IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

ázsia2.JPGGlobális viszonylatban az energiafelhasználás folyamatosan emelkedik, ami többek között a fejlődő országok népességnövekedésének is köszönhető. Ha megnézzük a Föld rohamosan emelkedő össztermelési és összfogyasztási adatait, azonnal az ázsiai országok, legfőképp pedig Kína eredményeire mutogatunk, ugyanis több mint valószínű, hogy az átlagadatokat az ő számaik húzzák felfelé. Viszont a nagyobb termeléssel együtt a nagyobb felelősség is együtt jár, amit már korántsem tekintünk a távol-keleti országok sajátosságának. Azonban néhány felmérés azt mutatja, hogy a régió igenis törekszik a fenntarthatósága. Jobban is, mint a nyugati országok.

Természetesen, ha azt nézzük, hogy honnan kell feltornáznia magát a régiónak egy elfogadható szintre, máris más a helyzet, viszont az elmúlt évekhez viszonyított, a hozzáállásban tapasztalt változás akár globálisan is követendő példa lehetne. Bár a bűntudat minden bizonnyal jelentős részt tesz ki a motivációban, a várható előnyök is egyre láthatóbbá válnak a keleti vállalatok számára is.

A Tomorrow’s Value Rating (a világ vezető vállalatainak fenntarthatóságát vizsgáló értékelés) 2013-as kiadványa azt mutatja, hogy Ázsia kezd ráébredni a rohamosan növekvő gazdaságával járó egyre nagyobb felelősségére. Bár ebből a szempontból még mindig az európai cégek járnak az élen, Kelet már a nyomukban lohol. Kínában több cégóriás – köztük energetikai cég – is egyre inkább alakítja át üzleti modelljét és stratégiáját fenntarthatósági szempontokat figyelembe véve, Dél-Korea egy vezető távközlési cége, a KT Corp pedig még a lista második helyére is felfért, a Unilever mögé.

A hosszú távú pozitív eredmények eléréshez viszont ez nem elég, ugyanis egy fenntarthatóbb jövőhöz elengedhetetlen a hozzáállás megváltozása, ahogy azt például a németeknél is láthatjuk. Célokat tűznek ki és előre gondolkodnak, a félsikert nem tartják kielégítőnek. Egy másik felmérés épp erre a hozzáállásra volt kíváncsi. Arról kérdeztek több mint 1400 vállalatot, hogy mennyire fontos számára a fenntartható termékek és szolgáltatások biztosítása. Az ázsiai vállalatok 95 százaléka (tíz százalékkal többen, mint Európában) azt felelte, hogy üzletük sikeres teljesítménye szempontjából ezt kulcsfontosságúnak tartja. Emellett a külső, befektetők általi nyomás is arra ösztönzi a távol-keleti cégeket, hogy fenntartható termékeket gyártsanak. Legalábbis 70 százalékuk tapasztalta ezt a nyomást, szemben az európai 39 százalékkal.

Az eredmény valószínűleg annak is köszönhető, hogy a nyugati államok piacán tapasztalható kavarodás kiemeli a reflektorfényből a fenntarthatóságot. Pedig a tudatos fogyasztók száma növekszik, Ázsia pedig igyekszik őket kiszolgálni: a vállalatok fele azt állította, hogy további fenntarthatósági programokba terveznek befektetni. Ez pedig akár gyengítheti a más területekre koncentráló Észak-Amerika és Európa versenyelőnyét, a súlypontot mindinkább kelet felé mozgatva.

Természetesen a teljes fordulat még várat magára, nem egy-két éves időtávban kell gondolkodnunk, ugyanis az ázsiai országoknak elég nagy hátrányból kellett elindulniuk. A rohamos, körültekintést mellőző fejlődés következményei egyre inkább megmutatják magukat: elég csak a pekingi átláthatatlan szmogra gondolni. Azonban ha egy olyan kiterjedt gazdaság, mint a kínai a fejébe veszi, hogy felelősséget vállal a jövő generációkért, és a növekedést a jövőt fenyegető környezeti és társadalmi veszélyek tekintetében tervezi tovább, akkor nagyon meggyőző eredményeket érhet el. Érdemes tehát rájuk figyelni.

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr915591984

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Persze a sok ostoba libsi szerint Ázsia nem lehet nekünk követendő példa, sőt velük még a kereskedés is gyanús, mert Orbán ki akar szállni az EU-ból.
@♔bаtyu♔: Németország kereskedik a legintenzívebben Kínával Európából, legalább 20 éve. Ők is ki akarnak szállni az EUból és náczyk is!
@Lucky Larry Silverstein: A kínaiak eleve tőlük vették az első gépsorokat, de ott ugye nem Orbán van, nem is magyarok, különben is ingyen tengeralattjárót ad Izraelnek, így semmi probléma ezzel.
@♔bаtyu♔: Rohadjon meg Kína ott még nem kerültek elő a zsidó tömegsírok, könnyen ugrálnak.

Bár máshol se. Hehe.
@♔bаtyu♔:

akkor miért nem költözöl valami kellemes ázsiai országba, akár kínába?
Minden este, amikor 11-re hazaérsz a gyárbóll, lehuppanhatnál 22 négyzetméteres lakásod 8 négyzetméteres nappalijába a fotöjbe, bekapcsolhatnád a tévét, és büszkeség önthetné el a szívedet, ahogy a kínai űrrakéta fellövését néznéd, hogy micsoda hatalmas és erős országban élsz, ahol van gyorsvasút, meg felhőkarcoló, és még a párttitkár úr is micsoda dicsőségességes ember. Miközben mikrózott tésztát tolsz a pofádba.

Vagy ez a része azért ez így nem kellene.

Te biztos egy másik verziót képzelnél, egy olyat, amiben te ilyen körülmények között nem még egy annáli si csicskább csicska lennél, mint amekkora most vagy, igaz?
Nyilván a fenntarthatóság nevében dózerolták el milliónyi ember lakhelyét, hogy vizierőművet építsenek, annak a nevében fulladoznak szmogban a nagyobb ipari városok (lásd az olimpia idején külön megtiltották az építkezések, vegyiüzemek, nehézipari gyárak működését, több mint két tucat gyárat zártak be, hogy kb. 30%-kal csökkenteni tudják a szennyezést, de még ez se volt igazán jó).
Gondolom, a fenntartható fejlődés nevében hagyták kipusztulni az élővilág jelentős részét Jangce és egyéb folyókban, vannak tízmilliók tiszta, egészséges ivóvíz nélkül...
@Szzzz: Nem rossz válasz ennek a gyökérnek.:))
A csicskás rész meg nagyon jó!
@Boston2: Jójó,de amit elvettek a természettől,annak már 3%-át visszaadták a természetnek.:))
Mekkora marhaság ez, értéktelen felmérések, meg Unilever a lista élén... Röhej, hogy meg lehet élni abból, hogy megkérdezel valakiket, mit gondolnak a saját vállalatuk tevékenységéről, aztán az adathalmazt csinos jelentés formájába öntöd és nyilvánosságra hozod...

Szerintem a fenntarthatóság ne szájkarate szintjén legyen fontos, mert persze, ha megkérdeznek egy nagyvállalatot, akkor nyilván azt mondja, "naná, ennél fontosabb számunkra a világon nincs", aztán csendben megint ledózerol valamit. Jah, az elmélet és a gyakorlat különbözősége...
@♔bаtyu♔: Fideszbirka létedere nem rossz.
A tengeralattjárós rész nagyon üt!
Amúgy bárcsak lenne akarat itthon is hasonlóra...!