IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Feladatok az energetikában 2014-re

CHP_index_20140110.jpgHabár a hazai energetikai szektor a szakmai vélemények szerint óceánjáró tankhajóhoz hasonlóan hánykolódik a gazdasági környezet és a szabályozás viharai által korbácsolt hullámokon, korai lenne még leírni a szektort. Mivel egy stratégiai, és súlyánál fogva meghatározó nemzetgazdasági ágról beszélünk, éppen olyan nehezen csúszik le egy hatalmas örvénybe, ahogyan azt egy tankhajó tenné. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy elsüllyeszthetetlen lenne.

Annak szempontjából viszont, hogy a szektor kijut-e a viharból, vagy süllyedni kezd-e 2014 meghatározó év lesz.

A helyzet ugyanakkor egyáltalán nem tragikus, hiszen számos olyan hatékony eszköz áll rendelkezésre, amely mentén a szektor jövőre kikerülhet a negatív hangulatból. Jelenleg az látszik, hogy alapvetően négy nagy beavatkozási területen kell felelős döntéseket hozni, és megszabni az elkövetkező évek fejlődési irányait.

Az első ezek közül, hogy tisztán kellene látni, mit kívánunk kezdeni a hazai villamosenergia-termelő kapacitásokkal. Erőművi portfóliónk jelentős része elavult, alacsony hatásfokú és emiatt csak gazdaságtalanul üzemeltethető. Jelenleg ugyan az európai túltermelésből rendelkezésre álló olcsó importáram azt a látszatot kelti, hogy van elegendő villamos energia a hazai fogyasztók ellátására, ez az állapot az előrejelzések szerint akár már két-három éven belül megváltozhat.

A Paksi Atomerőmű bővítése csak részben jelent, elsősorban hosszú távú, megoldást a jövőbeni problémákra. Jelenleg a pár éven belül kieső hagyományos kapacitások pótlására kell fókuszálnia a szektornak. A viszonylag gyorsan megvalósítható, megújuló alapon villamos energiát termelő technológiák – elsősorban a szél, a nap és a biomassza erőművek – ma már gazdaságilag, környezeti szempontból és társadalmilag is valós, fenntartható alternatívát kínálnak. Éppen úgy, mint a magas hatásfokú, modern földgázt égető, kapcsoltan villamos energiát és hőt is termelő erőművek.

Azonban, hogy a fejlesztések elinduljanak, tisztán kell látni a stratégiailag kijelölt útvonalat. Ennek meghatározása, az arányok kijelölése, a beruházások megindításához szükséges szabályozói, gazdasági környezet alapjainak lerakása 2014 egyik kiemelt feladata kell legyen.

Hasonlóan fontos feladatok állnak a hazai energetika előtt a hőpiac kapcsán is. Az első és talán legfontosabb feladat, hogy a szabályozók tisztázzák, mit kívánnak kezdeni a távhő szektorral. A közvélekedéssel ellentétben ez a technológia közel sem versenyképtelen – igenis lehet jól, megtérülő módon üzemeltetni a rendszereket.

Jelenleg mintegy 60-80 olyan kis- és közepes méretű rendszer található Magyarországon, amelyek pengeélen táncolnak. Távhőnként átlagosan 200-400 millió forintos beruházással ezek fenntartható módon üzemeltethetővé tehetők. Ezeknek a fejlesztése, országos szinten mintegy 60-70 milliárd forint befektetését igényelné, cserébe viszont egy valóban 21. századi technológia mentén lehetne újradefiniálni az ágazatot. Szakmai szempontokat figyelembe vevő beruházások mentén, hozzáértő gazdasági és műszaki üzemeltetéssel, egy felelős árpolitika támogatásával ezek a modernizált távhőcégek olyan megoldást kínálnak, amely akár az önkormányzatok számára is értelmezhetővé tennék ezeknek a rendszereknek a közösségi tulajdonlását, közelebb lépve ezzel a Németországban olyan sikeres, itthon is példaként emlegetett stadtwerke modellhez.

Harmadik elemként ezt a területet lenne érdemes az eredmények maximalizálása végett kiegészíteni és megtámogatni egy értelmezhető méretű energiahatékonysági és épületrekonstrukciós porgrammal. Habár ennek a lakossági lábáról már hallottunk elképzeléseket, a közintézmények felújításával kapcsolatos elképzelésekről az uniós kötelezettség ismeretén túlmenően, még nem hallhattunk. Hasonlóan homály fedi egyelőre az ipari energiahatékonysággal kapcsolatos nemzeti stratégiát is, holott az Európai Unió energiahatékonysági direktívája ezt a területet is kiemeltként kezeli.

A negyedik fontos terület, amelyen feltétlenül előrelépést kell elérni 2014-ben az a fenti beruházások finanszírozásának kérdése. Ennek kapcsán két részterületen szükséges tisztázni a célokat és megteremteni a fejlődés lehetőségeit.

Ezek közül az első, és talán legfontosabb, a finanszírozói bizalom megerősítése. Jelenleg a bankok és az energetikai fejlesztők között a siketek párbeszéde zajlik – a bankok állításuk szerint hiteleznének, de nincs kinek hitelt adni, az energetikai iparág szereplői viszont folyamatosan hangoztatják valós igényüket egy ésszerű hitelezési mechanizmus iránt. Egy biztos, értelmezhető hitelezési gyakorlat nélkül elmaradnak a fejlesztések. Ennek talán legnagyobb vesztese pedig éppen az az önkormányzati energetikai terület, amely korábban a hitelezést pörgette.

A finanszírozás másik lábát egy hatékony és átlátható uniós pályázati rendszer kell jelentse. A 2014-ben induló hétéves uniós költségvetési időszakban hatalmas összegek juthatnak majd energetikai fejlesztésekre. Ezekkel a forrásokkal pedig élni kellene, hiszen ezek hatalmas lökést adhatnak az energetikai fejlesztéseknek. Fontos azonban, hogy a pénzek szétosztása átlátható és konzekvens módon történjen, ne fordulhasson elő, hogy már nyertes projektek támogatását vonják vissza, illetve, hogy már ránézésre is megvalósíthatatlan és fenntarthatatlan fejlesztések kapjanak hatalmas támogatásokat, miközben az értelmes és valóban életképes projektek ne valósuljanak meg a forráshiány miatt.

Ideje tehát felelős döntéseket hozni, mert habár még el nem rontottunk semmit, de késésben vagyunk. Az idő pedig egyre jobban szorít.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr565750166

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.