IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) Csernobil (1) csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (2) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ensz (2) ENSZ (11) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) EU (7) eu (1) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (23) fenntartható (3) fenntarthatóság (93) Fenntarthatóság (3) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (4) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (1) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (3) kína (1) Kína (8) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (14) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (3) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (266) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) Stadion (1) stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (2) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (5) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo

Létezik-e hatékony alternatívája a betonból és acélból készült felhőkarcolóknak?

20131006_index_fahaz.jpgA Föld népességszáma, egyúttal az urbanizáció mértéke folyamatosan növekszik, ami egyre több problémát akaszt az emberiség nyakába. 2050-re a lakosságnak már több mint 70 százaléka városokban lakhat, ami a lakóépületek igényének nagymértékű növekedését hozza magával. Azt tudjuk, hogy ha a lehető legtöbb embert a lehető legkisebb alapterületen szeretnénk elhelyezni, felhőkarcolót kell építenünk. Ez pedig nagy mennyiségű beton- és acélfelhasználást jelent. Egy vancouveri építész szerint sokkal környezetkímélőbb és emberközelibb megoldás lenne, ha a megszokott építőanyagok helyett fát használnánk, abból is egy speciálisan feldolgozott, strapabíró fajtát.

A beszédes nevű Michael Green már több olyan építkezésen van túl, amely során tíz- vagy akár több emeletes faépületeket húztak fel. Fő érve a beton- és acélgyártás ellen a magas szén-dioxid-kibocsátó hatás, amelyre mindenképp kell találni alternatívát. A két építőanyag gyártása önmagában az üvegházhatású gázok kibocsátásának 8 százalékáért felelős, és ekkor még nem számoltuk a felhasználásuk során keletkezett káros anyagokat. Egy amerikai kutatás szerint a szén-dioxid-kibocsátásnak majdnem a fele az építőiparból származik, a közlekedés csak a második, egyharmados részaránnyal. Ilyen körülmények között üdvözlendő az összes olyan kutatás, ami környezetbarát alternatívát kínál a jelenlegi helyzetre.

Az sem mellékes, hogy míg az acél és a beton szén-dioxidot termel, addig a fa elnyeli azt. Egy köbméter fa egy tonna szén-dioxidot képes tárolni, ami a növény kihasználtság nélküli pusztulása esetén visszakerül a természetbe és a légkörbe. Ezzel szerinte két legyet ütnénk egy csapásra, egyrészt csökkentenénk az üvegházhatást, másrészt pedig tárolókapacitásokat hoznánk létre. Természetesen számos kérdés felmerül a faépületek alkalmazhatóságát tekintve.

Ami talán elsőként az ember eszébe jut, az a tűzveszély, ami egy többnyire fából álló épület esetében jogos felvetésnek tűnik. Azonban a Green által használt építőelemek felépítése eltér egy átlagos megmunkálású fától. Gyorsnövésű fából készülnek, és rendkívül tömörek, ami megnehezíti annak az esélyét, hogy begyulladjanak. Ha mégis lángra kapnak, a tűz terjedése olyan lassú, hogy könnyen megakadályozható a tragédia. Természetesen ebben a tekintetben a fa önmagában nem valószínű, hogy valaha is átveheti a beton helyét, viszont a technológiai újításokban talán van annyi lehetőség, hogy ez idővel ne jelentsen gondot az építészek számára.

A másik nagyobb ellenérv az anyaggyártást megelőző erdőirtások ténye. A fakivágásokkal az emberiség 18 százalékban járul hozzá az üvegházhatású gázok kibocsátásának. Ezt a számot pedig a legkevésbé sem szeretnénk emelni. Erre megoldás lehet a fenntartható fakitermelés egyes megoldásai, amelyekkel már több éve kísérletezik az ipar. A lényege, hogy a megfelelő logisztikával csak olyan és annyi fát termelünk ki, amilyenre és amennyire az emberiségnek feltétlenül szüksége van. Ezek a megoldások akár megváltoztathatják a fakitermelés jövőjét, és a faépületek létrejöttét is elősegíthetik. Ha a számítások nem csalnak, Észak-Amerika erdeiben minden tizenharmadik percben annyi fa nő, amely elég egy húszemeletes épület felépítéséhez.

Viszont a legnagyobb kihívást nem a tervezés és a megvalósítás jelenti, hanem a fából készült felhőkarcolók gondolatának elfogadtatása. Elég sok olyan veszélyforrás eszünkbe juthat, ami egy acél-beton építmény esetében ritkán merül fel: például az épület kilengése, időjárási hatások, földrengések, termeszek, vagy a tartósság kérdése. Ne feledjük, az első, 1885-ben épült, tízemeletes felhőkarcolótól is tartottak az emberek, mára pedig ezek az épületek uralják a nagyvárosok légterét. Ha ebből indulunk ki, tényleg elképzelhetőnek tűnik egy faépületekkel tarkított nagyvárosi látkép, azonban ahhoz, hogy ez megvalósulhasson, először megoldást kell találni az összes olyan tényezőre, ami a biztonságos életteret veszélyeztetheti. A szén-dioxid-kibocsátás csökkentése egyelőre nem jelent elég erős motivációs erőt a hozzáállás megváltozásához.

Akit érdekel a faépítmények struktúrája, illetve többet szeretne hallani az építészeti módszerről, mindenképp tekintse meg Michael Green előadását is!

Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr55553455

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

hurrá..legyünk környezetkimélöek h a szennyezö beton elöállitás meg acélgyártás helyett fát használjunk...

ja hogy közben egy 10 emeletes házhoz ki kell irtani egy kisebb erdöt?? az mindegy..

imádom ezt..

mint a nagy állatbuzik akik kiheréltetik hogy aztán egy panellakásban tutujgassák kis kedvencüket... hát ez aztán állatszeretet és védelem..... kiváncsi lennék mit szolnának hozzá ha öket védenék és szeretgetnének igy...
ez jobb:
Overlooking the city of Stuttgart in southern Germany, a four-story modern glass house stands like a beacon of environmental sustainability. Built in 2000, it was the first in a series of buildings that are "triple-zero," a concept developed by German architect and engineer Werner Sobek, which signifies that the building is energy self-sufficient (zero energy consumed), produces zero emissions, and is made entirely of recyclable materials (zero waste).
blogs.scientificamerican.com/observations/2009/12/05/lightweight-triple-zero-house-produces-more-energy-than-it-uses/
Vaze, ebben a cikkben csak kérdések voltak, válaszok nem. Most akkor mi lessz a termeszekkel?
Van egy 9 emeletes jappán templom, ami fából készült, és ezer éve áll.
Ráadásul a gyors növésű fák pont hogy laza szerkezetűek.
Amíg Budapesten nem épülnek felhőkarcolók, addig ez nem a mi problémánk :)

Egyébként meg szerintem nem kaptárakba kellene az embereket zsúfolni, hanem a tömegközlekedést kellene fejleszteni.

Persze ha az emberek emberi körülmények között élnének, akkor miből lenne a profitjuk a gyógyszercégeknek?
Tetszik az ötlet. Ma idegen, de lehet jövője. Volt már ilyen nem csak az épitészetben.Mindenesetre kellemesebb lehet minden téren, mint a ronda beton.
@David Bowman: De csak azért áll még mindig az a japán templom, mert egy-két évszázadonként az utolsó deszkáig újraépítik, persze mindig új fából. Ez amolyan japán szokás.
Környezetvédelem, de azt persze nem említi, hogy a fát kezelni impregnálni kell, amihez rengeteg vegyi anyagot kell legyártani és felhasználni. Hogy aztán mennyire környezetszennyező lesz az az impregnált fa, más kérdés.

Tíz emelet amúgy sem valami nagy, ha kinézek az ablakon rögtön három tízemeletes házat is látok. Nem éppen felhőkarcolók, de ennél magasabbat is építettek már még vályogból is.
@Mária: Tudod, a tízemeletes házat nem nevezzük felhőkarcolónak. Ekkora meg van Pesten is, nem is kevés. Teli van velük az összes lakótelep, csak ezek panelből épültek.

Fából meg ha ez az "építész" a fenekét a földhöz veri, akkor sem tud húsz emeletnél többet megépíteni. Valami orosz gányolt össze fából egy ekkora építményt, ő tartja vele a magassági rekordot.