IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

 

Ha a 21. században előre akarunk lépni fenntarthatósági területen, az államnak is tennie kell az ügyben

CHP_index_20140116.jpgÁltalánosan elfogadott nézet, hogy a fenntarthatósági versenyben a vállalatoké kell legyen a vezető szerep, az állam, mint intézmény, jobb ha félreáll az útból, vagy legfeljebb a tág kereteket jelöli ki és megteremti a feltételeket a magánszektor számára az előrelépéshez. De vajon tényleg elég ennyi? Aligha, főleg amikor abból a prekoncepcióból indulunk ki, hogy a vállalati szektor a teljes világgazdaság alig kétharmadát teszi ki. A maradék egyharmad ugyanis valamilyen úton-módon kötődik az állami szerepvállaláshoz.

Ráadásul napjaink leggyorsabban fejlődő országaiban egyáltalán nem elhanyagolható az ilyen-olyan mértékben állami tulajdonban lévő vállalatok hozzájárulása a fejlődéshez. Kínában például a teljes piaci tőke mintegy 80 százaléka állami cégekben összpontosul, de előkelő helyen szerepel az orosz piac is a listán, ahol ez az érték 60 százalék körüli, de Brazíliában is alulról nyaldossa a 35 százalékot. És akkor arról nem is beszéltünk, hogy a világ vezető 25 olajcége közül 18 állami kézben van. Ha pedig itt tartunk, nem szabad megfeledkeznünk a MOL-ról vagy éppen az MVM-csoportról sem.

Látszik tehát, hogy az állami szerepe sem lokálisan, sem globálisan nem elhanyagolható a fenntarthatósági kritériumoknak megfelelő jövőbeni fejlődés alakításában.

Ráadásul a világ népessége folyamatosan növekszik, ami jelentős terhet ró a világ erőforrás-készleteire, főleg az olyan gyorsan fejlődő térségek esetében, mint az ázsiai régió. Ha Kína is India is eléri például azt a lakosságszámra vetített gépkocsi hányadot, amit az USA vagy éppen Európa elért, akkor csak ezeken a területeken kétmilliárd autóval számolhatunk, amelyek a jelenlegi üzemanyag-fogyasztási trendeket nézve napi 120 millió hordó olaj rendelkezésre állásását kell jelentse. Márpedig ebbe a fejlődési irányba a vállalatok önállóan aligha tudnak beleszólni, arról nem is beszélve, hogy az ő elsődleges prioritásuk többnyire a profittermelés – amihez a fogyasztás emelése, fenntartása jól jön.

Egy másik érv a nyomosabb állami szerepvállalás mellett az erőforrásokhoz való hozzáférhetőség kérdése. Az üzleti szektor – működési alapelvei miatt – vajmi keveset tehet (tesz) az erőforrásokhoz történő hozzáférhetőség egyensúlyának megteremtéséért. Főleg igaz ez a már sokszor emlegetett fejlődő térségekre, ahol elsősorban a helyi lakosság hozzáférése limitált a saját természeti (nyersanyag), gazdasági (tőke), társadalmi (egészségügy, oktatás, társadalmi mobilitás) erőforrásaihoz.

Persze vannak hangzatos és méltán elismert nemzetközi szervezetek és szerződések, amelyeknek a célja az egyensúly fenntartása lenne, ezek azonban lényegében súlytalanok. Elég csak az ENSZ-re, vagy éppen a Kiotói Egyezményre gondolni. Ez utóbbiba az egyik legnagyobb károsanyag-kibocsátó, az Egyesült Államok, be sem lépett, egy másik nagyszennyező állam, Kanada - pedig éppen 2011-ben lépett ki a megállapodásból. Látszik tehát, hogy sok múlik az állami elköteleződésen (és a lobbi érdekek kordában tartásában!).

De akkor mit is tehetnének pontosan az államok, kormányok a fenntarthatósági úton való előrelépés érdekében? Azt leszögezhetjük, hogy az államforma mellékes kérdés. Ami sokkal fontosabb, az az állami szervezetek és hivatalok súlya („hatalom”, szakértelem), és függetlenségének mértéke az egyes rendszerekben.

Az eszközrendszer – ösztönzők, jogszabályi keret alakításának lehetősége, büntetőadók – adott, a kezükben van. A kérdés az, hogy miként élnek ezekkel az eszközökkel, hogy a megfelelő irányba tereljék az egyes gazdaságokat, vállalatokat, társadalmakat.

A lényeg talán leginkább az lenne, hogy az állami vezetők elhiggyék, jó ügyet szolgálnak és megvannak azok az eszközeik, amelyekkel egy helyesebb irányba terelhetik a folyamatokat. Ráadásul egyáltalán nem kell, hogy ezt a harcot egyedül vívják meg: a vállalatok igenis készek beszállni ebbe a folyamatba, hiszen egy kiszámítható fejlődési pálya megtalálása nekik is létkérdés. Már „csak” az irányokat kell közösen meghatározni, az eszközrendszert és a határokat kitalálni.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr565760899

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

A környezetvédelem állami feladat. A vállalatok kihasználják a lehetőségeket és betartják a törvényeket.

Ha az állam környezetvédő törvényeket hoz, mint pl. az EU-ban szokás, akkor környezetvédők lesznek a vállalatok is.

Ha azonban nem ilyen törvényeket hoz az állam, pl. US vagy régebben Kína akkor a vállalati szektor azok szerint a törvények szerint működik és szennyezi a környezetet.

A vállalati szektor nem képes környezetvédőbben működni, mint a szabályozási környezete. Ha egy vállalat megpróbálja, akkor azzal pénzt veszít és csődbe megy v. a valószínűbb, hogy kirúgják a zöld management-et és beáll a sorba.
az eszkimóknak sem jó az usa modell
a jakutoknak sem az orosz

szerintem súlyozni kell
a világot végig rabló usa vagy más nagyhatalom könnyen megengedheti magának, hogy"piacgazdasági" vagy egyéb modelt népszerűsítsen

a szegény és kis országok esetében szükséges az "állami szerepvállalás"
az orbán jobb úton jár mint a gyurcsányi,de nem tökéletes

átlagpolgár szempontjából:
a politika teljes csődje 8 a gyurcsányi, bajnai és orbán idején is), amikor a külügyminisztérium előtt, hajléktalanújságot osztogatnak a piros lámpánál....

akasztófára való minden politikus
Az állam a pazarlás, a korrupció, a bürokrácia fellegvára. A világgazdaság sokkal jobban fejlődhetne, a jólét sokkal nagyobb lenne, ha az államokat kirúgnák a gazdaságból, méretüket a minimálisra csökkentenék.
Az állami szabályozás fontos lenne, mert a vállalatok önmérséklete nulla.
De ehhez
- szakszerű és ésszerű törvények, rendeletek,
- ezek betartatása,
- nem korrumpálható tisztviselők szükségesek.