IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


20131129_index_solarinvestment.jpgA megújuló energia jobb üzlet, mint egy bankbetét - olyannyira, hogy az Egyesült Királyságban új befektetési, üzleti modellt is épített erre az ausztrál székhelyű BCD Energy vállalat. A konstrukció lényege, hogy a befektetők olyan mini-kötvényeket jegyezhetnek a vállalatnál, amelyekből az napelemeket telepít szerte az Egyesült Királyságban. Az értékesített zöldáramból befolyó bevételek pedig fedezik a kötvények hozamát. A konstrukció hasonlít a korábban már bemutatott közösségi erőművek mögött álló elgondolásra, ami elsősorban Ausztriában és Németországban örvend nagyobb népszerűségnek.

A befektetés három évre szól, évente 6,5 százalékos hozamot biztosítva a mini-kötvények tulajdonosainak. Ezt a hozamot a vállalat rendszeresen, negyedévente fizeti ki a befektetőknek, a harmadik év végén pedig a kötvénytulajdonos a teljes összeget is megkapja az utolsó hozamrészlettel együtt. Minimálisan 2000 font (mintegy 720 ezer forint) értékben lehet jegyezni a kötvényből, de a határ a csillagos ég. A vállalat honlapja szerint a kezdeményezés sikeres, eddig már 5,3 millió font értékben jegyeztek a mini-kötvényből.

A vállalat decentralizált módon, elsősorban ipari létesítmények tetejére telepíti a napelem-parkokat, illetve barnamezős beruházások keretében létesít termelőkapacitásokat, amely egybevág a brit kormány energiastratégiájában lefektetett alapelvekkel. Az áramot kötelező átvétel keretében értékesítheti a beruházó, vagy egyenesen egy vállalatnak adja tovább hasonló konstrukcióban, mint aminek mentén például az ALTEO is belevágott a kecskeméti napelem parkjának fejlesztésébe.

Win-win helyzet

Ami a konstrukcióban igazán előre mutató, hogy az összes érintett számára értéket termel.

Lássuk először a kisbefektetők oldalát: a három évre garantált 6,5 százalék jelentősen magasabb megtérülés, mint az átlagos brit bankbetétekkel elérhető 2,5-2,7 százalékos hozam. Ráadásul mivel három évre szólnak a mini-kötvények, még belátható időn belül a pénzéhez jut az érdeklődő. Vonzó eleme a konstrukciónak az is, hogy a kifizetés negyedévente történik, folyamatos bevételt biztosítva a kötvény tulajdonosának. A financiális megtérülés mellett ráadásul a zöld technológiák iránt fogékony emberek azzal a boldogító tudattal fekhetnek le esténként, hogy a környezetért is tettek valamit.

A befektetőnek elsősorban az olcsó forrás miatt éri meg a befektetési forma elindítása – egy viszonylag elfogadható kamatteherrel járó, de energetikai léptékekben roppant hamar kipörgő „hitelhez” jut, amiből ráadásul olyan projekteket finanszíroz, amelyek 20-25 évig garantáltan bevételt termelnek a számára különösebb fenntartási költségek nélkül.

Az állam számára a konstrukció garantálja, hogy az energiastratégiájában meghatározott paraméterek mellett, állami források bevonása nélkül elérhetővé válik a 2020-ra kitűzött megújuló-energetikai részarány elérése. A brit célkitűzés 2020-ra egyébként 20 gigawattnyi fotovoltaikus kapacitás kiépítése, amiből jelenleg alig 2 gigawatt üzemel.

Biztos van valahol egy csapda is!

Igazából nem is csapda, inkább csak egy furcsaság, amely az eredeti üzleti elképzelésből fakadhat: a rövid futamidő.

Ha egy jó megtérülésű, stabilan bevételt termelő beruházást kötvénykibocsátásból finanszíroz meg egy vállalat, akkor a közgazdasági racionalitás azt diktálná, hogy minél inkább elnyújtsa a kötvény visszafizetésének kifutási idejét. Ennek tükrében a hároméves futamidő elég rövid. Ezt csak azzal lehet magyarázni, hogy a mini-kötvények kibocsátásával a vállalat elsősorban társfinanszírozni kívánja a projektjeit. Ezt támasztja alá, hogy az eddig összegyűlt 5,3 millió font (mintegy 3,65 milliárd forint) elég kevés projekt teljes finanszírozására lenne elég. Persze bármikor újra lehet indítani a kötvényprogramot, de akkor is…

Szintén a kiegészítő projektfinanszírozás feltevést erősíti a rövid futamidőből általában fakadó refinanszírozási kockázat. Viszont kicsit jobban belegondolva emiatt sem kell feltétlenül leírni a kezdeményezést: egyrészt egy jelentős track recorddal rendelkező vállalatról beszélünk, amelyik már egy széles erőművi portfólióval rendelkezik; másrészt a kötvényekből befolyó pénzből kézzelfogható berendezések, termelő erőművek születnek, amelyek folyamatos bevételtermelése ezt a kockázatot minimalizálja. Ráadásul bármilyen visszafizetési nehézség esetén ezek a berendezések értékesíthetőek a kötvényesek kifizetésére.

A kezdeményezés tehát alapvetően előremutató, a nagy kérdés az, hogy vajon itthon lenne-e érdeklődés egy ilyen termékre, illetve, hogy a pénzügyi felügyelet engedélyezné-e. Igény alighanem minden érintett oldaláról lenne rá.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr615666621

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mitől "garantált? "
@grinshot: felteszem erre kérdezted "..a kisbefektetők oldalát: a három évre garantált 6,5 százalék jelentő..." azt gondolom, mert ez a kötvény fogalmából következik hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%B6tv%C3%A9ny
Mese habbal. A bankbetét nem hosszútávú lekötés csupán, hanem kombinált téma, viszonylag rugalmas a kötvényhez képest.
Egy tőke és fogyasztás szegény gazdaságban a bankbetét alternatívájaként kínálni hosszútávú kötvénybefektetést, nos, nettó hazugság. Leginkább kormányzati kommunista hazugság, nem más, nem több. A szabad tőke elszipkázásáról szól, nem másról.
De, éljenek a nemzetrombolók:)
ez csak ígért 6.5%...akkor lenne garantálva ha minden körülménxek között megkapnák a befektetők... Nem szabad összemérni a bankbetéttel, inkább egy angol állampapírral aminek persze a nemfizetési kockázsta is más :-]
Hát nem garantált, nem is fizet és az eszközöket sem vette meg mind, tehát nem sok esély van a tőke visszafizetésére sem. Energetikai beruházást ilyen rövid finanszírozással, ekkora kamattal nem szokás, nem is működött. Úgy néz ki, hogy itt is a "nagyon megy a zöld ipar, a megújulók" hívószóra húztak le egy csomó embert. Ha egy befektetés túl szépnek tűnik, hogy igaz legyen, akkor az nem is igaz.

www.theguardian.com/money/2015/jan/29/investors-lose-millions-bond-company-administration