IFJ. CHIKÁN ATTILA BLOGJA

Chikansplanet

chikansplanet Fenntarthatóság – gyakorlati megközelítésben. Mitől lesz gazdaságunk, társadalmunk, létezésünk fenntartható? Hogyan egyeztethetők össze a gazdasági, szociális és chikansplanetkörnyezeti szempontok? Ezekre a kérdésekre keresem a választ blogomon. Tartsanak velem, érveljenek, vitázzanak, hiszen egy ember monológjánál sokkal eredményesebb kettő, három, ezer, kétezer ember párbeszéde!

Ifj. Chikán Attila – vállalatvezető, befektetési szakember, energetikai szakértő. Az ALTEO Energiaszolgáltató Nyrt. vezérigazgatója, a megújuló energetikai iparág meghatározó képviselője. Szuverén gondolkodó, a társadalomért és a környezetért felelősséget érző értelmiségi.

Blogketrec

Facebook

Utolsó kommentek

Címkék

23. ENSZ klímacsúcs (1) acél (1) Action 2020 (2) adatközpont (1) Afrika (3) afterparty (1) agrárreform (1) AGRI (1) AirCarbon (1) Akvárium (1) állattenyésztés (2) allergia (1) Allianz Aréna (1) alteo (6) ALTEO (4) ALTEO Fenntarthatósági Jelentés (1) ALTEO Group (3) alternatív energia (1) alternatív gáz (1) Amazon (1) Anglia (1) Antarktisz (1) Apple (1) applikációk (1) áramtermelés (1) Arktisz (1) átépítés (1) átláthatóság (1) ATM (1) atomenergia (4) atomkatasztrófa (1) autógyártás (1) autóipar (2) Ázsia (1) Banksy (1) bányászat (1) BCSDH (5) Bécs (1) befektetés (2) beruházás (2) big data (1) biomassza (11) bioüzemanyag (2) Black Friday (1) blockchain (1) Bloomberg (1) BMW (1) BMW i modell (1) Bonn (2) Boris Johnson (1) Borsod (1) Brazília (1) brexit (1) brundtland (2) brüsszel (1) Bundestag (1) c2c (1) CeBIT (1) Chikansplanet (1) COP23 (2) Costa Rica (1) crowdfunding (1) csapvíz (1) csernobil (1) Csernobil (1) csokoládé (1) csomagolóanyagok (3) CSR (1) dagály (1) Dánia (1) David Cameron (1) Decade of Education for Sustainable Development (1) dekarbonizáció (2) Dél-Afrika (1) Déli-sark (1) depóniagáz (1) Desertec (1) diploma (1) divat (1) DNA-elemzés (1) Doha (1) dollars and sense (1) dömping (1) Donald Trump (1) e-hulladék (1) ecodriving (1) éghajlatváltozás (1) egyenlőtlenség (1) Egyesült Államok (1) Egyesült Arab Emirátusok (1) Egyesült Királyság (1) Eiffel-torony (1) elektromos autó (6) elektromos autózás (2) elektronikus kereskedelem (1) elelktromos autó (1) élelmiszer (2) élelmiszeripar (5) élelmiszerpazarlás (4) élelmiszertermelés (7) elemek (1) ellátásbiztonság (2) előrejelzés (1) Élő Bolygónk (1) emberiség (2) emissziókereskedelem (1) enegiamegtakarítás (2) energetika (4) energetikai (1) energetikai befektetések (1) energia (2) energiaárak (7) energiafelhasználás (3) energiafogyasztók (1) energiahatékonyság (4) energiahatékony ház (1) energiapiac (1) energiapolitika (47) energiaszámla (1) energiatakarékos (1) energiatakarékosság (27) energiatakarékossági világnap (1) energiatárolás (5) energiatermelés (52) energiewende (2) ENSZ (11) ensz (2) ENSZ klímacsúcs (2) építészet (1) építkezés (2) épületenergetika (7) erdőgazdálkodás (4) erdőirtás (1) erőművek (3) esco (2) Észak-Afrika (1) etilén (1) étterem (1) eu (1) EU (7) Európai Bizottság (5) Európai Faipari Szövetség (1) Európai Fejlesztési Bank (1) Európai Unió (3) eu ets (1) evolúció (1) externális költségek (1) e hulladék (1) fa (2) Facebook (2) faház (1) fair foglalkoztatás (1) fajhő (1) fakitermelés (3) FAO (1) fehér könyv (1) Felsődobsza (1) felsőoktatás (1) felújítás (1) fenntarhatóság (24) fenntartható (3) Fenntarthatóság (3) fenntarthatóság (95) fenntarthatósági célok (1) fenntarthatósági jelentés (1) Fenntarthatósági Nap (1) fenntarthatósági oktatás (1) fenntarthatósági paradigma (26) fenntarthatóság a filmekben (1) fenntartható építészet (3) fenntartható fejlődés (80) fenntartható filmgyártás (1) fenntartható növekedés (2) fenntartható utazás (1) fenntartható vállalatvezetés (31) fényszennyezés (1) fesztivál (2) fiatalok (2) filmipar (1) FMCG (1) Foci (1) fogyasztás (1) földgáz (2) Föld órája (1) Forma 1 (1) fotovoltaikus energiatermelés (25) fukusima (1) fűrészpor (1) futás (1) Futball (1) fűtés (1) fúziós energia (1) GAMF (1) gasztronómia (5) gazdasági cél (40) gazdasági növekedés (27) Gazprom (1) gender-kérdés (1) geotermia (4) geotermikus energia (1) Gibárt (1) gki (1) globális célok (1) globális felmelegedés (5) Google (2) grafén (1) Greendex (1) green bonds (1) Green Friday (1) gyapot (1) háború (1) halászat (1) hálózatok (1) hasznosítás (1) hatékonyság (2) Hawaii (1) háztartási méretű kiserőmű (1) hedonista fenntarthatóság (1) hidroenergetika (1) hidrogén (1) hidrosztatikus repesztés (1) hőenergia (1) Hoho Wien (1) Hollywood (1) homok (1) hőtermelés (1) HR (1) hulladék (4) hulladékégetés (2) hulladékfeldolgozás (2) hulladékfeldolhozás (1) hulladékgyűjtés (3) hulladékhasznosítás (18) hulladékhő (1) hulladékok hasznosítása (1) hullámkarton (1) humánerőforrás (1) hurrikán (1) húsipar (3) húsvét (1) ian cheshire (1) IEF (1) igazságtalanság (1) India (1) infografika (1) informatika (1) infrastruktúra (1) ingatlan (1) innováció (5) interkonnektor (1) internet (1) IRENA (1) IT (1) italfogyasztás (1) ivóvíz (2) Jason deCaires Taylor (1) javítás (1) jégtakarók olvadása (1) jevons paradoxon (1) jövő energiája (1) Kalifornia (1) kampány (1) Kanada (1) kapcsolt energiatermelés (1) karbonadó (1) karbonsemleges (1) károsanyag-kibocsátás (2) katalizálás (1) kávé (1) Kecskeméti Főiskola (1) Kenya (1) keop (2) kérdések (1) kerékpározás (1) készletmenedzsment (1) kibocsátáscsökkentés (4) Kína (8) kína (1) kísérőgáz (1) kiserőmű (1) klímacsúcs (1) klímakutatók (2) klímamodell (2) klímapolitika (5) klímaváltozás (15) klímavédelem (56) klímavédelmi célok (2) klímkonferencia (1) kogeneráció (1) kommunikáció (1) komposztálás (1) kőolaj (2) kőolajár (1) körforgásos gazdaság (1) környezeti cél (42) környezeti teljesítmény (2) környezetkímélő technológia (1) környezetszennyezés (3) környezettudatos (4) környezetvédelem (4) közlekedés (1) közlekedés elektrifikációja (1) közösségi erőmű (2) közösségi közlekedés (1) Közös Agrárpolitika (1) különadók (1) kutatás (2) labdarúgás (3) lapát nélküli szélerőmű (1) Las Vegas (1) lebomlási idő (1) légi közlekedés (1) LEGO (1) légszennyezés (2) Live Earth (1) logisztika (1) lokalitás (2) London (1) luxuscikkek (1) magma (1) magyar (1) Magyarország (1) Manchester United (1) Marokkó (1) maslow piramis (1) megtérülés (1) megújuló (1) megújulóenergetika (24) megújuló energiaforrások (95) megújuló források (1) mélyszegénység (1) METÁR (2) metró (1) mezőgazdaság (3) Michael Green (1) mikroműanyag (1) mobiltelefonok (1) modern (1) motorsport (1) mozgási energia (1) műanyag (6) műanyaggyártás (3) műemlék (1) műhús (1) munkaerőpiac (4) mutáns enzim (1) művészet (2) nabucco (1) Nagy-Britannia (2) napelem (7) napelemek (6) napenergia (46) napfogyatkozás (1) napsütés (1) napszél (1) NASA (1) nemek közötti egyenlőség (1) Németország (3) nemzetközi energiaügynökség (1) nevelés (1) Noma (1) nonprofit (1) Norvégia (1) nukleáris energia (3) nyár (1) nyári időszámítás (1) Obama (1) óceánok (1) Ocean Cleanup (1) Ocean sole (1) offshore szélerőműpark (2) ökolábnyom (1) okostérkő (1) okos megoldások (2) okos városok (1) oktatás (4) Olaszország (1) olimpia (1) óraátállítás (1) palack (2) palagáz (1) palaolaj (1) pamuttőzsde (1) panda power plant (1) párizsi klímaegyezmény (2) pellet (1) pénzügyi rendszer (2) pénzügyi válság (1) PET-palack (3) pirolízis (1) polietilén (1) polimerek (1) portfol (1) portfolioblogger (269) Premier League (1) Product Environmental Footprint (1) PVC (1) recycling (1) régiók (1) REN21 (1) rendezvény (1) Repair Café (1) republikánus (1) rezsicsökkentés (1) ritka földfémek (1) ruhaipar (3) Sandy (1) SGD16 (1) Skócia (1) smart-grids (1) Smartinvest (1) smart city (2) Smart Energy Management (1) sör (1) sport (3) stadion (1) Stadion (1) Stanford (1) start up (1) stratégia (1) szállítmányozás (2) szegénység (1) szélenergia (41) szélerőmű (2) szélerőművek (2) szélturbina (2) szén (1) szén-dioxid-kibocsátás (8) széndioxid (3) szénerőmű (2) szerverparkok (1) szívószál (1) szmog (1) szolártechnológia (1) tájékozódás (1) találmány (1) tandíj (1) tanyavillamosítás (1) társadalmi cél (43) társadalmi vállalkozások (1) társadalom (1) távhő (1) technológia (1) tehetségek (1) termálmetán (1) textíliák (1) textilipar (3) Tiszta Energia Terv (1) tisztességes foglalkoztatás (1) tömegközlekedés (1) Transzparencia (1) Trónok harca (1) tudatos fogyasztás (3) túlhalászás (1) turbinák (1) turizmus (1) újrahasznosítás (5) uniós költségvetés (1) urbánus (1) urban mining (1) USA (6) utazás (1) üvegházhatás (1) vállalati haszon (1) vállalatok (37) városfejlesztés (1) városfelesztés (1) vásárlás (1) vasúti szállítás (1) verseny (1) világítás (1) villanyautó (1) virtuális erőmű (1) víz (1) vízenergia (6) vízerőmű (2) vizes vb (1) vízgazdálkodás (6) vízvilághét2018 (1) vortex bladeless (1) Warren Buffett (1) WBCSD (3) WHO (1) william stanley jevons (1) workshop (1) World Energy Investment 2017 (1) WTE (1) WTO (1) WWF (1) zacskó (1) zajszennyezés (1) zöld energia (1) zöld forradalom (1) zöld könyv (1) zöld kötvény (1) zöld technológiák (2) Címkefelhő

Házszabály

Olvasóink szabad vélemény-nyilvánítási jogát tiszteletben tartva, fenntartjuk a jogot a bejegyzéseinkre érkező hozzászólások moderálására, amennyiben azok:

  • egyéneket, társadalmi csoportokat, kisebbségeket sértő vagy bántó, diszkriminatív, túlzóan obszcén, vulgáris kifejezéseket tartalmazó, jogellenes vagy jogsértő bejegyzések;
  • a hozzászólások és hozzászólók szándékos megzavarására irányulnak;
  • szándékosan félrevezető jellegűek;
  • tisztán politikai tartalmúak;
  • a témához nem kapcsolódó, öncélú, szervezkedésre buzdító megnyilvánulások;
  • sértik mások szerzői, szellemi alkotáshoz fűződő jogait;
  • reklámnak és spamnek, illetve egyéb, rendeltetésellenes felhasználói magatartásnak minősülnek.

Hírbox

 

Alteo


index_hegymenet_20130913.jpgJó befektetés volt tiszta energetikai technológiákkal foglalkozó vállalatokba fektetni a pénzt, derül ki az Ernst&Young legutóbbi tanulmányából. Az elmúlt pénzügyi év során a zöld energetikai szektor világszerte 26 milliárd dollárral növekedett. A tanulmány készítése során 424 vállalat eredményeit elemezték, ezek összesen 512.500 munkavállalót foglalkoztattak, piaci kapitalizációjuk pedig 2013 áprilisában elérte a 170 milliárd dollárt, amely 18 százalékos növekedést jelent az előző év áprilisában mért mutatókhoz képest.

Ha területileg nézzük az adatokat, a legnagyobb növekedést az ázsiai térségben érték el a vállalatok, ami nem meglepő, hiszen ott a napenergetikai iparágban tevékenykedő cégek felfutása húzta magával a piacokat. Itt a vizsgált 177 vállalat összesen 16 százalékkal teljesített jobban az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Európa, Afrika és a Közép-Kelet államaiban működő cégek 8 százalékkal növekedtek.

Az alszektorok tekintetében a prímet az energiahatékonysággal foglalkozó cégek vitték. Ezekből a felmérés idején 14 százalékkal több volt jelen a tőzsdéken, mint egy évvel korábban, amivel számuk elérte az 50-et. Az összesített piaci kapitalizációjuk negyedével növekedett, elérve a 34,6 milliárd dollárt.

Hasonlóan szépen teljesített a megújuló energia szektor is, ennek esetében a vállalatok száma szintén 14 százalékkal növekedett, elérve a 32-őt. Ezek együttes piaci kapitalizációja 8 százalékkal volt magasabb, elérve a 25,5 milliárd dollárt. Együttes bevételük pedig 11,1 milliárd dollárra növekedett, ami 23 százalékkal több ez egy évvel korábbi értékhez képest. A gyarapodást a tanulmány elsősorban a berendezések beszerzési árának drasztikus csökkenésével, és ebből következően a beruházások jobb eredménytermelő képességével magyarázza.

Részadatok – szél, nap, bioüzemanyag
A teljes megújuló szektor részszegmenseinek vizsgálata is érdekes képet mutat.
A szélenergetikában érdekelt cégek száma egy év alatt valamelyest csökkent, így a felmérés idején 53 ilyen profilú vállalat volt a tőzsdéken. Piaci kapitalizációjuk 2 százalékkal emelkedve elérte a 30,8 milliárd dollárt.
A napenergetikai cégek száma 2 százalékkal mérséklődött, miközben a megmaradt vállalatok kapitalizációja 14 százalékkal növekedett, elérve a 35,3 milliárd dollárt. Igaz ezeknek a vállalatoknak a bevétele összesen 16 százalékkal csökkent, így is elérte a 42,5 milliárd dollárt.
A bioüzemanyaggal foglalkozó cégek is jelentős növekedést könyvelhettek el – darabszámuk növekedett, így a felmérés idején 41 ilyen cég volt a tőzsdéken, 13,1 milliárd dollárnyi piaci kapitalizáció mentén, ami már 25 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest. A vállalatok bevétele 14 százalékkal 26 milliárd dollárra emelkedett.

Meddig tarthat a hegymenet?

Igazából talán ez a legnagyobb kérdés manapság a megújulók kapcsán. Az látszik, hogy a mostani erős felfutás már itt-ott kezd megtorpanni, igaz ez még javarészt elsősorban az energiatermelői oldalon érhető tetten. Elég csak a környező országokban végbemenő változásokra gondolni. Csehország, Bulgária és Románia kormányai például éppen az elmúlt időben vágták vissza drasztikusan a megújuló alapon termelt villamos energia támogatásait.

Ugyanakkor a lendület még alighanem jó ideig ki fog tartani. Németország például – hiába gondolják sokan, hogy talán elhamarkodott volt a megújuló energiatermelés hatalmas mértékű felfuttatása – igazából egy új iparágat teremtett. A megújuló berendezések gyártására koncentrálva olyan ipari, vállalati bázist hoztak létre, amely még hosszú évekig jelentős potenciállal rendelkező, vezető gazdasági ág lehet. Igaz ennek az árát a német fogyasztók – és pl. a hazai áramtermelő erőművek egy része – alaposan megfizette.

Hasonlóan jelentős piaci potenciállal bírnak a távol-keleti vállalatok is. Kína egyre inkább halad a megújuló energiatermelő kapacitások kiépítése felé is. Ráadásul a kínai termékek, javuló minőségüknek köszönhetően, nem csak az országon belül, de az exportpiacokon is megtalálják a helyüket.

Emellett jelentős potenciál rejlik a tiszta energetikai technológiák egy másik alterületén is. Ez pedig az energiahatékonyság. Elcsépelt, de igaz: a legolcsóbb energia, amit nem kell megtermelni, mert nincs rá szükség. Egyelőre ennek a területnek az igazi robbanásszerű növekedése még várja az indítószikrát. Ez a szikra pedig a válság elmúltával az ipari termelés felfutása lehet. Már ma is látszik, hogy az energiaszámlák csökkentése egyre inkább a versenyképességi tényező. Ezt világszerte felismerték, felismerik.

Érdekes lehet még az intelligens energetikai technológiák térhódítása is, ami alighanem a jövő évtized egyik legnagyobb energetikai üzlete lehet. Ennek kapcsán érdemes kiemelni, hogy ezen a területen a magyar vállalkozásoknak is jelentős szerepe lehetne, ha sikerülne olyan technológia megoldásokat és know-how-t teremteni, amely jelentős hozzáadott értéket jelentene a hálózatok okosítása terén. Ezen a piacon még vannak kiadó helyek.

Ahhoz nem kell jóstehetségnek lenni, hogy kijelenthessük, a tiszta energetikai technológiák területén működő vállalatok előtt még fényes jövő áll. Ugyanakkor azt is látni érdemes, hogy ez a növekedés idővel sokkal kiegyensúlyozottabb lesz, és az is biztos, hogy egyes alszegmensek időleges visszaesése ezt a növekedést hullámzóvá teheti. Ugyanakkor az iparág erőteljesen innováció-intenzív terület, ami mindig magában rejti az újdonságok húzóerejében rejlő gazdasági potenciált is.


Amennyiben tetszett a bejegyzésünk, kövess minket a Facebookon!


A bejegyzés trackback címe:

https://chikansplanet.blog.hu/api/trackback/id/tr485510498

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

E cikk félrevezetőre sikerült.

Számos tőzsdeindex próbálja leképezni a világ zöld cégeinek teljesítményét. Az egyik legismertebb a "The Cleantech Index", ami viszont eme szektor komoly alulteljesítését mutatja.

Amíg a legnagyobb tőzsdeindexek már a válság előtti csúcsokat döntögetik, a Cleantech Index valahol a 2009-es mélypont és a korábbi évek csúcspontja között van valahol félúton.

Ha valaki ebbe fektetett, rossz befektetést csinált, hegymenetről pedig szó nincs.

www.cleantech.com/the-cleantech-index-ctius/
www.google.com/finance?q=INDEXNYSEGIS%3ACTIUS&sq=Cleantech%20Index&sp=1&ei=dN4yUrmQLOqtwAOD-gE
kedves szerző!

milyen hegymenetről beszél?

az ardour indexek q3-as teljesítménye nulla
Internetes marketing, nem HIYP, nem kattingatás! YouTube, Weboldalas módszerek egyszerű magyarázása: penztazinternetrol.blogspot.com