IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

energiahatékonyház.jpgKépzeljünk el egy házat, amelyben úgy élhetünk, hogy az első tíz évben garantáltan nem kapunk semmilyen energiaszámlát. Nagyon jól hangzik, de azért mégis szkeptikusan állunk a dologhoz. Ha pedig azt is hozzátesszük, hogy tömegek számára gyártanak ilyen házakat, az már végképp gyanúra ad okot. Pedig az Egyesült Államokban, ahol az európainál jóval alacsonyabbak az energiaárak, találkozhatunk ezzel a konstrukcióval. Houstonban, Texas államban egy ingatlanfejlesztő cég olyan házakat épít, amelyeknek nettó nulla az energiaigénye, a falaik úgy szigetelnek, mint a termosz, olyan berendezésekkel vannak ellátva, amelyek alig használnak energiát, és saját energiaforrásuk is van.

Az újszerű épületek ötlete a 2008-as, amerikai ingatlanpiaci válság idején született meg, amikor a lakásvásárlók számára újfajta befektetési lehetőségeket kellett nyújtani. A cég vezetői pedig arra jutottak, hogy az energiahatékonyságban kell keresni a megoldást. Így álltak elő az USA első megfizethető, tiszta energiát (nem) használó és termelő otthonaival.

A házak egy külső klímaberendezés méretű, 10 kilowattos kogenerációs háztartási erőművel vannak felszerelve, amelyek hét különböző forrásból biztosítják a ház, vagy akár egy egész háztömb energiaellátását, például földgázból, napenergiából, és a helyben megtermelt energiát is a fűtési, illetve hűtési igények kielégítésére hasznosítja. Mivel a berendezés több energiát termel, mint amennyit egy ház felhasznál, a felesleges áramot a hálózat számára értékesíti. A biztosító társaságok és jelzálog-hitelezők által felszámolt költségekből nyújtott 40 százalékos kedvezmények emellett tovább csökkentik a költségeket.

Hogy mennyire is energiahatékonyak ezek az épületek, egy az USA-ban használatos mutató, a HERS Index (Home Energy Rating System) segítségével érthető meg. Alapvetően egy átlagos előírásoknak megfelelő, új építésű ház HERS indexe 100 pont, ehhez képest az energiahatékonyabb épületek alacsonyabb, a kevésbé energiahatékonyak pedig magasabb pontszámot kapnak. A statisztikák alapján egy tipikusnak mondható, nem új építésű ház HERS indexe 130 pont körül van, ami azt jelenti, hogy kb. 30 százalékkal alacsonyabb az energiahatékonysága, mint egy új épületnek, és ugyanúgy fordítva, a 70 pont 30 százalékkal jobb tulajdonságokat jelent.

Nos, a szóban forgó házak 44-es HERS Index értékkel rendelkeznek, ami nullára csökken, amikor az ingatlant „használják”, hiszen több energiát termelnek, mint amennyit felhasználnak.

energiahatékonyház1.jpg

Ami viszont általában eltántorítja a vásárlókat, az a zöldebb házak ára. A szokásostól eltérő építéstechnikát meg kell fizetni, ami az eladási árakban is jól látható.

A beszámolók szerint viszont ez az új technológia alkalmazásának esetében nem így van! Az ingatlanok árai nem, vagy alig lesznek magasabbak a város átlagos lakásárainál, a többi energiahatékony épületnél pedig jóval olcsóbban hozzáférhetőek lesznek, és ennek nem csak az az oka, hogy a házakat egy szegényebb, olcsóbb telekárakkal rendelkező városnegyedben építik. Azt pedig még hozzá kell tenni, hogy a ház értékét nem csupán eladási ára, de az energiafogyasztás díja is meghatározza. Ilyen szempontból pedig tényleg elmondható, hogy olyan projekt vette kezdetét, amely egyszerre megfizethető és kiugró mértékben energiahatékony. A társaság több amerikai városra is ki szeretné terjeszteni újszerű technológiáját, ami azért is jó hír, mert felhívhatja további fejlesztők figyelmét arra, hogy elő lehet állni olyan megoldásokkal, ami egyszerre kedvez az ingatlanvásárlók igényeinek és pénztárcájának. valamint a környezetnek is.

És ki tudja, egyszer talán itthon is épülnek ilyen ingatlanok, valóban megfizethető áron.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr825678237

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kb. egy-másfél millió huf beruházással jár egy átlagos méretű családi ház villanyellátása visszatermelő napelemrendszer segítségével. (4-5000kWh/év) És ez havonta olcsóbb lesz.... tapasztalatból mondom....
Texasban az enyhe telek miatt azért ez kicsit könnyebb, mivel nem jelentkezik az a helyzet, hogy akkor kell a legtöbb energia (télen), amikor a legkevesebbet süt a nap.

Nyáron meg a klímák energiaigénye szépen egybeesik a napsütésből termelt villamos energiával.

A cikk hiányossága, hogy a HERS indexet semmiféleképpen nem számszerűsíti (pl. kWh/m2*év vagy hasonló).
"Amikor tíz éven keresztül nem jön se villany-, se gázszámla"

Hmmm...

És a 11. évben megy a villanyszámla meg a gázszámla?
@Kovacs Nocraft Jozsefne:
Jaja, nem mindegy, hogy a kinti 35fokbol akarsz benti 25-ot csinalni (10 fok kulonbseg), vagy a kinti -20-bol benti +20-at (40 fok kulonbseg.
Sunyi kis szarjankó a kocsis máté!

A Fővárosi Törvényszék megállapította, hogy Kocsis Máté, a Fidesz szóvivője megsértette Bajnai Gordon jó hírnévhez való jogát, amikor 2013. július 1-én valótlanul állította, hogy a Fidesz székház elleni korábbi akció Bajnai Gordon kérésére és égisze alatt valósult meg, illetve valótlanul állította, hogy Bajnai Gordon buzdította volna Fidesz székház elleni erőszakra az embereket." - tájékoztat közleményben az Együtt-PM Szövetség.
Gyereket szeretne, hát b.sszátok meg...
Persze Houston is kicsit még délebbre is van mint Kairó.

Ott azért eleve kevesebbett kell fűteni.

A hűtésre meg kell egy napelemes klima :)
"A házak egy külső klímaberendezés méretű, 10 kilowattos kogenerációs háztartási erőművel vannak felszerelve, amelyek hét különböző forrásból biztosítják a ház, vagy akár egy egész háztömb energiaellátását, például földgázból, napenergiából, és a helyben megtermelt energiát is a fűtési, illetve hűtési igények kielégítésére hasznosítja."
És az Usában már akkora a jólét, hogy a földgáz ingyen megy a csövön?
A magyar panel épületeknél és társasházaknál is kivitelezhető az a megoldás, hogy a tetőre, falra szerelt napelemek főleg a nyári időszakban a hálózatba termelik az energiát, télen pedig egy fűtő kazán helyett egy gázmotor (földgázt égető belsőégésű motor ami generátort hajt meg) hulladék hőjével (elsősorban a kipufogógáz hőjével)az épületet fűtik, a megtermelt áramot, pedig betáplálják az elektromos hálózatba. A lakótelepeket ellátó erőművek is így működnek: áramot termelnek a városnak pénzért és a hulladék hőt adják el távfűtésnek borsos áron. Míg a kazán csak fűt a gázmotor fűtés mellett áramot is termel. Így a társasház az eladott árammal csökkentheti a fűtés költségét. Családi házaknál is működhetne ez a rendszer, ha megfelelően kis méretű gázmotort alkalmaznának.
Nyárra jó légkondizni. Télen szerencsés napon kapsz 2 óra napsütést, azaz nyithatod a gázcsapot, hőszivattyút, rakhatod a kazánt ha nem akarsz kockára fagyni. Azért, egy hideg dallasi nap mennyi lehet, 15C?
@PasszívHáz: Azert a gazmotort egy nagyobbacska motor, aminek a rezonanciajat kezelni kell. A panel epuleten belul nem biztos, hogy olyan vicces.
Aztan megint belep a halozat iranyitas problemaja. Ha elszaporodnak az olyan energia termelok, akik nem a halozat szukseglete szerint termelnek, az oly mertekben megdragitja a halozat koltsegeit, hogy ezt valoszinuleg nem fogjak felvallalni. Ugy mukodtetni egy gazmotort, hogy az aramot nem tudod eladni, egyaltalan nem eri meg.
@PasszívHáz: Sajnos nem biztos, hogy a javaslatod életképes és gazdaságos - vagy legalábbis szerintem van jobb is. Az alábbi becslések során elhanyagoltam a veszteségeket, hiszen ezek legnagyobb része hő, amit viszonylag jól felhasználhatunk az eredeti célra, vagyis fűtésre.

A gázmotor + generátor együttes elektromos hatásfoka max. 40% (de a kis méret miatt inkább alatta). Tehát ha elhasználsz 100 joule-nyi gázt, abból lesz 60 joule hőenergiád a fűtéshez és 40 joule villamos energia. A 40 joule villamos energia fogyasztói ára kb. megfelel 100 joule-nyi gáz fogyasztói árának, amiből az derül ki, hogy optimális esetben ingyen lesz a fűtés (most egyelőre hanyagoljuk el a beszerzés és az üzemeltetés amúgy egyáltalán nem elhanyagolható költségét, pl. hitelkamatok).

Csakhogy a villamos energiádat soha nem fogod tudni eladni fogyasztói áron. Egyrészt azért, mert az áramszolgáltató is keresni akar rajtad, másrészt azért, amit Borenbukk fentebb már megírt. Ha a fogyasztói ár feléért tudod eladni (ez reális becslés), akkor a 60 joule fűtési hőért kifizeted 50 joule-nyi gáz árát. Ha a fogyasztói ár 60%-áért tudod eladni az áramodat, akkor a 60 joule hőért kifizeted 40 joule-nyi gáz árát. Vagyis a fűtésre használt gáz árának 66...83%-át bizony ki kell fizetni.

Talán érdemesebb gázmotoros hőszivattyút használni. Sokkal kisebb beruházás, egyszerűbb és olcsóbb engedélyezés, kevesebb hitelkamat, és nem függsz az áram átvételi árától, amit a kormány egy tollvonással tetszése szerint módosíthat, jó eséllyel nem a te előnyödre. A gázmotor mechanikai hatásfoka legyen ismét 40%, ez közvetlenül hajtja meg a kompresszort. A fűtési szezon átlaghőmérséklete +5 fok, ezen egy mai jobb levegős hőszivattyú COP-je eléri a 4-et (felette több, alatta kevesebb). Tehát a 100 joule gázból lesz 40 joule mechanikai energiád, amiből csinálsz 160 joule hőeenergiát. Ehhez hozzájön a motor hulladékhője, azaz 60 joule, ez összesen 220 joule hőenergia. Mindezért ki kell fizetned 100 joule-nyi gáz árát, vagyis a felhasznált gáz árának 46%-át (szemben az előbbi példa 66...83%-ával).
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Örülők, hogy megmozdult az álló víz és vannak emberek akik gondolkodnak.
Ha amit leírtál azt egy passzívház technológiával korszerűsített épületben valósítjuk meg (30 cm hőszigetelés és 3 üveges ablak th. esetén családi háznál még hővisszanyerős szellőztető berendezés) akkor csak a töredékére csökkent hőt kell pótolni amihez nem biztos hogy gázmotor kell lehet az napelem elektromos hőszivattyú megoldás nyáron napelem termel a hálózatba télen hőszivattyú kivesz. Ha jó az árnyékolás, akkor lehet, hogy légkondi sem kell.
@Borenbukk: Új építésű társasháznál láttam ilyen megvalósult megoldást. Kettő épület van a telken a kert sarkában az energia termelő blokk áram és hő. Ott a tervező működőképesen megoldotta mert működik (helyszín Budapest, rózsadomb...).
Az épületbe én sem biztos, hogy betenném, habár megfelelő gumibakokrendszeren nem biztos hogy átmegy a rezgés .
@Borenbukk: Ha a házak tetejére és falára napelemeket szerelünk, amik a hálózatba termelnek nyáron akkor mi lesz? A piacon egyre több ilyen megoldás van és az emberek el kezdték alkalmazni. Erre csak azt tudom mondani, hogy a vezérlésre a szakemberek rövid időn belül kitalálják a megoldást. A másik, hogy ritka, amikor hirtelen egyszerre süt ki a nap m.o. felett. Ha a felhő vonul, akkor az árnyék vonul. Ha nagy a napelemes lefedettség, akkor egy felhő kisebb gondot fog okozni.
@PasszívHáz: Na igen, hővisszanyerős szellőztetés esetén minimális a hőveszteség, jószerivel csak a hővisszanyerés veszteségét kell pótolni, azt pedig akár az emberek és eszközök hulladékhője is fedezheti, ill. minimális hőbetáplálás a légcserélőben.

A légkondi biztos nem kell szerintem, ha van hőszivattyú, hiszen a légcserélőben ez hűteni is tud. Különben szerintem mindenképpen kell, mert hiába kiváló a hőszigetelés, az várhatóan egyre melegebb nyarak gondot okoznának és a lakók hulladékhőjét is ki kell vinni valahogy. Az épület tömege csak pár napig képes a "hűvöst" tárolni.

Az előző kommentemhez még annyit teszek hozzá, hogy természetesen fél oldalon nem lehet pontosan elemezni a dolgokat, na meg szakember sem vagyok. De annyi látható, hogy a te eredeti javaslatod legérzékenyebb pontja az áram átvételi ára, kis változás is nagy hatással van a gazdaságosságra. Ez komoly kockázatot rejt magában. Főleg Magyarországon, ahol az ilyesmi igen gyakran politikai döntés eredménye és inkább lobbiérdekeket szolgál, semmint a ráción alapul.

Ám optimális esetben (biztos áramátvétel jó áron) a te javaslatod jobb lehet az enyémnél. Talán nem véletlen, hogy a poszt is az USA-ról szól.
@PasszívHáz: "A piacon egyre több ilyen megoldás van és az emberek el kezdték alkalmazni. Erre csak azt tudom mondani, hogy a vezérlésre a szakemberek rövid időn belül kitalálják a megoldást."

Nincs mit kitalalni rajta, mar ki van talalva, csak jelentos fejlesztesekre van szukseg, ami penz. Aztan keszenletben kell tartani a megfelelo tartalek kapacitast, hogy az esetleg kieso termeloket - amibol igy sok lesz, eleg kiszamithatatlan termelessel - potoljak szukseg eseten. Nyilvanvaloan ezeknek a kapacitasoknak a fenntartasat valakinek ki kell fizetni. Valoszinuleg azoknak, akik "miatt" fenn kell tartani, ami hozzadodik az ilyen kiseromuvek koltsegeihez.
@Borenbukk: Ehhez hozzá kell tenni, hogy egy generátor frekvenciájának tartása és a hálózati frekvenciához való folyamatos igazítása egy picit körülményesebb, főként a generátor forgórészének nagy tömege miatt. Természetesen ez is régóta megoldott dolog, hiszen enélkül sem országos, még kevésbé nemzetközi villamos hálózat nem létezhetne.

A napelemes rendszereknél ez sokkal egyszerűbb, hiszen ott egyenfeszültségből készül a váltófeszültség, az inverter akár egy cikluson belül is tud alkalmazkodni.
@Longvinov: Köszönöm az információt.

@Kovacs Nocraft Jozsefne: Köszönöm neked is az információt.

@Borenbukk: A fentiek alapján úgy tűnik közeledünk a megoldás felé:

Ha a napelemekből álló naperőmű ami egy kupacban van, akkor az ország egész területén lévő nagyon sok háztetőn elhelyezkedő napkollektor mint szét osztott naperőmű ugyan úgy üzemeltethető.
Ha országosan el van osztva területileg, akkor az év 365 napjából 300-320 napon az országban valahol napközben süt a nap (az a 45-60 nap az amikor országosan esik az eső, hull a hó többnyire november és február között. Az év többi részén elenyésző az országos felhő lefedettség).
Természetesen a meteorológusok akár több éves átlagát kéne megnézni.
@Kovacs Nocraft Jozsefne: Az áram átvételi árához:

Igen ez politikai döntés ami függ a szakpolitikától, szakemberektől lobbi érdekektől. Ez utóbbit kell vissza szorítani sőt nullára azaz 0-ra csökkenteni!! Mivel a témának a környezetvédelemre is van erőteljes hatása, ezért ne néhány gazdag a természeti erőforrásokat foszilis energiahordozókat kitermelő és ezáltal a környezetet szennyező, az embereket egyre inkább megkötő önös üzleti érdekcsoportok határozzák meg a folyamatok alakulását és a világ folyását. A világ változik. Aki nem a változás trendjében mozog az lemarad. A változást lehet akadályozni, pontosabban megpróbálni. A természet nagy úr és nem legyőzhető!! Nézd meg a cunamit mit művelt. Az a kérdés, hogy a természet erőit egyre jobban megismerve a magunk hasznára fordítjuk, vagy nem. Példaként a szörfös a hullámot lovagolja meg, vagy a vitorlás hajó a szelet használja fel...