellenzői szerint ugyanis nem éri meg olyan területen építeni ilyen hatalmas erőművet, ahol amúgy is elvész az energia húsz százaléka, hovatovább az indiai falusi lakosság körülbelül fele nem is csatlakozik a közüzemi elektromos hálózathoz. Az ellenzők szerint sokkal inkább több kicsi erőműre lenne szükség az egyéb problémák és nehézségek kezelésére, és nem egy darab giga méretűre.

Indiában ugyan kicsit más a helyzet, mint itthon, a probléma mégis azonos gyökerekre vezethető vissza. Míg a beruházók jelentős része idehaza is a minél nagyobb, de a kötelező átvételi rendszerbe még méreténél fogva illeszthető, naperőművekben látnak fantáziát a megtérülés miatt, addig a technológia szempontjából sokkal célravezetőbb az egyéni, decentralizált igények mentén megvalósítani a fejlesztéseket.

Azaz mindig akkora méretre javallott tervezni a rendszereket –elsősorban háztartásokra és ipari üzemekre méretezve –, aminek révén azok – néha egészben, de sokszor csak részben, egy reális arányban - betölthetik a helyi energiaellátás iránti igényeket. Ennek amellett, hogy a szállítás során csökken a veszteség további előnye, hogy valós megoldást kínál az ügyfelek igényeire.

Fontos azonban arról is szót ejteni, hogy jelenleg a napelemek önerős telepítése jelenleg még éppen megtérülés határán mozog. Meggyőződésem, hogy a jelenlegi 20-25 éves élettartamhatárok hamarosan jelentősen kitolódnak majd, ezzel is javítva az élettartamra vetített megtérülést, ráadásul a technológia egyre olcsóbbá is válik. Néhány éven belül ennek megfelelően már akár támogatás nélkül is megtérülő lehet egy-egy fejlesztés, főleg annak a szem előtt tartásával, hogy egy ilyen beruházás esetében úgy a családoknak, mint a vállalkozásoknak nem feltétlenül a jelenlegi nyomott áramárakkal érdemes számolni. A jelenlegi előrejelzések sok országban már 5-6 éven belül jelentősebb drágulást vetítenek előre, ami szintén a gyorsabb megtérülést garantálja.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr105801332

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Ez a 6400 GWh nem elírás?

Egy órára átszámolva ez 750 MWh, egy 4 GW-s erőműtől. Nem tűnik soknak.

Paks 2011-ben 15 685 GWh áramot termelt 2GW névleges teljesítménynél.
@Medgar:

Teljesen mindegy, 93 négyzetkilométer kell hozzá. :D

Meg azt majd folyamatosan tisztítani stb...
@Medgar: "Egy órára átszámolva ez 750 MWh, egy 4 GW-s erőműtől. Nem tűnik soknak. "

Pedig valójában ez még sok is, Magyarországon úgy szokás számolni, hogy 1 W-nyi napelem évente 1 kWh áromot termel, itt meg egy 1 W évente 1,6 kWh-t.
Elarulom, hogy ez szinte barmilyen nagyobb projekt eldontesenel kerdes, es vegul mindehol ugyanaz jon ki. Mindkettonek megvannak az elonyei es hatranyai. A nagynal az elony a konnyebb kezelhetosegben, karbantartasban, nagyobb mereteinel fogva a koltsegek optimalizalasaban rejlik. Gondolj csak bele, hogy tobb kicsi eromunel nem csak a napelemtablakkal kell szamolni, hanem a teljes infrastrukturaval, kezeokkel, uzemeltetokkel, biztonsagiakkal stb.
@flamer: Legalábbis ez a terv. Mondjuk az itthoni max. 2050 óra/év napsütéshez képest ott 3 000 óra a maximum, így meg is van az eltérés.

Tehát Magyarországra ekkora teljesítményhez kb. 148 km2 paks kiváltásához pedig 362 km2 naperőmű kellene?

Most tekintsünk el attól, hogy éjjel nem termelne.
@Medgar: "Tehát Magyarországra ekkora teljesítményhez kb. 148 km2 paks kiváltásához pedig 362 km2 naperőmű kellene?"

Ilyesmi.
Nalunk is ilyet kelett volna epiteni a hulye atomeromu helyett.
12 x 12 km terulet nem olyan sok, nem fuggunk senkitol, es kornyezetbarat. Es ehhez nem kellett volna hitel sem, mert 10 ev alatt reszletekben megepitheto.
@dukeekud: Szerintem számoljunk egy kicsit!
A napelemes rész önmagában jóval drágább lenne, mint a paksi bővítésre bemondott 10 mrd EUR. Nézd csak meg a fenti hozzászólásokat: nagyjából 400 km2 napelem kellene, ami az indiai árakkal számolva kb 14 mrd EUR, aminek 25 év az élettartama (és ez alatt folyamatosan csökken a teljesítményük), ellentétben a paksi blokkok 40 évével (amiknek meg nem, sőt, 440 MW-ről 500 MW-re upgrade-elték őket).
Ráadásul ahhoz, hogy tényleg kiváltson egy atomerőművet, szükség lenne valamiféle iszonyatosan nagy pufferre, ahol el lehet tárolni az energiát, hogy valamiféle tervezhető, megbízható módon adja le az energiát, amiről azt se lehet tudni, hogy hogyan lehetne egyáltalán megcsinálni, azt meg főleg nem, hogy mennyiből, de az se lenne olcsó.

Ja, és a napelem gyártása nem feltétlenül olyan rettenetesen környezetbarát, főleg nem ilyen mennyiségben.
A 93 km2 eleve gyanús.

1 m2 földfelszíni területre kb. 1kW teljesítmény érkezik a napból. 93 millió m2-re 93GW. Ha a névleges 4GW teljesítményt ezzel elosztjuk, akkor az jön ki, hogy a naperőmű hatásfoka 4.3% lenne.

Nem gyanúsan kicsi a 4.3% hatásfok?
Még akkor is feltűnően kicsi a 4.3%, ha figyelembe veszem, hogy a napelemeket kissé bedöntik, hogy merőlegesen nézzenek a napra, így 93km2 területen ennél kevesebb felületű napelem fér el.
@dukeekud: "Es ehhez nem kellett volna hitel sem, mert 10 ev alatt reszletekben megepitheto."

Már megbocsás, de akkor mi kellett volna a "részletekhez", egy kis adó bevétel?
Potom évi 1-2 száz milliárd?